FILLÓ PÁL (MSZP)
FILLÓ PÁL (MSZP)
FILLÓ PÁL (MSZP) Tisztelt Ház! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, nyugodtan elmondhatom, hogy most egy olyan törvény megalkotásán munkálkodunk, amely közvetlenül érinti a lakosság egészét. A munkavédelemről szóló törvény a dolgozók munkabiztonságát, egészségének, testi épségének, életének, sőt gyermekeik egészségének a védelmét is szolgálja. Nem többről, de nem is kevesebbről van tehát szó.
A törvénytervezet, majd a meghozandó törvény értékének is az az egyetlen fokmérője, képes-e megfelelni rendeltetésének, avagy megalkotásával csak a törvényi jogszabályok számát szaporítjuk.
Eddig a munkavédelem mint gyűjtőfogalom három önálló, de szoros egységet képező ágáról beszéltek a téma szakértői: a műszaki és szervezési munkavédelemről, az egészségügyi munkavédelemről és a szociális munkavédelemről. Ezt nem vitatva én most mégis azt javaslom e témával foglalkozó szakmai köröknek éppen úgy, mint most képviselőtársaimnak, hogy negyedik elemként keltsük életre a munkahelyi környezet védelmét, és az előbb felsorolt ágakkal egyenlő rangon és módon kezeljük azt.
E felfogás elfogadása és meghonosítása jelentős szemléleti változást és hozzá tartozó megoldásokat igényel.
Igényli ezt a most előttünk fekvő munkavédelmi törvénytől éppen úgy, mint a még megalkotandó környezetvédelmi törvénytől, sőt a közegészségügyi és társadalombiztosítási szabályozástól is.
Mindenki előtt világos, hogy az ipari és egyéb munkahelyeken meglévő közvetlen és a munkahelyek környezetében közvetett módon a munkásokat, ott élő embereket érő környezeti hatások igen jelentősek. Valamennyien tudjuk, hogy egy-egy részmegoldás nem jelenthet átfogó megoldást. Gondoljunk csak arra, ha egy-egy munkahelyről a szennyezést, a szennyező termékeket csöveken kivezetik a szabadba, és azzal az üzem környezetében élők mindennapi életét keserítik meg. A technológiai fejlődés, az új technikák behozatala az öröm mellett és a fejlődés mellett újabb és újabb veszélyt is jelent, mindenekelőtt az ott dolgozókra, de az adott üzem környezetében élőkre is. Egyáltalán nem mindegy az, hogy a technológiai fejlesztés során a beruházó, a megrendelő figyelemmel van-e arra, hogy az átvett technika, technológia mennyire környezetbarát, mennyire védi az azzal dolgozó emberek egészségét.
Tisztelt képviselőtársaim! A meglévő, illetve fellépő ártalmak elleni védelemmel, illetve azok mérséklésével foglalkozó szakemberek felfogásában és kezelési módjában régóta komplex módon jelenik meg ez a probléma. Mert tudják, hogy a munkahelyeken felszabaduló ártalmak csökkentése a munkavédelem helyi gondjai mellett az össztársadalmat érintő környezetvédelem érdekeit is szolgálja. Érvényes ez a meglévő termelési folyamatok jobbítására éppen úgy, mint az új ipari, mezőgazdasági létesítmények tervezése és felépítése, illetve a régi ipari objektumok rekonstrukciója esetében is.
Sajnos, ez a szakmai megítélés és szemléletmód nem tükröződik vissza a meglévő, illetve a mindmáig kialakult jogi és szabályozási rendszerünkben. A mai rendszerre alapvetően az a jellemző, hogy a munkavédelem hatókörét az üzemek kerítésén belülre, a környezetvédelem hatókörét pedig ezeken a kerítéseken kívülre helyezi. E megállapítás alól - sajnos - a most tárgyalt törvénytervezet sem kivétel.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a közegészségügy és bizonyos ipari létesítmények esetében az önkormányzatok is teljes jogú illetékességgel bírnak mind az üzemen belül, mind annak környezetében.
Ennek a helyzetnek a következtében aztán az egyik oldalról a joghézagok, míg a másik oldalról a túlszabályozás jelentkezik, sokszor lehetetlenné téve a gazdaságos, átfogó szemléletet tükröző megoldásokat, sőt az esetek többségében a beruházókat, tervezőket és üzemeltetőket inkább az előírások be nem tartására ösztönzi. Tegyük hozzá: sajnos, minden komolyabb következmény nélkül.
Meggyőződésem, hogy itt az ideje annak, hogy az Országgyűlés olyan törvényt hozzon, amely a munkavégzés tágabb és szűkebb környezete, a táj, a település, a terület, ahol az ember a munkáját végzi, egységes kezelésmódját, illetve annak tudatos kialakítását segíti elő.
A munkavédelmi törvénynek, a törvényhez kapcsolódó szabályozásoknak meg nem kerülhető feladata, hogy keretet biztosítson egy olyan rendszernek, amelynek hatására hazánkban is kialakulhatnak a kellemes, egészséges, ártalommentes, egyszóval, modern munkahelyek, ahol az ott dolgozók és a munkahelyük környezetében élők, lakók is ártalommentes, nyugodt körülmények között dolgozhatnak, élhetnek.
Szükséges tehát, hogy a jelen megoldás mellett előre is gondoljunk, s hogy a hamarosan elénk kerülő környezetvédelmi törvény, a kapcsolódó egészségügyi és társadalombiztosítási szabályozás nyisson és biztosítson lehetőséget egy olyan szintű egyeztetésre, majd a folyamatos megoldásra, amely az ipari és mezőgazdasági termelés által okozott, a dolgozó embert érő káros hatást a leghatékonyabb módon, minden szempontot együtt kezelve rendez.
(18.10)
Ne engedjük, hogy a környezetvédelem ügyéről csak egyre többet beszéljünk, a megoldásokkal, illetve azok segítésével, megköveteléssel ugyanakkor sorra adósak maradjunk.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénytervezet ugyan utal a munkahelyi környezetvédelem kérdésére, de annak átfogó rendezését nem tartalmazza.
Az nem lehet megoldás, hogy a kérdésről itt is csak beszéljünk, de ne keressünk a megoldásra módot.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre? Az most már aligha lenne reális követelmény, hogy a törvénytervezetet úgy módosítsuk, hogy a munkahelyi környezet védelmének egész kérdéskörét a munkavédelem fogalom- és intézményrendszerébe emeljük be, és a kezelésre, megoldásra is teljes körű törvényi szabályozást adjunk. Az viszont igen, hogy a törvény adjon erre konkrétabb, hangsúlyosabb utalást, és kötelezze az érintetteket, hogy a törvény végrehajtását szolgáló szabályozások során teremtsenek erre garanciákat.
Hívjuk fel ugyanakkor a törvény-előkészítők figyelmét arra, hogy a készülő környezetvédelmi törvény és egyéb jogszabályok megalkotásánál kezdjék meg a munkahelyi környezet védelmét, fejlesztését is szolgáló átfogó szabályozási rendszer kialakítását, és az ezt szolgáló biztosítékok, köztük az érdekeltség rendszerének kidolgozását is.
A munkavédelem nemzeti, országos programjában már ki kell, hogy alakuljon ennek az átfogó és teljes, komplex rendszere.
Mindezek érdekében ne legyünk restek felhasználni a legfejlettebb ipari országok tapasztalatait. Ők is megjárták a maguk tekervényes útját, talán még ők sem jutottak el az út végére. De ha mi figyelembe vesszük tapasztalataikat és megoldásaikat, talán néhány kacskaringót megspórolhatunk a magunk számára. S ne hagyjuk ki a sorból a hazai erők, a szakemberek, intézmények, szervezetek mozgósítását sem. A hozzáértő, sőt, jó értelemben vett megszállott szakemberek száma nem kevés e honban. Építsünk rájuk bátrabban, kérjük közreműködő segítségüket.
Tisztelt Ház! Minden törvény annyit ér, amenynyit megvalósítunk belőle. Én magam is mint munkahelyen dolgozó ember sokszor tapasztaltam, hogy a munkavédelmi előírások alapján megépített étkezők munkavédelmi előírásait a dolgozók többsége nem tartotta be.
Én azt hiszem, hogy sokat kell még fejlődnünk addig, amíg valamennyi állampolgár és valamennyi dolgozó érezni fogja azt, hogy a munkavédelem nemcsak a saját, hanem környezetének az érdekeit is szolgálja.
Tisztelt Ház! A Szocialista Párt frakciója nevében módosító javaslatainkat beadjuk, és a szakembereknek, illetve a minisztérium képviselőinek tisztelettel felajánljuk a Szocialista Párt szakértői gárdájának segítő közreműködését. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
