GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Néhány perc türelmet kérek, mielőtt kitörne a szünet.
A tavalyi riói környezet és fejlődés világkonferencián Magyarország részéről aláírt két fontos nemzetközi egyezményről van szó. Először az éghajlat-változási keretegyezményről.
A különböző emberi tevékenységek következtében a Föld légkörében megnövekedett az olyan gázok mennyisége, amelyek az úgynevezett üvegházhatást okozzák. Az elmúlt 200 évben, különösen a tüzelőanyagok elégetésének következtében megnőtt a széndioxid mennyisége a légkörben. És mindezek következtében megnövekedett az egész Földre kiterjedő éghajlatváltozás kockázata. (Zaj. – Az elnök csenget.) Sürgős beavatkozásra van szükség, hogy elkerüljük a visszafordíthatatlan folyamatokat.
Ennek jegyében 1988-ban határozott úgy az ENSZ-közgyűlés, hogy nemzetközi egyezményt kell kidolgozni a földi éghajlat védelmére. Az egyezmény szövegét 1992 májusában véglegesítették, és az említett riói konferencián nyitották meg aláírás céljára. Eddig több mint 160 ország írta alá, és több mint 40 megerősítette. Az egyezmény az 50. megerősítés után lép hatályba.
Az egyezményhez csatlakozó fejlett országok kötelezettséget vállalnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására. Az átalakuló országok, tehát hazánk is, bizonyos engedményeket kapnak a szigorúbb korlátozási kötelezettségek alól, de nálunk is kibocsátáscsökkentési kötelezettséget ír elő az egyezmény.
Röviden: a csatlakozásnak fontos nemzetközi külpolitikai és nemzetközi együttműködési indokai is vannak, ezért kérem az Országgyűlés támogatását.
A másik egyezmény a biológiai sokféleségről szól. A biológiai sokféleség a földön évmilliók alatt kialakult életformák gazdagságát jelenti. Magában foglalja a genetikai sokféleséget, a fajok és az ökoszisztémák sokféleségét. Ez a sokféleség biztosítja ma is az emberi élet feltételeit.
A tudományos vizsgálatok szerint a biológiai sokféleség csökkenése a Föld története során eddig nem tapasztalható mértékben felgyorsult. A különböző fajok kipusztulása az evolúció természetes része volt eddig is, de ez a folyamat sohasem volt olyan gyors, mint jelenleg. Ezt elsősorban az okozza, hogy a növekvő emberi igények a természetes élőhelyek csökkenését, pusztítását vonták maguk után. Az átalakított területek nagy részén mezőgazdasági művelés folyik, és különösen a monokultúrás területeken ez a biológiai sokféleség erős csökkenésével jár. Ugyanakkor a különféle hulladékok is veszélyeztetik az élőhelyek környezeti feltételeit.
A biológiai sokféleség megőrzése általános természetvédelmi jelentőségén túl alapvetően fontos a gyógyszerkutatás, az emberi egészség megőrzése, a fenntartható mezőgazdaság, a növénynemesítés és az ipari termelés bizonyos területei számára is. Eddig több mint 160 ország írta alá ezt az egyezményt, és 30 erősítette meg. Ez azt jelenti, hogy ez a nemzetközi megállapodás e hónap végén már hatályba lép.
Az egyezmény alapvető célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése és az egyes országokban található biológiai értékek hasznosításából származó előnyök igazságos elosztása. Ez az egyezmény az első globális megállapodás, amely az élővilág egységes megőrzése és a hasznosítás ésszerű korlátozása érdekében fogalmazódott meg. Az egyezményhez való csatlakozás összhangban áll a hazai környezet- és természetvédelem érdekeivel, elősegíti legfontosabb céljaink megvalósítását. Egyben annak a politikai elhatározásnak egy lépése, hogy részt veszünk az ENSZ riói konferenciáján elfogadott határozatok megvalósításában.
Mindezek alapján kérem, hogy az egyezményeket az Országgyűlés erősítse meg. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
