JÁVOR KÁROLY (MDF)
JÁVOR KÁROLY (MDF)
JÁVOR KÁROLY (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyével és a Duna jogsértő elterelésével összefüggő magyar kormányzati intézkedések az Országgyűlés határozataival összhangban születtek. Így az 1977. évi államközi szerződés megszüntetése és az országok közötti jogvitának a Hágai Nemzetközi Bíróság elé utalása az Országgyűlés 12/1992. számú határozatában foglaltak szerint történt. Egyúttal az Országgyűlés megteremtette a kormányzat diplomáciai, nemzetközi jogi lépéseinek összhangját a magyar jogrenddel. Az 1992. évi XL. törvény hatályon kívül helyezte a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról rendelkező törvényi hatályú rendelkezéseket. Az 1993 áprilisában elfogadott határozat ratifikálta a Hágai Nemzetközi Bíróság joghatóságának elismeréséhez szükséges alávetési nyilatkozatot.
Az Országgyűlés ugyanakkor - a 17/1993. számú határozatában - kérte a Kormányt, hogy a Duna elterelése miatt a térség ökológiai, környezeti értékeit érő károsodások csökkentésére tervezett intézkedései ne veszélyeztessék az eredeti állapothoz történő visszatérés lehetőségét.
Az imént általam említett országgyűlési határozatok és törvény szinte szó szerint ugyanazzal a néhány gondolattal kezdi a mondandóját: abból a felismerésből kiindulva, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek vagy bármely fő létesítményének továbbépítése, illetve üzembe helyezése súlyosan hátrányos ökológiai és gazdasági következményekkel jár - és innentől kezdve folytatódik a jogszabály.
Azonkívül, ugyancsak az előbb már idézett 17/1993. IV. 1-jei országgyűlési határozat szó szerint a következőket mondja a 2/a pontjában: "Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges beavatkozásokra vonatkozó cselekvési programot és pénzügyi tervet 1993. április 10-éig terjessze az Országgyűlés elé."
Ezzel szemben a Kormány maga hozott egy határozatot, amelynek a címe: A Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges sürgős beavatkozásokról. Igaz ugyan, hogy erről a határozatról bizottsági véleményt kért és kapott. A felkérés alapján vita alakult ki, amelynek eredményeképpen az Országgyűlésnek a dunai vízlépcső kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottsága, valamint a környezetvédelmi bizottság állásfoglalást fogalmazott meg, amelynek az a lényege, hogy amennyiben a Kormány fenntartja ezt a határozatát, úgy az abban foglaltakat terjessze az Országgyűlés elé. Az ideiglenes bizottság pedig megfogalmazta és benyújtotta az előttünk fekvő határozattervezetet.
A kormányhatározat kapcsán felvetődött alapkérdések a következők: Üzembe helyezésről van-e szó vagy sem? Duzzasztásról van-e szó vagy sem? A Parlament elé kell-e terjeszteni ezt a kérdést vagy sem? - illetőleg a szigetközi vízpótlás kérdése.
Az Országgyűlés előbb említett bizottságai és a megkérdezett - az ügy szempontjából meghatározó - szakemberek szerint a kormányhatározatban foglaltak duzzasztást és üzembe helyezést jelentenek.
(18.20)
Ezt részben egyébként a Kormány tájékoztatója is elismeri.
Az előbb említett bizottságok egyetértenek abban is, hogy a Parlament elé kell terjeszteni ezt a témát, és a tájékoztató - amit, képviselőtársaim, valamennyien megkaptunk - nem elégíti ki ezt a feltételt több szempontból sem. Az erről szóló véleményemet az elmúlt heti futárpostával egyébként valamennyi képviselőtársamnak írásban megküldtem. Ez a vélemény részben tartalmazza az előbb általam citált szakértők véleményét is. Amire külön fel szeretném hívni a figyelmet, az a nemzetközi tárgyalásokon a Magyar Köztársaságot képviselő szakértői csoport vezetőjének és EK-szakértőknek a közös helyszínbejárása és e helyszínbejárás tapasztalatai. Erre a helyszínbejárásra 1993. május 23-án került sor.
Az EK-szakértők úgy vélték, hogy a Duna-mederbe történő bármilyen beavatkozást csak az ideiglenes vízmegosztásra vonatkozó megállapodást követően kellene tervezni.
A vízpótlás kérdéséről röviden, hiszen nagyon fontos kérdés, annyit szeretnék mondani, hogy amíg itt a Parlamentben most egy formai, majd később reményeim szerint nagyon hamarosan tartalmi kérdésekről folyik a vita, addig is szükséges a vízpótlás, a jelenleg rendelkezésre álló víz minél hatékonyabb formában történő elosztása. Szeretném mondani, még egyszer megerősíteni, hogy létezik olyan megoldás, amely teljesíti ezt a feltételt, és ugyanakkor nem jelenti az 1843-as folyamkilométerben fenékküszöb építését, illetve a dunakiliti duzzasztómű üzembehelyezését.
Legfrissebb információim szerint éppen most van folyamatban egy olyan kísérleti megoldásnak az előkészítése, amelyik a jelenleg rendelkezésre álló víz ésszerűbb elosztását eredményezi. Ez nagyon fontos és pozitív kezdeményezés.
Tisztelt képviselőtársaim! Remélem, kitűnt, hogy tartalmi kérdésekkel most csak a legszükségesebb mértékben kívántam foglalkozni, hiszen az előttünk fekvő határozat célja, hogy egy sajnálatos félreértést tisztázandó, az elmondott vélemények és jogszabályok alapján a szigetközi vízpótlással kapcsolatos cselekvési programot és pénzügyi tervet parlamenti döntésre az Országgyűlés elé kell terjeszteni. Kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy amennyiben ebben egyetértés mutatkozik, fogadja el az előttünk fekvő javaslatot, hogy mielőbb a tartalmi kérdésekkel tudjunk foglalkozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
