KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkülönített állami pénzalapok sorát tárgyalja hónapok óta a tisztelt Ház, most a gépjármű- felelősségbiztosítási kárrendezési alap törvényi szabályozására teszek javaslatot a Kormány nevében.
Ez az alap több tekintetben eltér az eddig tárgyalt és az ez után vitára bocsátandó alapoktól. Magyarországon 1991. július 1-jétől vezettük be ismét a szerződéses rendszerű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Kötelező, mert a gépjárművel másban, más személyében vagy tárgyban okozott kár megtérítése nem függhet attól, hogy a kárt okozó gépkocsitulajdonos anyagi helyzete a kár megtérítését lehetővé teszi-e vagy sem.
1991. július 1-je előtt a benzin árába volt beépítve egy meghatározott összeg, sokáig 1 forint 20 fillér, amely az állami költségvetés bevételét képezte, és az ilyen kár megfizetését a biztosító közbeiktatásával az állami költségvetés garantálta.
Megjegyzem, hogy 1986-ig az egyetlen magyar biztosító, az Állami Biztosító, 1986 után pedig ugyancsak kizárólagosan a Hungária Biztosító bonyolította le a kötelező biztosítási kárügyleteket. A károk egy része egyszeri kárfizetés - például a gépkocsitörésért -, másik része pedig folyamatos járadékfizetést igényel, amely azt jelenti, hogy a kár bekövetkezése után még évtizedekig áll fenn kötelezettség a járadékfizetésre.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer bevezetését követően is állami garancia érvényesül a korábban, 1991. július 1-je előtti felelősségbiztosítási károkra. Az e dátum előtt bekövetkezett káresemények kapcsán a folyamatos járadékfizetések kifutási ideje előreláthatóan 30-40 év. A vállalkozási szféra szabályai szerint működő magánbiztosítók a korábbiak szerint nem utasíthatók e feladat elvégzésére, és ami ugyanilyen fontos, az állami költségvetés sem állhat a Hungária Biztosítóval esetleg évtizedekig tartó közvetlen költségvetési kapcsolatban.
1992. július 1-jétől a régi gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettségeket és az ilyen címen a Hungária Biztosítónál képzett tartalékokat egy kormányrendeletben szabályozott elkülönített állami pénzalap, a gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alap vette át.
(11.00)
Az alap kezelője az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság, amely a kárrendezési és járadékfizetési kötelezettségek rendezésével a Hungária Biztosítót bízta meg, amely, mint említettem, korábban kizárólagosan rendezte ezeket a kárügyeket, és rendezte a kifizetési kötelezettségeket.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az alap biztosítási káresemények után teljesít kifizetést, de nem a biztosítóintézetekre vonatkozó előírások szerint működik. Az úgynevezett "függőkár-kifizetéseket" és ezek tartalékait az állami költségvetés utalja át az alapnak. Ebben az évben 1 milliárd forint ilyen címen felmerülő költségvetési teherrel számolunk. Korábban lezárt ügyek esetében 5,1 milliárd forint tartalék állt rendelkezésre a Hungária Biztosítónál a járadékkifizetésekre.
Az alap vagyonának összetétele: készpénz, állami értékpapír és egyéb vagyon biztosítja a károsultak igényeinek kielégítéseit.
Az alap mindezen vagyonnal, bevétellel úgy gazdálkodik, hogy a hozamokból, illetve a vagyonból a károkat rendeznie kell. Ha ez a forrás nem lesz elegendő a kárkifizetésekre, akkor a korábbi jogszabályokban előírt költségvetési garancia a jövőben is életbe lép.
Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy jogilag és gyakorlatilag az alap átvette a feladatot a Hungária Biztosító Részvénytársaságtól, de a több mint tízezer ügyirat tételes átadás-átvétele, tételes APEH-, tehát adóhivatali ellenőrzése még folyik. Ezek a munkák június 1-jére befejeződnek.
Az államháztartási törvény 59. szakasza szerint az elkülönített állami pénzalap terhére, ha a törvény másként nem rendelkezik, gazdasági társaság nem alapítható, illetve meglévő gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető. Ezt az általános érvényű szabályt azonban ennek az alapnak a működtetése során nem lehet érvényesíteni. Az alap ugyanis olyan portfoliót, olyan vagyontárgyakat, értékpapírokat, részvényeket vett át, amelyben a járadéktartalék egy része ezekben az értékekben testesül meg. E vagyon hozadéka és értéknövekedése is a járadékra jogosultak ellátására szolgál.
Ezért elengedhetetlenül szükséges az alap nem hagyományos alap formában történő működtetése.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapról szóló törvényjavaslat alapvető rendeltetése, hogy az a több, mint tízezer károsult, akik az új rendszerű kötelező felelősségbiztosításra történő áttérés előtt szenvedtek balesetet, a következő évtizedekben is zökkenőmentesen megkaphassák az őket megillető jogos kártérítést, járadékot.
Éppen ezért kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy támogassák a gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapról szóló törvényjavaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
