BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Az asztaláról felemelt iratkötegben keresgélve:) Nem ilyen vastag a papírtömeg, amit fel akarok olvasni, ennél egy kicsit rövidebb. (Kiemelve a megfelelőt, a többi papírt az asztalára helyezi.)
A befektetési alapokról szóló törvényt az Országgyűlés 1991-ben fogadta el. Az azóta eltelt időszakban számos befektetési alap jött létre és a kiépülő pénzügyi intézményrendszer szerves részévé, az értékpapírpiac elfogadott szereplőivé váltak.
A piacgazdaság kiépülésének hazai viszonyait a tőkepiac helyzete mellett adókedvezmény is segítette, és jelenleg is segíti, hogy minél nagyobb számban alakuljanak és működjenek ezen alapok.
A befektetési alapok működése során felszínre került szabályozási hiányosságok szükségessé teszik a törvényszöveg pontosítását. Emellett az értékpapírpiac helyzete, változásai szintén megkövetelik, hogy a szabályozás lépést tartson a mindennapi élettel.
A technikai jellegű szabálymódosításokon kívül három lényegesebb területen tartalmaz új előírásokat a Kormány által benyújtott törvényjavaslat, amelyek indoklásáról szeretnék röviden szólni.
Az alapok kezelői részéről igény jelentkezett arra, hogy a befektetési alapok is vásárolhassanak kárpótlási jegyet. A kárpótlási jegy, e speciális értékpapír az elmúlt két év során a hazai értékpapírpiac nem elhanyagolható tényezőjévé vált.
A kárpótlási jegy forgalmának nagyságrendje, valamint értékvédelme és felhasználási lehetőségének szélesítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni, hogy a kárpótlási jegyeket a befektetési alapok is korlátozott mértékben ugyan, de megszerezhessék. Ez elősegítené azt, hogy a kárpótlási jegyek piacán intézményi nagybefektetők nagyobb számban lépjenek fel vásárlói pozícióban.
A hatályos törvényi szabályozás alapján a kárpótlási jegy nem tartozik az értékpapírtörvény hatálya alá, s ennélfogva nem képezheti a befektetési alapok portfóliójának részét sem. A javaslat elfogadása esetén az alapok befektetéseik 15%-át kárpótlási jegyben is tarthatják, amennyiben ezt az alap működése szempontjából biztonságosnak és jövedelemzőnek ítélik.
Azokban az esetekben, ahol már az alap nevében utalás történik arra, hogy az alap befektetései között a kárpótlási jegyek jelentős szerepet kapnak és ezáltal az alap az átlagosnál kockázatosabb befektetési politikát folytat, a törvényjavaslat a maximális arányt 25%-ban határozza meg.
Tekintettel arra, hogy a befektetési alapok a kárpótlási jegyeket csak korlátozott módon tudják felhasználni, figyelemmel továbbá a kárpótlási jegyek árfolyam-ingadozásából fakadó, nem elhanyagolható kockázatra, az alapban megvásárolható jegyek részaránya tehát korlátozott.
A befektetési jegyek alapelvével, azaz a befektetési kockázatok minimalizálására való törekvéssel lenne ellentétes az, ha az alapok a kárpótlási jegyeket korlátozás nélkül vásárolhatnák meg. Ezért a törvényjavaslat a hatályos befektetési szabályokhoz és korlátozásokhoz konzisztensen igazodó szabályozást tartalmaz.
A törvényjavaslat további lényeges és új eleme, hogy szabályozza a befektetési alapok megszűnését. A jelenleg hatályos törvény nem tartalmaz előírást arra az esetre, amikor az alap a futamidejének végén megszűnik vagy felszámolják.
(17.40)
E kérdéskör szabályozása azért is sürgető, mert a már működő alapok többsége határozott időre – általában három évre – jött létre, így az elkövetkezendő egy-két évben a szabályozás hiánya gyakorlati problémákat okozhatna.
A befektetési alap és az alapkezelő felszámolása során a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényt kell alkalmazni, a befektetési alapokról szóló törvényben szereplő szabályok figyelembevételével. Az új paragrafusokkal gyors és szabályozott lesz az alapok végelszámolása is.
A befektetési alap végelszámolására futamidejének lejártakor kerülhet sor. Az alap tulajdonában lévő értékpapírokat vagy ingatlanokat három hónapon belül értékesíteni kell. Az ingatlanalap esetében a határidő – az ingatlanpiac kiszámíthatatlansága miatt – az Állami Értékpapír-felügyelet engedélyével három hónappal meghosszabbítható.
Tisztelt Ház! A javaslat kiegészítést tartalmaz a zártkörű befektetési alapok létrehozására, működésére vonatkozóan is. Szükség van erre, mert egyre nagyobb az igény a zártkörű, viszonylag kis tőkével létrehozható befektetői körök megalapítására. Zártkörű alap létrehozatalakor az alap tulajdonosainak száma a javaslat szerint nem haladhatja meg a 20 főt. Zárt körben csak zárt végű alapot lehet létrehozni. Az ilyen befektetési alapra csak névre szóló jegy bocsátható ki, amelyen fel kell tüntetni az átruházási korlátozást. A zártkörű alapra kibocsátott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag az alap kezelési szabályzatában felsorolt személyek között ruházható át.
A törvény hatálybalépése óta az értékpapírpiac – és azon belül a tőzsde – nem fejlődött olyan ütemben, mint ahogy ezt a törvény megalkotásakor feltételezni lehetett. Az értékpapíralapok szempontjából nézve, a tőzsdén még mindig kevés értékpapír szerepel. Ezért az alapok működésének fenntartása érdekében szükséges az átmeneti szabályok meghosszabbítása is.
Tisztelt Ház! Mindezek alapján kérem, hogy a befektetési alapokról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot megvitatni és – annak végén – elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
