GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Arra a számtalan kérdésre, amit feltett, egy tárca nem tud válaszolni, tehát itt több tárca, illetőleg az egész Kormány jó együttműködésére van szükség, hogy a Balaton számos gondját megoldjuk.
Talán a legcélravezetőbb az lesz, ha először a Balaton védelméről és fejlesztéséről tervezett törvény kapcsán próbálom bemutatni azt, hogy mi a törvény célja.
Képviselő úr azon megállapításából kiindulva, hogy hiányos és zavaros a jogi háttér, meg tudom erősíteni, ez jórészt igaz. A korábbi rendeletek napjainkra jórészt érvényüket veszítették, illetőleg nem alkalmasak a térségben zajló folyamatok megfelelő korlátozására, mederben tartására.
A balatoni törvény ezt a helyzetet kívánja megszüntetni, tehát a korábbi rendelethalmaz ma is helytálló elveinek a mai viszonyoknak megfelelő, egységes újrafogalmazásával. Azért kell hogy törvény legyen, mert csak így töltheti be a célját, tehát így kap megfelelő jogi súlyt ahhoz, hogy megakadályozhatók legyenek a rövid távú, a környezet-, táj- és természetvédelem érdekeivel ellentétes tendenciák. Ugyanakkor a térség állapotát javító fejlesztéseknek is jogi hátteret kívánunk ezzel biztosítani.
Anélkül, hogy az idegenforgalmat érintő kérdésekbe beleszólnék, meg kell állapítanom, hogy a minőségi idegenforgalmat vonzó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, amelyek azonban az idegenforgalmi létszám növekedését nem okozhatják. Mindezt megfelelő idegenforgalmi koncepcióval és támogatási rendszerrel lehet elérni, bár meg kell állapítani, hogy az önkormányzatoknak is nagy a felelősségük, szerepük abban, hogy területükön milyen beruházásoknak engednek teret.
A Balatoni Regionális Tanácstól mint fiatal szervezettől azonnal csodát várni nem lehet, de azért nem nevezném sóhivatalnak. Elsősorban koordináló, egyeztető szervezet kíván lenni, amelynek módja van már most is az üdülőkörzetet érintő központi fejlesztési elképzelések befolyásolására, és ugyanakkor rálát az önkormányzati törekvésekre is. Létrejöttét helyi kezdeményezésnek köszönheti, s működési rendje, hatékonysága menet közben még alakul, s remélhetőleg kompetenciája is nőni fog.
A romló, illetőleg rossz építési fegyelemre tett megállapítással teljes mértékben egyetértek, ez jórészt abból ered, hogy a területen '89 óta fennálló építési korlátozás rengeteg ellentmondást tartalmaz, ugyanakkor sok kiskapu van az alkalmazásban.
Sajnos, a helyzet ma sem jó vagy jobb, a korlátozás betartatása igen nehéz feladat elé állítja az önkormányzatokat, illetőleg néha az ellenérdekeltségük is tapasztalható. Tehát az építési korlátozást jelen formájában sokáig fenntartani nem lehet, azonban tudomásul kell venni, hogy mind a vízminőség, mind a táj védelme érdekében valamiféle regionális építési szabályozásra továbbra is szükség lesz. Tehát a jelenlegi korlátozást csak úgy lehet megszüntetni, ha helyébe az egész körzetre vonatkozó építésügyi szabályozást léptetünk életbe, például ennek kimunkálása is az említett törvény egyik feladata.
Helytálló az a megállapítás is, hogy a privatizáció nehezíti a tóhoz fűződő nemzeti érdekek érvényesítését. Az ebből eredő veszélyek ellen szintén megfelelő építésügyi és más jellegű szabályozással tudunk csak fellépni.
A felhalmozódott gondok kezelését az alábbi módon képzeljük el: a kormány 3274-es számú idei határozatával tárcánkat — a társminisztériumok bevonásával — intézkedési terv kidolgozására kötelezte ez év végi határidővel.
