BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Két kérdés hangzott el egy csokorban, egy mesebeli piacról és egy valóságos piacról. Kérem, képviselő úr, engedje meg, hogy én a valóságos piaccal kapcsolatos kérdésekre válaszoljak.
Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy Kispesten piac épül. Ez ügyben belügyminiszterként állást foglalni nem tudok. Nem tudok, mert ez a helyi önkormányzat testületi döntési körébe tartozik.
(14.20)
Nyilván felmérték és figyelembe vették mindazokat az okokat, indokokat, amelyek ezt a piacépítést ott szükségessé tették. Ha nem vették kellő mértékben figyelembe, minden testület és minden polgármester négyévenként megméretik a választóközönség előtt, és ott kell felelnie mindazért, ami a négyéves ciklusban történt.
Az tehát, hogy a piac építése indokolt vagy nem, sajnálatomra, kívül esik illetékességi körömön, és ebben nem kívánok állást foglalni. Állást kívánok azonban foglalni, és tájékoztatni akarom a tisztelt Házat a közigazgatáshoz kapcsolódó eljárási szabályok és kérdések köréről, valamint egy-két jogszabályban rögzített tényezőről.
Maga az ügy eléggé közismert, a sajtó, rádió, televízió több alkalommal foglalkozott vele, hogy Kispesten a Kossuth téri piac építése körül problémák vannak. A kispesti önkormányzat hozott határozatot e piac rekonstrukciójáról, és végrehajtásával a polgármestert bízta meg. A polgármesteri és a jegyzői kötelezettségek kérdése a határozat előkészítésével kapcsolatban joggal vetődik fel. A testület döntését ugyanis nem előzte meg a területre vonatkozó rendezési terv megfelelő módosítása. A köztársasági megbízott észrevételében a hiány pótlására november végi határidőt tűzött ki.
A polgármesternek adott felhatalmazás természetesen csak a szükséges és jogszerű intézkedések megtételére szólhat. A piac területén engedély nélkül megkezdett bontási-építési munkák azonban jogszerűtlenek voltak. Az engedély nélküli munkálatokat a köztársasági megbízott felfüggesztette, a további eljárásokra első fokú építési hatóságként a XVIII. kerületi önkormányzat jegyzőjét jelölte ki. A kispesti önkormányzat a piacfelújítás ügyében ügyfélnek tekintendő, ezért jegyzőjét az eljárásból ki kellett zárni. Egyébként a kizárás jelenlegi szabályai azt bizonyítják, hogy a jegyző státusa nem tükrözi az államigazgatási, hatósági ügyek súlyát, nem segíti elő ezeknek az önkormányzati ügyektől szükséges elválasztását. Feleslegesen bonyolítja valóban az eljárást, ha a kizárás miatt más hatóságot kell az ügybe bevonni.
A piacrekonstrukcióról szóló határozat végrehajtása során eddig elkövetett jogsértések anyagi következményei közvetlenül az önkormányzatot terhelik. Gondolom, képviselő úr is ezt inkább költői kérdésnek szánta. Az intézkedésekből és ezek anyagi következményeiből adódó felelősség megállapítása pedig a jogszabály alapján a képviselő-testületen múlik. E szerv rendelkezik a polgármester és a jegyző fegyelmi felelősségre vonásának jogával, senki más. A fegyelmi felelősségre vonást bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság kezdeményezheti. Ha ilyen kezdeményezés történt, és a testület nem tartotta indokoltnak e javaslat elfogadását, akkor tudomásul kell venni, hogy a jogszabályok szerint a testület nem kíván fegyelmi felelősségre vonást teljesíteni.
Mint utaltam rá, a képviselőtestület nem alkotta meg a piacfelújítási határozathoz szükséges rendezési terv módosítását, a határozat végrehajtását a köztársasági megbízott mégsem függeszthette fel. Nem kezdeményezhet a kitűzött határidő elteltéig felelősségre vonást sem. Mindez — elvonatkoztatva ettől a konkrét esettől — egyértelműen bizonyítja, hogy a törvényességi ellenőrzéshez szükséges hatáskörökkel, jogi eszközökkel nem rendelkezik. A hatályos, csupán ellenőrzési jogkört biztosító szabályozásunk az állami felügyelet tényleges jelentőségét nem tükrözi. Éppen ezért az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének legfontosabb céljai közé tartozik a törvényességi ellenőrzés felügyeletté változtatása, megfelelő hatáskörökkel való ellátása.
Az ügyben végrehajtott helyi népszavazás időpontját is sokan vitatják, elsősorban amiatt, hogy a polgárok nagyobb része a nyári szabadságok miatt nem tudott élni a közvetlen demokrácia lehetőségével. A törvény időbeni korlátokat a népszavazásra nem tartalmaz, ennek következtében jogszerű kitűzni január 1. és december 31. között bármikor. Politikai, netán morális megítélése más kérdés.
A kispesti piacfelújításról hozott határozat sorsa még nem lezárt ügy, a leszűrhető tanulságok azonban általánosak. Az önkormányzati rendszer reformjának feltétlenül magában kell foglalnia a törvényességi ellenőrzés felügyeletté változtatását, mint említettem. Egyértelművé kell tenni a polgármester feladatkörét, és az ehhez tartozó felelősség érvényesíthetőségét. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a jegyző teljesíthesse a törvényességgel kapcsolatos kötelezettségét, önállóan intézhesse az államigazgatási ügyeket.
Úgy vélem, ez a kérdés szervesen kapcsolódik az önkormányzati törvény reformmunkálataihoz, és szervesen kapcsolódik ahhoz, hogy olyan közigazgatási eljárási rendet és hatósági jogosítványrendet kell felépítenünk a maga hierarchikus követelményeivel, amelyek lehetővé teszik a célszerű beavatkozást akkor, amikor az indokolt. Vegyük tudomásul, jelenlegi rendszerünk ebben a vonatkozásban nem jó, nem hatékony, nem vezet az ügyek időben történő befejezéséhez, és tovább szítja az indulatokat. Jelenleg egy közigazgatási eljárásnak politikai vetületei vannak. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő múlását.) Más törvények szerint működik a politikai vitavilág és más törvények szerint a közigazgatás.
Így a magam részéről olyan választ nem tudok adni, hogy a Belügyminisztériumnak közvetlen hatásköre lenne ezzel a piacépítési — és régóta húzódó, sok fejfájást és vihart kiváltó — üggyel kapcsolatban. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
