ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független) Tehát Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi hetekben, hónapokban több olyan tűzeset történt — tűzvész pusztított nagy természeti értékű területeken: Kiskunsági Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Pilisi Parkerdőgazdaság —, amely a katasztrófaelhárítás fogyatékosságaira hívta fel a figyelmet és intézkedéseket sürget természeti kincseink fokozott védelme érdekében.
A Kiskunsági Nemzeti Parkot augusztus 18—24-e között sújtó erdőtűz például 1800 hektáron végzett teljes biológiai pusztítást. Megsemmisült 1100 hektár rendkívüli természeti értékű borókás-nyáras, 400 hektár nyáras-akácos, 200 hektár 20-30 éves fenyőtelepítés és 100 hektár természetes homokpusztai gyep.
A tűz tanulságai egyebek között a következőket mutatják:
— Az oltás a bejelentéstől számított körülbelül három óra múlva kezdődött el.
— Ha a környék tűzoltói a jelentőségéhez mérten kezelték volna a nemzeti parkot, úgy a tarló- és kazaltűz oltásától időben kellő erőket csoportosíthattak volna át a helyszínre.
— Ütőképes, azonnal bevethető repülőgépes tűzvédelem esetén a tűz az első két napon eloltható lett volna.
— Zavarok mutatkoztak a nemzetközi segítséget lehetővé tevő információs kapcsolatokban és ez késedelemmel járt.
A nagy természeti értékű területeket sújtó katasztrófákat a magyar gyakorlat nem kezeli egyenrangúan más, ember alkotta értékeket veszélyeztető környezeti károkkal, ezt állapítja meg dr. Iványosi Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szeptember 7-én írt tájékoztatójában.
Mint szeptember 8-i bizottsági meghallgatásán elmondta, a válságstábot csak késve és csak nyomatékos kérésére hívták be. Nemcsak a tűzvész pusztított a nemzeti parkban, hanem idézem ". a földi oltás közben okozott terepkárosítások is szinte helyrehozhatatlanok." — tájékoztatott a taposási károkról az igazgató.
(14.40)
Tisztelt államtitkár úr! Az ökológiai veszélyeztetés egyre szélesebb körű: a fenyegetéstől a zsaroláson át a terrorizmusig terjed. Az okok differenciálódnak. Például a tulajdonviszonyok átalakulása, privatizáció, kárpótlás — és így tovább — olyan érdekkonfliktusokkal jár, amelyekben a természetvédelemhez fűződő nemzeti érdekek csorbulhatnak: tranzitország lévén a kamionbalesetek fokozott veszélyhelyzetet teremthetnek; mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbe, a vízbe és a talajba. És nem lehet — rövidlátó módon — nem számolni az erőszakos cselekményekkel: lásd a hazánk déli határán túli zsilipkapu robbantását vagy a vegyianyag-gyárak levegőbe röpítését — amelyek a természeti értékek megsemmisítésén túl a polgári lakosság nagy tömegeinek személy- és vagyonbiztonságát is fenyegetik.
Ezért kérdezem államtitkár urat: milyen intézkedéseket kíván tenni a minisztérium a katasztrófaelhárítás és az ökológiai terrorizmus megelőzése területén, természeti értékeink fokozottabb, gondosabb és felkészültebb védelme érdekében. Várom szíves válaszát, államtitkár úr.
