KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalom demokratikus átalakulását nemcsak a jogállami intézmények kiépítése jelzi, hanem az is, hogy a politikai pártok mellett jelentősen nőtt a civil szervezetek szerepe. "A polgári szövetség Soroksárért" egyesület fogalmazta meg a soroksáriak kívánságát arra vonatkozóan, hogy a fővároson belül önálló kerületté alakuljanak.
Ennek érdekében összegyűjtötték a szükséges számú választópolgári aláírást, a népi kezdeményezés nyomán a XX. kerületi képviselő-testület helyi népszavazást írt ki, amely érvényes és eredményes volt.
A soroksári választópolgárok 61,7%-a vett részt a népszavazáson és 90,7%-uk igennel szavazott Soroksár önállóságára. A Fővárosi Közgyűlés megtárgyalta a kezdeményezést és nem emel kifogást Budapest XX. kerületének szétválása ellen úgy, hogy Soroksár városrész a főváros önálló kerületeként jöjjön létre.
A Kormány támogatja a soroksári választópolgárok kezdeményezését és ezért benyújtotta a törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat másik része Budapest főváros területének megállapítására vonatkozik. Erről ugyanis az 1949. évi XXVI. törvény rendelkezik jelenleg. Ez a Nagy-Budapestet létrehozó törvény 1950. január 1-jével hét várost és 16 községet csatolt az akkori fővároshoz, és az addigi tizennégy kerület helyett huszonkét fővárosi kerületet szerveztek. Ekkor csatolták Soroksárt is a fővároshoz.
Nagy-Budapest létrehozása egyértelműen politikai döntés volt, amit a még hatályban lévő 1949. évi törvény preambuluma is megfogalmaz a következőképpen: "A nagytőkések és földbirtokosok népellenes államhatalma évtizedeken keresztül gátolta a Budapesttel szomszédos, főleg munkáslakta településeknek a fővárossal történő egyesülését. A múlt reakciós rendszere ezzel is megakadályozni törekedett az ország központjában, a főváros önkormányzatában a munkásosztály politikai befolyásának érvényesülését."
Az 1949. évi XXVI. törvénynek azonban nemcsak ez az idézett része, hanem az egész preambuluma, bevezetője ellentétes jogállami felfogásunkkal, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolt. Ezzel egyidejűleg a jelenlegivel azonos módon meg kell határozni a főváros közigazgatási területét.
Soroksárt ugyanakkor nemcsak a fővároshoz csatolták, hanem Pesterzsébettel egyesítették és együtt nyilvánították a főváros XX. kerületévé. Ennek az egyesítésnek a megszüntetését kezdeményezték most a soroksáriak.
Nagy-Budapest kialakításakor a csatolt városoknak és községeknek kiemelt fejlesztést, fővárosi színvonalat ígértek. Mint sok más ígéretet, ezt sem tartották meg. Éppen Soroksár példája igazolja, nemhogy fejlesztették, inkább visszafejlesztették. A négy évtized alatt Soroksáron nem építettek városi színvonalú intézményt. Elkezdték egy szakorvosi rendelőintézet építését, de csak körzeti orvosi rendelő lett belőle. Ezt olyan áron tették, ami fájó pontja a soroksáriaknak: megszüntették a főváros első és egyik legszínvonalasabb zenei tagozatú általános iskoláját. Az elhanyagoltságot mutatja, hogy Soroksár infrastruktúrája több területen még a községi színvonalat sem éri el. Ennek okozója természetesen nem Pestszenterzsébet volt, hanem a centralizáció, a Fővárosi Tanács fejlesztési politikája és gyakorlata.
Miután a soroksári kezdeményezés minden törvényi feltételnek megfelel, a Kormány támogatja Soroksár önálló fővárosi kerületté szervezését, és az 1950. évi egyesítés megszüntetésével az 50. évi közigazgatási határoknak megfelelően.
A soroksáriak nem kívánnak ugyanis elszakadni a fővárostól, jól tudják, a szolgáltatások ezer szála köti Soroksárt a fővároshoz és Pesterzsébethez is. Kezdeményezésük arra irányul, hogy a soroksári ügyeket a soroksáriak maguk dönthessék el.
Az előkészítés menetében többször kifejezték, hogy természetesen szorosan együtt kívánnak működni Pestszenterzsébettel, a XX. kerületi önkormányzat pedig a soroksári ügyfélszolgálat fejlesztésével fokozatosan megteremti a feltételeket ahhoz, hogy kialakítható legyen a soroksári önálló polgármesteri hivatal. E szándékok, törekvések kölcsönös kifejezése a leendő két kerület jó együttműködésének biztosítéka lehet.
Az új fővárosi kerület megszervezése célszerűen az önkormányzati választásokkal egyidejűleg történhet, de már most szükség van az Országgyűlés döntésére annak érdekében, hogy az új kerületi tagozódásnak megfelelően történhessék az önkormányzati választások előkészítése. Az új kerület szervezése természetesen átmeneti szabályokat igényel, amelyeket a javaslat szintén tartalmaz. Az átszervezés, az ügyek átadása és átvétele külön ellenőrzést és segítést tesz szükségessé. Ezért a fővárosi köztársasági megbízott kötelességévé indokolt tenni, hogy a szakmai segítséget megadja, ilyen módon segítse elő az ügyek intézésének folyamatosságát.
A fentiek alapján tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy döntésével segítse elő, hogy a soroksáriak kívánsága, akarata a törvény útján valóra váljék. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)
