RUDICS RÓBERT (MDF)
RUDICS RÓBERT (MDF)
RUDICS RÓBERT (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről benyújtott törvényjavaslat vitája előtt kérem, hogy hallgassanak meg néhány gondolatot azzal kapcsolatosan, hogy mi teszi indokolttá e törvény megalkotását; milyen folyamat során jutott el a törvény tervezete a Parlament elé, és milyen főbb momentumok jellemzik az általa elérni kívánt szabályozást.
Az ország kőolaj-felhasználása mintegy hét-, hét és félmillió tonnára esett vissza. A hazai termelés csökken, nem éri el a kétmillió tonnát sem. Az igények fedezésére ezért évente közel öt és félmillió tonna kőolajat kell, hogy importáljunk, ami jelentős függőségbe hozza hazánkat a külföldi beszállítóktól. A behozatalhoz szükséges technikai feltételek a megépített két, egyenként tízmillió tonna évenkénti kapacitású csővezeték révén elvileg adottak, sőt tranzitálásra is lehetőség nyílna. Normális körülmények között még a diverzifikáció lehetőségét is biztosítanák. Azonban 1991 szeptembere óta - mint az köztudott - az Adria-vezeték a déli szomszédainknál dúló polgárháborús helyzet miatt nem működik. Az import ettől kezdve kizárólag a Barátság II. vezetéken lehetséges, tovább szűkítve mozgásterünket és rontva alkupozíciónkat.
Az orosz, ukrán köztársaságokban folyó belső gazdasági és politikai átalakulási folyamatok és az államok egymás közötti kapcsolatainak alakulása, a zavaros elszámolási és tulajdonviszonyok olyan kockázati elemeket tartalmaznak, ami arra int bennünket, hogy fel kell készülnünk egy esetleges hosszabb szállítási kiesés következtében előálló helyzet kezelésére, ami sebezhetővé teszi, illetve válságba sodorhatja az országot.
Nekünk ebben a helyzetben is biztosítanunk kell a gazdaság normális működését és a lakosság igényeinek kielégítését. Ezt az ellátási kötelezettséget csak úgy tudjuk teljesíteni, ha olyan tartalékokat képezünk, amelyből ilyen helyzetben azonnal pótolható a kiesett termék és folyékony energiahordozó. A rendkívüli szállítások uszályokkal, közúti és vasúti tartálykocsikban ugyanis csak késéssel szervezhetők meg, sérülékenyebbek, kisebb mennyiségeket képesek megmozdítani, és biztosan többe kerülnek, mert ilyenkor a partnerek extraprofitra törekednek. Azért szükséges tehát minél előbb törvényi szintre emelni a biztonsági készletezést, mert ez lehet egy bármikor fellépő veszélyhelyzet áthidalásának, a gazdaság megbénulása elhárításának legfontosabb, egyedüli hatásos eszköze.
Van azonban egy másik racionális indok is, ami miatt törvényi szabályozásra van szükség. Egyrészt a fejlett országokhoz való fölzárkózás, az Európai Gazdasági Közösségekhez való csatlakozás feltétele a kilencvennapos készletszint elérése, amit a kevésbé kiszolgáltatott, kiegyensúlyozott gazdasági és egymásnak kölcsönös segítséget nyújtó nyugat-európai országok is szükségesnek tartanak és meg is valósítanak. Másrészt a beindított gazdasági átalakítás fontos célkitűzése a piaci viszonyok megteremtése. A piac résztvevői számára azonban egyenlő esélyeket kell teremteni, akár rendelkeznek a tároláshoz szükséges kapacitással, akár nem.
A törvény tervezetét a Kormány 1992 őszén fogadta el és nyújtotta be a Parlamenthez. A törvényhez viszonylag kevés módosító javaslat érkezett. Dr. Szűcs Istvánnak, Szalay Gábornak és Katona Bélának a benyújtott és a gazdasági bizottság által is támogatott módosító javaslatai véleményem szerint pontosítják, javítják a törvénytervezet eredeti elgondolásait. Az általam benyújtott módosító javaslat a törvénytervezetnek majdnem kizárólag a számviteli törvénnyel való összhangját teremti meg. Törli az ellentmondásos paragrafusokat, és megfogalmazza azokat a speciális szabályozási elemeket - a készletezőszövetség könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének formája, a bevételek, ráfordítások és eredmények minősítése, a tagsági hozzájárulások elszámolása, a nyereséggel és veszteséggel kapcsolatos intézkedések, a költségvetés és az éves beszámoló egybevethetőségének biztosítása -, amelyek kiegészítik a számviteli törvényben foglaltakat.
Az ellátás biztonsága érdekében elérni kívánt törvényi szabályozás főbb gondolatai közül, a teljesség igénye nélkül, a következőkre szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni. A törvényjavaslat a versenysemlegesség és az egyenlő jogok biztosítása mellett egyforma kötelezettségeket ró mindenkire, legyen az jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy egyéni vállalkozó.
(19.10)
Mindannyian, ha kőolajat vagy kőolajterméket hoznak be, és azt vámkezelik, akár feldolgozás, értékesítés vagy felhasználás céljából, a készletezési feladat ellátásához törvényben előírt módon hozzájárulni kötelesek. Mivel az ország teherbíró képessége korlátozott, és a 90 napos készletszintet a fejlettebb államok is hoszszabb türelmi idő alatt érték el, az előírt hatéves felfutási ütem méltányos, és a teljes jogú európai gazdasági közösségi tagságunk feltételéül elfogadható és teljesíthető. A Kőolaj- és Kőolajtermék-készletező Szövetség mint a célok és feladatok végrehajtására kiválasztott szervezeti forma alkalmas annak az önmagában ellentétes követelménynek a kielégítésére, hogy bár nem állami feladat a liberalizált gazdaságokban a polgári igények zavarmentes kielégítése, az ellátás megszervezése és beillesztése a normál gazdasági folyamatokba, valamint az egyenlő feltételek biztosítása a nemzetgazdaságilag optimális működéshez mégis állami felelősség.
A törvénytervezet a szövetségnek szigorú költséggazdálkodást ír elő mind a készletek feltöltésénél, tárolókapacitások bérlésénél, létesítésénél, mind a szükséges munkaerő alkalmazásánál. Nem engedi meg nyereség képzését. A feladatok ellátásához szükséges eszközöket és költségeket, beleértve a vásárlás, készletezés, tárolás, tárolókapacitások létesítése, bérlet, igazgatás és működés költségeit is a tagság kötelező hozzájárulásaiból fedezi. Az éves hozzájárulást költségvetésben kell meghatározni. Bár a törvényjavaslat a hozzájárulást nem adóként kezeli, mivel a kötelezettség elmulasztása veszélyezteti a működőképességet, ilyen esetben mégis az adózásról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza. A szövetség felügyeletét az ipari és kereskedelmi miniszter látja el.
Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország sebezhetőségének mielőbbi elkerülése érdekében kérem, hogy az elmondottak figyelembevételével a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről benyújtott törvényjavaslatot a gazdasági bizottság által támogatott képviselői indítványokkal és a bizottság által benyújtott módosító javaslatokkal együtt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
