TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Aki elolvasta a Kormány által előterjesztett 7377-es szám alatti törvényjavaslatot a gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapról, az megelégedéssel vehette tudomásul, hogy egy olyan nagyon bölcs és időszerű törvény került előterjesztésre.
A miniszter úr expozéjában már érintette ennek a törvényjavaslatnak a szükségességét és azt a történeti áttekintést, ami korábban a gépjármű-felelősségbiztosítást jellemezte.
1992-től a benzinbe került beépítésre az a fedezet, amely biztosította a károsultaknak a kártérítését. Az elv az volt, hogy a kárveszély arányosan fokozott azokkal, akik minél többet közlekednek, vesznek részt a közúti forgalomban. A biztosító fizetett, és a költségvetés pedig, ha több volt a bevétel, akkor a maradékelv alapján ezt elvonta. Éppen ezért természetes volt az állami garancia is ezekért a kártérítési pénzekért.
1986-tól a benzin ára már nem fedezte ezt, a költségvetés kénytelen volt ezt kiegészíteni.
Természetesen a járadékok fedezetére az akkori előírásoknak megfelelően egy tartalékképzésre is sor került. Ezt a pénzt, ahogy a miniszter úr is említette, végül is a Hungária Biztosító kezelte. Megindult a biztosítóintézeteknek a privatizációja, külföldi biztosítók is bejöttek, piaci viszonyok keletkeztek, tovább ez a helyzet nem volt fenntartható azokkal a pénzekkel, amelyek 1991. július 1. napja előtt keletkezett káreseményekből származtak.
Ezek voltak azok a bizonyos még jelenleg is áthúzódó káresemények, illetve elszámolási kérdések, bírósági ügyek, és azok a járadékosok, akikkel valami történt, és még talán 10-20 év múlva is fogják élvezni ezt a járadékot. Ezekből a fizetési kötelezettségekből kellett létrehozni, most már elkülönítetten, ezt a pénzügyi alapot.
Az igazi igény ezeknek a kérdéseknek a rendezésére, miután ezen biztosítási tevékenységet, mint említettem, a Hungária Biztosító végezte, a Hungária Biztosítónál bekövetkezett tulajdonosi váltás miatt volt szükséges. Ezen kényszer miatt született a gépjármű-felelősségbiztosítási alapról szóló 109/1992. számú kormányrendelet. Ez rendelkezett 1992 júniusában, tehát több mint egy fél évvel ezelőtt, hogy a Hungária Biztosító által az idevonatkozó minisztertanácsi és pénzügyminiszteri rendeletek alapján kötelezően képzett felelősségbiztosítási járadéktartalék és annak hozamának az alap részére történő átadásáról. Megjegyzem, ez az átadás a törvényjavaslat szerint időközben meg is történt.
A Hungária Biztosítónál az előbbiek szerint képződött járadéktartalék és hozama összegszerűen, elkülönítetten kezelve pontosan ismert, és ismert volt korábban is. Így az alap mérlegének elkészítése és az összeg megjelenítése a törvényjavaslatban nem ütközhet elvileg akadályba. Ez azonban - sajnálatos módon - nem történt meg. Azért is lényeges ez a kérdés, mert az a kerekítve 5 milliárd forint, amely a Hungária Biztosítónál járadéktartalékként képződött, egyáltalán nem biztos, hogy elegendő a jövőt illetően, a törvényjavaslatban rendezésre váró károk fedezésére. Gondoljanak arra, hogy 10-20 év múlva az infláció hatására milyen többletkiadások kerülnek, hogy emelkednek, hogy jönnek újabb igényekkel a régi sérültek, akiknek az egészsége romlik, vagy a jelenleg egyre jobban növekvő munkanélküliség kapcsán nyilvánvaló, hogy a munkaadók inkább a 100%-ig képes dolgozókat fogják foglalkoztatni, mint egy rokkantat.
Cégek szűnnek meg; vagy gondoljanak arra, hogy milyen költségeket jelent, hogy például akinek egy Hycomatra volt jogosítványa, egy Trabantra, most ez már megszűnt, és hogy nyugati gépkocsikkal milyen árkülönbözetek vannak, tehát ez egy nagyon jelentős összeg.
Az összeg megjelenítésének hiánya megítélésünk szerint nem teszi döntésre alkalmassá a törvényjavaslatot, mert az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó előírásoknak nem felel meg.
(11.10)
Az 1993. évi központi költségvetésről szóló törvény, az 1992. évi LXXX. törvény 7. számú melléklete tartalmazza az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának, a bevételeknek és a kiadásoknak a fő jellemzőit. E mellékletben ez az alap még nem szerepel. A költségvetési törvényjavaslat fejezetes indoklásában található meg az esetleges költségvetési támogatás fedezete, ez a 17. fejezet, 18. cím 2. előirányzat-csoport egyes kiemelt előirányzatnál, a termelési árkiegészítés és dotációnál. Pedig az alap összegszerűsége létezett, mint ezt korábban említettem, ebben a bizonyos 5 milliárd körüli összegben. Lehet azt mondani, hogy a Parlament majd még most fogja elfogadni ezt a törvényjavaslatot, tehát ezért nem szerepel.
Mégis furcsa az egész, mert ugyanakkor vannak más alapok, például a kisvállalkozási garanciaalap, ami még ugyancsak nem került elfogadásra, de ugyanúgy be van mutatva a 7. számú mellékletben a gazdálkodásának fő jellemzői.
Tehát a gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapról történő törvényi döntéssel egyidejűleg a költségvetési törvényt is módosítani szükséges, a költségvetési támogatásnál szükséges átcsoportosításokat végre kell hajtani. A termelési árkiegészítésből át kell helyezni az alapok költségvetési támogatásához. Ehhez azonban az alap gazdálkodását bemutató számszaki adatok elengedhetetlenek.
Tisztelt Ház! Most szeretnék áttérni az előbbiekkel nagyon szorosan összefüggő, a törvényjavaslatban megfogalmazott egyik legfontosabb kérdésre.
Összehasonlítva a korábbi 109/92. kormányrendelet rendelkezéseit a törvényjavaslattal, meglepően egy teljesen új elem jelentkezik ebben. Ez azért furcsa, mert amit miniszter úr mondott a gazdálkodásról, az 1992 júniusában, egy fél évvel ezelőtt is jelentkezett, ugyanakkor a kormányjavaslatban annak idején, fél évvel ezelőtt erről még szó sem volt.
A törvényjavaslat 4. § (1) és (2) bekezdése feljogosítja az alapot gazdasági társaságban két jogosítvánnyal. Az egyik az, hogy gazdasági társaságban tagként részt vehet, a másik pedig, hogy pénzeszközeit a pénzpiacon befektetheti. Arról az elvről most itt nem érdemes beszélni, hogy az államháztartás viteléről szóló törvény 59. és 60. §-ának rendelkezései az alapok tekintetében miért tiltják a gazdasági társaságban való részvételt és miért nem folytathatnak az alapok gazdasági tevékenységet.
Arról kell beszélni, hogy miért kívánja a Kormány a törvényjavaslatban az államháztartási törvény tiltó rendelkezései ellenére ezekkel a tevékenységekkel ezt az alapot felruházni.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Úgy gondolom, a miniszteri expozéban önnek kellett volna elmondani, hogy ezeket a tevékenységeket azért kell engedélyezni, mert a járadéktartalék átadására részben készpénzben, részben részvényben - nem úgy, ahogy a miniszter mondta, hogy egyéb vagyonban, legalábbis ilyen finoman fogalmazta miniszter úr - és egyéb értékpapírok formájában történt. Ez ugyan a törvényjavaslat indoklási részéből kitűnik, de az már nem, hogy hogyan kerültek a részvények és az egyéb értékpapírok a Hungária Biztosító járadékalapjába akkor, amikor a Hungária Biztosítónak csak készpénze és néhány államkötvényen kívül egyebe nem volt. Pontosan erről kellett volna szót ejteni.
Ezek után szeretném megkérni miniszter urat, hogy lenne olyan szíves és egészítse ki a miniszteri expozéját, magyarázza meg, miért hallgattak el lényeges tényeket. Adjon magyarázatot, mi folyik a háttérben, mert talán nem vitatja el senki e Házban, hogy ezek után, ami most itt történik vagy történt, egyszerűen botrányos. Jogunk van feltenni a kérdést: hogyan kerülnek részvények az alapba, amikor a Hungária Biztosítónál ezek a részvények nem léteztek? Jogunk van tudni - és ez sincs a törvényjavaslatban szabályozva -, ki felel egy olyan gazdasági tevékenységért egy elkülönített pénzalappal kapcsolatban, ki vállalja azt a pénzügyi kockázatot, amelyet a javaslat megenged ott, ahol a pénz járadéktartalék.
Gazdasági társaságok részvényei elértéktelenednek. Be lehet vinni tőzsdére, el lehet veszíteni egy jelentős összeget, elértéktelenednek ezek a részvények, vagy elveszítik, és akkor a költségvetésnek kell ebben helytállni.
És itt a válasz: hát, ezért nem került sor a költségvetési törvény módosítására, ezért nem terjesztették elő az elkülönített alapok jellemzőit. Azt hiszem, ehhez további kommentárt nem kell fűzni, és úgy gondolom, hogy ilyen körülmények között a Szabad Demokraták Szövetsége ezt a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
