VONA FERENC, DR. (MDF)
VONA FERENC, DR. (MDF)
VONA FERENC, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Nem tudom, előfordult-e már a tisztelt Ház történetében, hogy egy képviselő két ciklusban negyedik alkalommal kénytelen felszólalni ugyanabban a témában. Én ezt vagyok kénytelen tenni, a következők miatt.
Az 57 kilométer hosszú ráckevei-soroksári Duna-ág a legutóbbi évtizedben a pihenni, üdülni vágyó emberek tízezreinek került fokozott érdeklődési körébe. A különböző vízhasznosítási formák, igények maradéktalan kielégítését — főleg a Duna-ág felső szakaszán — a kedvezőtlen vízminőség viszont akadályozza. Bár egy minisztertanácsi rendelet a ráckevei Dunát már több éve kiemelt üdülőkörzetté nyilvánította, a terület fejlesztésére, környezetproblémáinak megoldására korántsem fordítottak az illetékesek annyi figyelmet, mint más üdülőterületeknél — például a Balaton, a Velencei-tó vagy a Dunakanyar. Pedig 1985-ben, '89-ben és '92-ben is kaptam bizonyos ígéreteket, igaz, azokat tettek nem követték. Így 1993-ban a ráckevei-soroksári Duna-ág vízminősége sajnos tovább romlott. Az elmúlt tíz év vizsgálati adatainak értékelésével megállapítható, hogy a nitrát-foszfát tartalom tovább nőtt a vízben, és az összes oldott anyag mennyisége is igencsak megnövekedett.
Jelenleg a legfigyelemreméltóbb jelenség a Duna-ág fokozódó eutrofizálódása; a vizet főleg az alsóbb szakaszon sok esetben színezik zöldesre, barnásra a túlszaporodott algák. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bakteriológiai vizsgálati eredményei is igen kedvezőtlen képet mutatnak.
Egyes esetekben a víz oldott oxigéntartalmának jelentős csökkenése már a gazdag halállományt is veszélyezteti. Az egyre-másra ismétlődő vízminőségi problémák jelzik, hogy a Duna-ág már terhelhetőségének felső határán van. A ma még meglévő kényes egyensúly igen könnyen felborulhat.
A vízminőségi problémák sokasodására hívja fel a figyelmet az 1993 tavaszán észlelt vízicsiga-pusztulás és a nyáron tapasztalt nagyon nagy mértékű kagylópusztulás is. Hisz közel 22 mázsa kagylótetemet gyűjtöttek össze a vízügyi szakemberek, és körülbelül ugyanennyit emésztettek meg a sirályok is. Bár itt minden bizonnyal a kagylóparazita atka mellett a Duna-ág vizének szennyezettsége, a vastag iszapréteg intenzív bomlása is közrejátszott.
A ráckevei-soroksári Duna-ág vízminőségét döntően a Duna, illetve a Duna-ágat közvetlenül érő szennyvízterhelés határozza meg. A Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti üzeme, valamint a szigetszentmiklósi szennyvíztisztító is igen komoly szennyező forrás.
A ráckevei-soroksári Duna vízgyűjtő területén a szennyvízelhelyezés és szennyvíztisztítás teljesen megoldatlan, nem is beszélve az illegális szennyvízbekötésekről.
Kérdezem ezért az államtitkár asszonyt, mit kíván tenni a tárca a ráckevei-soroksári Duna-ág további vízminőségromlásának megakadályozására. Elegendőnek tartja-e az 1994-re tervezett 13,6 millió forintot a környezeti kár elhárítására, hisz véleményem szerint legalább ennyi pénz kellene csak a ráckevei-soroksári Duna-ág vízcseréjére.
Kérdezem továbbá, a dél-pesti szennyvíztisztító megépítése mikorra várható, hiszen ennek megépítése — megítélésem szerint — a vízminőség javításának talán a legfontosabb láncszeme.
Végezetül kérdezem, hogy milyen összehangolt, hatékony összefogást lehet remélni a főváros és Pest megye részéről a fővárosi vízbázis közel kétharmadát jelentő ráckevei-soroksári Duna-ág vízminőségének javulására.
Várom államtitkár asszony válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a jobb oldalon.)
