PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatom, ahol Zsebők Lajos abbahagyta, tulajdonképpen teljes mértékben egyetértek azzal, amit ő mondott. Én nem mennék bele abba, hogy szivattyús vagy milyen egyéb megoldás kerekedik ki, én garanciákat szeretnék látni bármilyen megoldásra.
Tisztelt képviselőtársaim! A 15395-ös számú országgyűlési határozat tárgyalásakor az eddigi, Szigetközzel kapcsolatos határozatokból kell kiindulni.
Az első a 69/1992. XI. 6-i országgyűlési határozat, amely koncepció kidolgozására kérte fel a Kormányt ez év december 31-ig. E határozat a szigetközi probléma komplexitására, a vízlépcsőtől függetlenül létező problémájára hívta fel a figyelmet. Legfontosabb feladatoknak a következőket jelölte meg: az ivóvízbázis védelmét, a talajvízszint helyreállítását, a táj fennmaradását, a mezőgazdaság- és ezen belül a talajvédelmet.
A második határozat 17/1993-as számon azért született, mert a Kormány ezt az előzőt nem teljesítette a megadott határidőre. Ezzel a határozattal a határidőt 1 évvel halasztotta el a tisztelt Ház, mivel azonban az elterelés miatt, ami időközben bekövetkezett, súlyos következményekkel lehetett számolni, három fontos feltételt szabott a Ház a módosítás fejében, mivel a Kormány nem teljesítette a fejlesztési koncepciót.
1. A szükséges beavatkozásokra 1993. április 10-ig kell cselekvési programot beterjeszteni, annak pénzügyi hátterével együtt, mivel – szeretném elmondani – a költségvetésben igen tisztelt képviselőtársaim nem szavazták meg a Szigetközre vonatkozó módosító indítványokat.
2. Koncepció készítése 1993. július 10-ig az ivóvízbázis védelme és a talajvízszint csökkentése megállítása érdekében.
3. Ne tegyen a Kormány olyan lépéseket, amelyek akadályozzák az eredeti helyreállítást.
Mivel ez a határozat sem teljesült, a harmadik, 57/1993-as számon azért keletkezett, mert mint mondtam, nem teljesítette a Kormány az előzőt, ugyanakkor egy kormányhatározattal olyan beavatkozást kíván tenni a szigetközi tájba, amelynek előzményeiről a tisztelt Ház nem kapott tájékoztatót, és sokan, szakemberek – hozzáteszem: szakemberek – a korábbi határozatokkal ellentétesnek értelmezték.
Most már, ezen határozatok határidejének lejárta után közel másfél év múlva kezünkbe kaptuk ezt a határozati javaslatot, amely a Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szól. Ezt a határozati javaslatot a magam nevében csak úgy tudom értelmezni, hogy azért született, mert a korábbiak nem teljesültek, és mintegy azt szeretné pótolni a Kormány. Ennek szellemében igaz-e – most nézzük meg –, hogy ez a határozati javaslat az eddigiek szellemében kíván eljárni, és eleget tesz-e azoknak a céloknak, amelyeket azok kitűztek?
Nézzük mindjárt az elején. A javaslat nem említi, de tudjuk, képviselőtársaim tudják, akik foglalkoznak az üggyel, hogy a Szigetközre elkészült egy előkoncepció, amely csak kormányjóváhagyás után válhat koncepcióvá. Az a sajnálatos, hogy ez az előterjesztés nem támaszkodik arra az anyagra, mivel az a munka nem foglalkozott konkrétan a vízbázisvédelemmel, a talajvízszint helyreállításával és a cselekvési programmal, valamint a pénzügyi tervvel sem. A magam részéről nagyon alapos munkának tartom, csak az a baj, hogy a jelen helyzetben semmit nem tudunk belőle profitálni, és egy nagyon egyszerű dolog, hogy majd májusban vagy júniusban kormány-előterjesztés lesz belőle, de ez a Ház már nem kapja meg, érdemben nem tud vele foglalkozni a korábbi határozatok értelmében. Azt gondolom, most egy konkrét intézkedési tervet kellene elfogadni, amelyről tudjuk, hogy egy konkrét cselekvési programba illeszkedik bele. Az is tény, hogy nincs cselekvési program, nem tudni, kinek a hibájából – ezt a Kormánynak magának kellene eldönteni, hogy kinek a hibájából nincs –, és így nincs vízbázisvédelem, talajvízszint-rehabilitálás és a többi, amit előírt az országggyűlési határozat. Maguk az előterjesztők több bizottsági ülésen megerősítették, hogy ez a cselekvési program legfontosabb eleme, legkritikusabb része. Kérdezem viszont, hogy honnan lehet tudni, hiszen senki nem ismeri a cselekvési programot, hogy ez a legfontosabb, legkritikusabb része?
Az viszont szerencsés, hogy a lakossági vízellátás és csatornázás a közeljövőben sikeresen megoldódik. Szeretném jelenteni, hogy ami pozitívum, az a 69-es országgyűlési határozat következménye, hogy a térség az ország legelmaradottabb víz- és csatornázási helyzetéből a legjobb helyzetbe került. Ez a dolog egyik része, ez még nem jelenti azt, hogy a vízbázis védelme ezzel megoldódott. Szakmai berkekben nagyon sokszor lehet hallani azt, hogy ezzel megoldódott a vízbázisvédelem. Szeretném jelenteni, hogy ez nem így van; egy nagyon lényeges és nagyon fontos rész megoldódott.
Mi célt szolgál ez a javaslat? Az előterjesztő is beismeri, hogy a vízbázisvédelemben szinte semmit nem ér ez a terv, és a talajvízszint is csak emelkedhet, mint ahogy Zsebők képviselőtársam mondta. A hatás is csak a felszíni vizeknél jelentkezik, illetve csak a hullámtér és a mentett oldal vonatkozásában, de az Öreg-Duna degradációja tovább tart. Azt viszont nehezen értem, hogyan lehet ez a cselekvési program legfontosabb eleme, amikor a határozatokban foglalt legfontosabb elvárásokra nem ad választ. Minimálisan az lenne a képviselőtársaimnak az elvárása – és gondolom, ez így is van –, hogy ha ez a legfontosabb, legkritikusabb elem, akkor a meghatározott feladatok, célok legalább 90%-ára választ adjon. Mint kiderül, egyre sem ad választ. A feltételezések és a "majd meglátjuk" ebben a kérdésben nem engedhető meg, azt gondolom. Ha most elfogadom, hogy a cselekvési program legfontosabb eleme a javaslat, akkor elvárom, hogy pontos és számon kérhető választ adjon a következő kérdésekre. És megkérem képviselőtársaimat, ők ugyanígy várják el, ha e mellett a javaslat mellett voksolnak vagy az összes többi mellett – legyen az szivattyús vagy gravitációs megoldás –, hogy ezekre a kérdésekre választ adjon, mert ez a lényeg. Nem az a lényeg, hogy hogyan, mi módon juttatunk vizet, hanem az a lényeg, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, mert a szigetközi emberek erre várnak, a szigetközi táj erre vár, nem arra, hogy küszöb itt, küszöb ott, gravitációs megoldás vagy szivattyús. Az a lényeg, hogy a választ megadja ezekre a kérdésekre.
Az első kérdés: mennyiben szolgálja ez a megoldás a vízbázis védelmét? Sehol, semmilyen tárgyalás során nem kaptunk erre egyértelmű választ. Remélem, államtitkár úr erre majd választ ad. Mennyire emeli meg a talajvizet, és ennek milyen hatása várható? Hány százalékkal csökkenti a tájban bekövetkező károkat? Halljuk, hogy nagy károk vannak, azt gondolom, hogy egy laikus is érzi, hogy a Szigetközben nagy károk vannak, tudjuk mindannyian. Tessék megmondani, hogy ez a megoldás mennyiben enyhíti a károkat. Attól, hogy nem tudjuk pénzben kifejezni a károkat, mert jelentős mértékben eszmei értékekről van szó, azt gondolom, ebben az esetben is tudnunk kell, hogy mennyire enyhít ez a megoldás. A felszíni vizeket vajon teljesen helyreállítja-e ez a megoldás? Zavarja-e az eredeti állapot helyreállítását? A megvalósítás okoz-e további problémákat, például a vízbázis-elszennyeződés felgyorsítása? Ezzel teljesül-e a térség igénye, akik így fogalmaztak? Az 1. pontban biztosan teljesül; a térség a következőt fogalmazta meg (Olvassa.) "Vízpótlás megvalósítása a főmederből, még ha ideiglenes jelleggel is." Teljes mértékben osztom az igényüket, nem tehetünk mást, ezt meg kell oldani. A 2. pont, és ez a leglényegesebb (Olvassa:) "Megoldásnak tekintjük, ha a térség számára természetes vízszintet minél előbb, de legkésőbb a 94-es vegetációs időszak kezdetére visszaállítjuk."
Tisztelt képviselőtársaim! Senki ne mondja azt, hogy természetes vízszint az, ha olyan vízszintet állítok be a mellékágakba és a Mosoni-Dunába, ami korábban volt. Ez nem természetes vízszint, ez mesterséges vízszint. Nincs a Dunában víz, nincs a főmederben víz, így Szigetközről beszélni túlzás, fél Szigetközről igen.
Tisztelt hölgyeim és uraim! Mint említettem, ezek a legfontosabb kérdések. Megválaszolásuk után tudok dönteni, és remélem, hogy önök is így lesznek ezzel. Természetesen még a kérdések tömkelegét lehetne felsorolni az ügyhöz; ezektől most eltekintek, és csak a határozati javaslatra kívánok koncentrálni.
A magam részéről így, ahogy van, a határozatot nem tudom támogatni, és mindenkinek a lelkiismeretére apellálok; jól gondolja meg, hogy dönt ebben a szakmai kérdésben. Ha viszont ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kapok, és az illetékesek erre garanciát vállalnak, amely később számon kérhető, nem úgy, mint az összes többi döntés Szigetköz kérdésében, akkor igen.
Annak reményében fejezem be a gondolatomat, hogy mindannyiunkat megnyugtat az előterjesztő tárca képviselője, ha elfogadható formába hozza ezt a javaslatot, és támogatja azokat a módosító indítványokat, amelyek igenis konstruktívak, és segítik a Szigetköz problémájának a megoldását, mert ellenkező esetben nagy felelősséget vesz mindenki a vállára a tisztelt Házban, aki ebben a kérdésben csak valamilyen morális vagy politikai szándékból fog dönteni.
(10.10)
Mikor befejezem mondandómat, tisztelt képviselőtársaim, akkor Horváth Tivadarhoz szeretnék egyetlenegy kérdést tenni, nyilván lesznek itt kétpercesek, azt mondta Tivadar – fölsorolt egy gázolajos példát, nagyon jól, számszerűen, nem tudom, hogy igaz-e, nem néztem utána, azt mondta emellett, egy korrekt fölsorolás mellett –, hogy ez a megoldás a vegetációs időre megold mindent. Én elvárom Horváth Tivadar képviselőtársamtól, mint Győr-Moson-Sopron megyei képviselőtől, ha föl tudná sorolni a szivattyúsnál, milyen költségek vannak tételesen, sorolja föl nekem, hogy ez a megoldás a vegetációs idő indulására mit fog nyújtani, mert ellenkező esetben semmit nem ért az, amit az ellenmegoldásra itt fölsorolt. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)
