SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon lényeges problémát vetett fel ez a kérdés. Megpróbálok — lehetőleg időhatáron belüli — tömör, de lényeges választ adni.
A jelenség, amelyről képviselő úr beszél, létező, ámde a század elejéhez képest jelentősen változó körülményeket magában hordozó dolog. Például ma morbus hungaricusként többek között azért nem lehet eladni a tuberkulózist, mert újra való megjelenése világjelenség és európai jelenség is. A WHO ez évi közgyűlésén részletesen elemeztük ezt a kérdést, és egyértelműen látható, világszerte észlelhető és a jómódú országokban is megjelenő jelenségről van szó.
A hazai viszonyok között kétségtelenül több tényezőt kell hogy figyelembe vegyünk. Ezek között az alkoholfogyasztás — ugyancsak nemzetközi térre is vetítve — az elsődlegesek között szerepel; a nálunk szerencsére nem nagy létszámú AIDS-megbetegedés, s minden olyan dolog, amely a szervezet ellenálló képességét csökkenti, tehát más irányú betegségek, azokkal kapcsolatos gyógykezelés másodlagos hatása.
Ami nagyon figyelemre méltó és egyben elgondolkodtató is, hogy korábban hatékony gyógyszerek megtermelték a rájuk rezisztens törzseket, így tehát a terápiának a változása is, a "gyógyszergyárak versenyfutása a baktériummal" helyzet áll elő, ami nagyon lényeges lesz ahhoz, hogy sikeresen folytassuk ezt az újabb hullámot.
De nézzük a számokat! Majdnem pontosan idézte képviselő úr, én egész pontosan hadd mondjam. '91-ben 3658 beteget észleltek, ez 70-nel volt több, mint az előző évben és '92-ben 3940-et, ami megfelel a majdnem 4000-nek, és ez 302-vel volt több, mint az előző évben.
Ezek az új megbetegedések 30 év fölött több hullámban érik el a társadalmat, és '92-ben 54-en voltak külföldiek. Ez tehát a magyar helyzetben egy újabb veszélyforrás: a nálunk tartózkodó menekültek.
A gondokat növeli az, hogy az új betegek között viszonylag sok az ürítő, tehát aki köpetével baktériumot küld a környezetébe.
A fokozott veszélyt jelentő betegek: Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Jász-Kun-Szolnok és Pest megyét érintik elsősorban. Nem javult az ernyőfényképszűrő vizsgálattal felkutatott új esetek arányszáma. Ez a nyolcvanas évek közepén is 50 körül volt, most is 46-50. Ez tehát azt jelenti — ugyancsak a nemzetközi tapasztalatok szerint —, hogy az ernyőfényképszűrés tömeges megvalósítása nem elég hatékony felkutatási módja a friss megbetegedéseknek.
A képviselő úr által fölvázolt problémakör, a szakmai tapasztalatok összefüggése ráirányítja a figyelmet, hogy az eddiginél hatékonyabb módszereket keressünk. Felkérésemre…
