PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Lakos képviselő úr önálló képviselői indítványához módosító javaslatokat nyújtottam be. E javaslataim a földterületek aranykorona-értékben ki nem fejezett értéknövekedését eredményező beruházások megtérítésével foglalkoznak. A törvény értelmében ugyanis az új tulajdonos - legyen szó akár részarány-tulajdonosról vagy olyan személyről, aki kárpótlás révén jutott a földhöz - meg kell, hogy térítse azokat a meliorációs, útépítési, öntözési, esetleg ültetvénytelepítési költségeket, amelyet a régi tulajdonos végzett a földterületen.
E kérdés bonyolultságát már többször próbáltam a Parlamentben felvetni, sajnos eddig kevés eredménynyel. Ezért az új földtulajdonosok semmi segítségre nem számíthatnak. Pedig ezek a költségek olyan magasak, hogy ezzel mindenképpen foglalkoznunk kell. Különben bizonyos településeken a föld forgalmának a megnehezítését eredményezi és óriási feszültségek kialakulására lehet számítani.
Indítványaim többféle alternatívát kínálnak, amelyek egymástól függetlenül, vagy akár együttesen is beépíthetők a törvény szövegébe. A javaslatom lényege az, hogy a föld értéknövekedését eredményező beruházások megtérítésére a szövetkezeti üzletrész fizetőeszközként kerüljön elfogadásra.
(11.10)
Indítványom egyaránt érintené a részarány-tulajdonosokat és kiterjedne a kárpótlás révén megszerzett földekre is, amennyiben az árverező rendelkezik az adott szövetkezettől üzletrésszel. A javasolt megoldás a szövetkezettől elkülönült gazdálkodást folytató új földtulajdonos és a szövetkezeti közösség közti érdekkonfliktus elhúzódásának a megakadályozását is kiválóan szolgálná, mert bizony számítani lehet arra, hogy évekig tartó huzavonát eredményez, ha a készpénzfizetés csupán az egyedüli lehetőség. Egyszerűen fogalmazva: nincs pénzük az embereknek, hogy kifizessék ezeket a költségeket.
A vagyonkivitel e technikájával garantáltan gazdálkodásban marad a kiadott vagyon, és egyúttal csökken a külső tulajdonosok, illetve a tagok szövetkezettel szembeni követelése is. A kivitt vagyontárgyakat pedig a földtől elválasztva egyébként sem lehetne forgalomképessé tenni. Különben különösen nagy szükség van ennek a javaslatnak az elfogadására azért is, mert az év végi törvényalkotási dömping során olyan törvényt fogadott el a tisztelt Ház, amely igen nehéz helyzetbe sodorhatja a részarány-tulajdonosokat.
Szerintem ugyanis - a törvény értelmében - mindenki meg fogja kapni a földjét, akár kéri, akár nem, akár saját maga kívánja művelni, akár a szövetkezet számára adja ki bérbe. Tehát akkor is, ha megántulajdonba, és akkor is, ha közösségi tulajdonba kerül a föld. Ott tehát, ahol történtek értéknövelő beruházások, azt mindenkinek meg kell fizetnie a régi tulajdonos számára, vagyis minden termelőszövetkezeti tagnak fizetnie kell. Ha például egy minimális, 30 aranykorona-értékű részaránytulajdont veszünk alapul, 1000 forint aranykorona-értékkel számolva is 30000 forint jön ki. De ennél természetesen sokkalta magasabb összegekről is hallani. Bizony, esetenként több százezer forintra rúgnak ezek a költségek, és el lehet gondolkodni azon tisztelt képviselőtársaim, hogy miből fogják mindezt megfizetni azok a családok, akiknek még fejleszteni is kellene, és fenn kéne tartani a termelés folyamatosságát is. Szerintem egyébként százezres nagyságrendű lehet a fizetésre kötelezettek száma. Hiszen az én választókerületemben is számos település érintett, így például Biharugra, Zsadány, Vésztő, Kőrösladány is.
Javaslatom tehát arra irányul, hogy az üzletrészt ezen költségek megtérítésére fel lehessen használni, de csak olyan arányban, amilyen arányt a szövetkezet üzletrésztőkéje az adóssághoz képest képvisel. Természetesen nincs minden részarány-tulajdonosnak vagy kárpótoltnak szövetkezeti üzletrésze, ezért a készpénzzel történő kifizetés támogatására javaslom, hogy a Kormány dolgozzon ki egy kedvezményes, egyszerűen igénybe vehető hitelkonstrukciót, amelyet rendelet formájában jelentessen meg, és erre ez a törvény kötelezze is. Úgy érzem, a tárca tovább már nem hallgathat, nem bagatellizálhatja ezt a kérdést. Úgy tudom ugyanis, az országban tízmilliárdos nagyságrendű az az összeg, amely a szövetkezetek üzletrésztőkéjében a föld értéknövelő beruházásaként szerepel. Be kellene látni, a mai viszonyok közepette ennek egy részét sem olyan egyszerű állami segédlet nélkül előteremteni.
Egy másik megoldásként javaslom - bár ennek komoly költségvetési vonzata van, akár a Fodor-Kupa-féle javaslatnak -, hogy az ilyen költségek megtérítését a tulajdonos maximum 200 forint/aranykorona-értékig viselje, a többi a költségvetést terhelje.
A módosító javaslat egyik fontos eleme, hogy az üzletrészvagyon e módon történő kivitele és maga az ügylet is adó- és illetékmentes legyen. Ennek a javaslatnak az elfogadását mindenképpen figyelmébe ajánlom a tisztelt Háznak. Erre azért is szükség van, mert egyúttal eldönthetné szerintem azt a kérdést, hogy alkalmazni kell-e az áfa-t a termőföld értékét növelő beruházás és esetleg a zöldleltár megtérítése esetén vagy nem. Az áfa-törvény szempontjából önálló értékesítésnek minősülnek-e, avagy földterület-értékesítésként kezelendők ezek a térítések? Én azt javaslom, hogy ez a törvény tegye egyértelművé, hogy mindez nem tartozik az áfa hatálya alá, az eddigi értelmezés alapján is áfa nélkül alkalmazták az árverésre kijelölt területek térítési költségeit. Beláthatatlan következményekhez vezetne, már csak azért is az esetleges áfa-igény érvényesítése, mert visszamenőlegesen már nem követelhető senkitől, viszont diszkriminatív lenne az új tulajdonosokkal szemben, ha az ezt követő ügyletek során alkalmazásra kerülne.
Kérem végezetül tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a határozathozatal során javaslataimat, lehetőleg a B-variációt, nehogy megakadjon a földtulajdon rendezése a különböző törvények kusza szövevényében. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
