KOMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke:
KOMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke:
KOMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A költségvetési bizottság véleményét szeretném ismertetni. Bizottságunk a törvényjavaslatot megtárgyalta, azt általános vitára alkalmasnak tartja.
A bizottsági vitában egy nagyon lényeges kérdésben alakult ki némi vita, ezt szeretném ismertetni a tisztelt képviselőtársakkal.
A közvéleményben köztudott az, hogy a privatizációs folyamatok jelentősen felgyorsultak napjainkban, és várhatóan a jövő év első felében még nagyobb ütemben fog zajlani a privatizáció. Magyarán: a jelenleg még jelentős állami vagyon nagy része magánosításra kerül, és ez több, különböző problémát vet fel a törvényjavaslat kapcsán.
Az egyik az, hogy a Kormány álláspontja szerint — és azt hiszem, többünk akaratával egyezően — vállalataink jelentős része az MRP-szervezetek részére kerül értékesítésre, és ezek az MRP-szervezetek szinte kivétel nélkül E-hitelből vásárolják meg az üzletrészeket, és ezeknek a hiteleknek a törlesztése a vállalat majdani eredményéből fog megtörténni. Ez a folyamat a jelenleg is tőkehiánnyal szenvedő vagy likviditással küszködő cégek esetében további nehézségeket fog okozni.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a társasági adó a külföldi és a magyar vegyes vállalatok számára a jövőben kedvezményeket fog biztosítani, és ez a kedvezmény különböző feltételekkel és határidőhöz kötött vállalatalapítási feltételekkel vehető igénybe.
Az egyik nagyon lényeges feltétel a törzstőkének a mértéke. A javaslat szerint ez százmillió forint, és ez okozza az egyik problémát. Ugyanis így a százmillió forint alatti tőketartományokban a kis- és közepes vállalatok, hogyha vegyes vállalatot alapítanak, akkor nem juthatnak a kedvezményhez, illetve — mint ahogy említettem — a privatizációs folyamatok nagy részének a lezajlása várhatóan a jövő év első félévében fejeződik be, és ha az ez év december 31-éig megkötött társasági szerződéseket vesszük figyelembe, akkor a jövő évben privatizált vállalatok a nemzetközi tőkepiacon, ha az alultőkésítettségüket vegyesvállalati formában akarják felszámolni, külföldi tőkét akarnak bevonni, akkor nem részesülhetnek ebben az adókedvezményben.
Tehát a bizottságunk a vitában ezt a két pontot találta sérelmesnek. Az egyik az 1993. december 31-ig megkötött társasági szerződések ügye, a másik pedig a százmillió forintos tőkelimit, ami felett kedvezményez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
