ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Május 8-án kérdést nyújtottam be önhöz Elkerülhető-e az erdők felaprózása, felparcellázása? címmel. Ebben rámutattam, az erdők leromlásához vezet, ha az új kistulajdonosok kitermelik a hasznavehető faállományt, ám elhagyják a vágásterületek felújítását, nem végzik el az újraerdősítést. Szorgalmaztam új erdőbirtokossági társulatok szervezését, az 1961. évi törvény 7. §-ának megváltoztatását. Javaslatom szerint az új erdőbirtokossági társulat a magántulajdonra épülő erdőhasználó, -kezelő szervezet lenne, saját tulajdonnal közös a gazdálkodás a természetben oszthatatlan területen, a társulat önálló jogi személy, de a tagok erdőtulajdonának csak használója.
Kérdésemre miniszter úr május 18-án válaszolt, egyetértett annak jogosságával, szakmai indokoltságával, és az őszre ígért törvényes megoldást. Eljött az ősz, és változatlanul nyugtalanító a helyzet, sőt több tekintetben rosszabb, mint májusban. Somogy megyében például hatvan erdőbirtokossági társulat alakult már mint társadalmi szervezet, de tétlenségre vannak kárhoztatva, várják az új törvényt, hogy gazdálkodhassanak, és egyre nyilvánvalóbb, túlzottan elaprózott erdőterületeken magyar viszonyok között okszerű, tartalmas, eredményes erdőgazdálkodást nem lehet folytatni. Az ország erdőterületének a fele, körülbelül 900000 hektár kistulajdonosok kezébe került, illetve fog kerülni, s már ma súlyos gondot jelent, hogy a kárpótlási árverésen megvásárolt, illetve a részarány-földtulajdon kiadása során megszerzett erdők tulajdonosai megfelelő törvényes rendelkezés hiányában nem tudják a közérdeket megtestesítő gazdaságszervezeti formát létrehozni.
A nemkívánatos, a nemzetgazdaságra igen kártékony, önkényes eljárások sorozata tömegessé válhat, miniszter úr. A földkiadó bizottságok mint választott társadalmi szervezetek, noha a földkiadási eljárás során államigazgatási jogosítvánnyal rendelkeznek, magukra hagyatottan, elszigetelten, jogtechnikai támogatás nélkül működnek. A tulajdonjog rendezésének elhúzódása társadalmi és gazdálkodási feszültségekhez vezet. Mérlegelni kellene, nem lenne-e célszerű a földkiadó bizottságok munkájába bevonni az érintett szakigazgatási szerveket, végül is nekik kell elvégezni a munka zömét. Az erdészeti szakigazgatás korszerűsítése azért is elkerülhetetlen, mert a központi államigazgatás szervezeteként az erdővagyon-gazdálkodás szakszerűségének állami felügyeletét hivatott ellátni.
Világos és egyértelmű törvényi szabályozás szükséges az állami tulajdonban maradó kincstári erdőket kezelő szervezetre vonatkozólag is. Noha a nagyüzemeknél, nagybirtoknál elfogadott gazdaságszerkezeti forma a részvénytársaság, nem bizonyos, hogy ez az egyedüli legalkalmasabb szervezet. Az erdőbirtokossági társulatoknak bevált és hagyományos magyar gyakorlata van. Mégis egyes aggályoskodók úgy vélik, újból egyfajta szövetkezetesítésről van szó. Ám meg kell jegyezni, a szövetkezetek és a gazdasági társaságok önkéntes szerveződések, tagjaik közös megegyezéssel bármikor kiválhatnak, termőföldjüket természetben kikérhetik, ezért kistulajdonosok esetében ismét az erdőterületek elaprózódásához nyitnak utat.
