PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy nem hiábavaló a munkavédelmi törvényt olyan széles keresztmetszetben vizsgálni, illetve vitatni, mint ahogy eddig az általános vita kapcsán tapasztalható volt.
Én úgy gondolom, az is nagyon fontos tényező vagy körülmény, hogy képviselőtársaim két héttel ezelőtt egy nagy csomagot kaptak, s ebben a csomagban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a különböző egyezményei vannak megfogalmazva, amelyeket a magyar Parlament számára elfogadásra, illetve megvitatásra ajánlanak.
Eddig sokan szóvá tették, illetve hiányolták, hogy Magyarország a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlásait, illetve egyezményeit még nem ratifikálta, nem fogadta el, és fontosnak ítélik - a munkaügyi törvény elfogadása előtt -, hogy erre sor kerüljön.
Én úgy hiszem, hogy képviselőtársaim egy jelentős része talán még nem tudta összevetni az ILO különböző ajánlásait és egyezményeit azzal a munkaügyi törvénytervezettel, amelyikről a vita folyik, ezért én számukra is szeretnék valamilyen segítséget nyújtani hozzászólásommal; mert megpróbáltam összevetni, illetve megpróbáltam valamilyen módon egymás mellé állítani a mi törvénytervezetünket, illetve az ILO-ajánlásokat: vajon milyen képet kapunk akkor, illetve mire érdemes a figyelmet különösen ráirányítani?
"Egyetemes és tartós béke csak akkor teremthető, ha az a társadalmi igazságosságon alapszik." A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmányának e bevezető szavai a szervezet létezésének indokát fogalmazták meg a megalakulástól kezdve, körülbelül 70 évvel ezelőtt.
Ez a felhívás még mindig és ugyanolyan aktuális, mint bármikor volt. Még a fejlett országokban is komoly problémák forrása a szociális igazságtalanság és a dolgozók jogainak megsértése. Gondolom, Filló képviselőtársam is ezekre a gondolatokra utalt.
Minden önálló állam, amely csatlakozott a szervezethez, aláírta az alapszabályban rögzített nyilatkozatot, amely szerint: "Minden embernek fajra, felekezetre és nemre való tekintet nélkül joga van törekedni mind az anyagi jólétre, mind a szellemi fejlődésre szabadság, emberi méltóság, gazdasági biztonság és egyenlő lehetőségek körülményei között."
Ez az általános célkitűzés, amelyet a szervezet megpróbált a valóság nyelvére lefordítani oly módon, hogy igyekszik kivívni: a munkavállalók alapvető jogait tartsák tiszteletben az egész világon.
Támogatja a nemzetek közösségének a teljes foglalkoztatottság elérésére, az életszínvonal emelésére, a fejlődési folyamat eredményének igazságos elosztására, a munkavállalók élete és egészsége védelmére és a közös érdekszférákban a munkáltatók és munkavállalók közötti együttműködés elősegítésére irányuló törekvéseket.
A megoldandó problémák összességéből az egyik fontos cél a munkahelyi biztonság és egészség elérése, jobb munkakörülmények megteremtése általában is és konkrétan is. Ennek keretében figyelmet kell fordítani a munkahelyi környezet fejlesztésére, a fizikailag nehéz feladatok és körülmények megszüntetésére vagy könnyítésére, például a por és egyéb káros légszenynyeződés csökkentésére, a túlzott zaj és vibráció megszüntetésére, és arra, hogy a gépeket és anyagokat, amelyeket felhasználnak, rendszeresen és szigorúan ellenőrizzék a balesetek és betegségek kockázatának csökkentése érdekében.
Úgy gondolom, hogy e kérdéskörben több képviselőtársam hozzászólásában már nagyon konkrét, kézzelfogható példákat is felhozott.
Ugyancsak ennek keretében folyik a munkaórák és éjszakai munka csökkentéséért folytatott kampány, valamint a tiltott munka elleni harc.
A szervezet célkitűzéseinek végrehajtása érdekében egyezményeket és ajánlásokat dolgoz ki, amelyek valamennyi tagország számára elfogadható előírásokat állapítanak meg, és amelyek ratifikálásuk után válnak kötelezővé az egyes tagországok számára.
Tisztelt képviselőtársaim! Magyarország azonban azoknak az egyezményeknek a jelentős részét sem ratifikálta, amelyek tárgyuknál fogva érintik hazánkat, és feltétlenül szükséges egy munkavédelmi törvény megalkotása kapcsán, mint ahogy ezt a bevezetőben említettem.
A nemzetközi egyezményekkel és a hazai jogi viszonyokkal kapcsolatban ma már megállapítható, hogy a ratifikálandó egyezmények jelentős hányadának már megfelel a belső jog. Így például az új Munka Törvénykönyve is a nemzetközi jogi normák figyelembevételével készült, illetve fogadta el a Parlament.
Ezekhez az egyezményekhez való csatlakozásnak politikai akadályai ma már nincsenek, és a benyújtott munkavédelmi törvény szempontjából kifejezetten szükséges a vonatkozó egyezményeknek a ratifikálása, amelyre az előzetesen megküldött program szerint a jövő héten már sor is kerülhet, illetve legalábbis a vitája elkezdődhet.
Tisztelt képviselőtársaim! Én ezek közül a ratifikálandó egyezmények közül ötöt szeretnék különösen a figyelmükbe ajánlani, mielőtt ezeket az összefüggéseket vizsgálják, illetve szavazásra kerülne majd sor.
Az egyik a 81-es számú egyezmény: a munkaügyi felügyeletről szóló, az iparra és a kereskedelemre vonatkozó összefüggés;
a 129-es számú egyezmény A munkaügyi felügyeletről a mezőgazdaság területén szól;
a 148-as számú egyezmény a munkavállalók védelméről, a munkahelyen a levegőszennyeződés, zaj és rezgés által fokozott foglalkoztatási veszélyek ellen szóló törvény;
(18.20)
a 155-ös számú egyezmény a dolgozók biztonságáról, egészségéről és munkakörnyezetéről, valamint
a 170-es számú egyezmény a biztonságról, a vegyszerek munka közbeni használatára vonatkozó kitételeiről.
Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavédelem szervezeti integrációjával kapcsolatban szeretném a következőket a figyelmükbe ajánlani:
A korszerű nyugat-európai munkavédelem-felfogás szerint a munkavédelemnek biztosítania kell a dolgozók életének és egészségének védelmét, elő kell segítenie az emberek jó közérzetét és személyiségük fejlődését, garantálnia kell az emberi méltóságot, és a lehető leghosszabb ideig meg kell őriznie a munkavégzés képességét. Ennek megfelelően a munkavédelem három ágát - a műszaki és szervezési munkavédelmet, az egészségügyi munkavédelmet és a szociális munkavédelmet - egységként kezelik Nyugat-Európában. Mindhárom területen a munkavédelem preventív, megelőző funkcióját hangsúlyozzák, ezen belül is legfontosabb a műszaki megelőző intézkedés, amely primer prevenciónak tekinthető.
Nemzetközi szinten általános az egyetértés abban is, hogy ezeknek az ágaknak az integrációja tekinthető optimálisnak, ez a leghatékonyabb módja a bonyolult munkavédelmi feladatok megoldásának, illetve kezelhetőségének.
A műszaki és egészségügyi munkavédelem szétválasztása minden esetben a hatékonyság és a hatásosság csökkenését vonja maga után - erre már széles körű nemzetközi tapasztalatok utalnak.
A korszerű munkavédelem-felfogásra épült az ILO 155-ös számú egyezménye, és az integrált szervezeti és felügyeleti szemléletet tükrözi ugyancsak az ILO 81-es számú egyezménye is.
A magyar Kormány felkérésére hazánkban a közelmúltban vizsgálatot végzett az ILO triparti szakértői missziója, amelynek jelentése ezzel kapcsolatban a következő ajánlást fogalmazza meg:
A szociális munkavédelem felelőssége a munkabiztonságért, a munkaegészségügyért és az általános munkafeltételekért a korszerű, hatékony munkaügyi felügyeleti rendszer egymástól elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen alkotóelemei. Az ilyen integrált felügyeleti rendszer egyik legfontosabb feladata átfogó megelőzési politika kialakítása, megvalósítása és ellenőrzése. Éppen ennek a kérdésnek a részletes elemzése alapján jutott a misszió arra a szilárd meggyőződésre, hogy a mostani, megosztott ellenőrző testületek Magyarországon nincsenek abban a helyzetben, hogy hatékonyan meg tudják oldani ezt a döntő jelentőségű feladatot.
Még a jelenlegi struktúrában működő különböző szervek elméletileg optimális - de a gyakorlatban soha meg nem valósítható - koordinációja és együttműködése sem volna elegendő a követelmények érvényesítéséhez, illetve megfelelő megvalósításához.
Kérdés az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a diszfunkcionális struktúra összeegyeztethető-e azokkal a már említett nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek a ratifikálását Magyarország prioritásként kezeli.
Mindezért elengedhetetlenül szükséges az alapvető átalakítás - meggyőződésem szerint.
A misszió mindezek alapján a legfontosabb és a legnagyobb kihatású javaslatként egy megújított struktúrájú munkaügyi felügyelőség kialakítását ajánlja és kéri Magyarországtól. Ennek a megújult hatóságnak és új formájában központi hatáskörrel kell rendelkeznie az említett területeken.
Minden, a munkavédelem területén tevékenykedő, hatósági funkciókkal rendelkező felügyeleti szolgálatot új hatóságba kell integrálni hatósági feladati körben - mint ahogy említettem. Ennek a hatóságnak el kell látnia a 81-es számú egyezmény 3. cikkelyében előírt feladatokat, és rendelkeznie kell az egyezményekben előírt jogokkal, felelősséggel és erőforrásokkal is, természetesen. Ez az integráció egységes hatáskörhöz és a bürokrácia mérsékléséhez is vezethet - meggyőződésem szerint: a megújult struktúrájú hatóság lesz a munkaadók és munkavállalók első számú konzultációs partnere a munkavédelem teljes területén.
Tekintettel arra, hogy alapvetően a munka világához kötődő jogkörökkel és felelősséggel lesz felruházva, közvetlenül a munkaügyi miniszter felügyelete alatt tartom elképzelhetőnek a működtetését.
Területi szerveit a lehető legnagyobb mértékben decentralizálni szükséges viszont.
A Parlamentnek benyújtott munkavédelmitörvény-tervezet az ILO-misszió ajánlásaival, a nemzetközi gyakorlattal szemben konzerválja a mostani, megosztott hatósági rendszert, sőt, az OMMF tovább szűkíti a felügyeleti jogkört, már azzal is, hogy a nevében a "munkabiztonság" és nem a "munkavédelem" elnevezést szerepelteti. Ennek a nagyon lényeges ILO-ajánlásnak a törvénytervezeten való átvezetésére anélkül, hogy hosszú időre el ne odáznánk a törvény hatálybaléptetését, megítélésem szerint nincs remény. Ezért ajánlom, hogy a munkavédelmi nemzeti program keretében, egy későbbi - de nem távoli - időpontban az Országgyűlés térjen vissza a kérdéskör átfogó rendezésére - mint ahogy azt Tóth Sándor és más képviselőtársaim is szóvá tették.
Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ezek figyelembevételével kívánunk módosító indítványokat is benyújtani majd a véglegesen elfogadandó törvényhez. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
