DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Ismét visszatérve a lényegre, úgy látszik, képviselőtársaim nem figyeltek oda, amikor mondtam, hogy reméljük, a mi gracchusainkat nem sikerül megbuktatniuk a korrupciósoknak és a jogsértőknek. Mit üzen a két Gracchus a mai magyar törvényhozóknak?
Fő üzenete, hogy a nép jogainak gyakorlását garanciákkal kell biztosítani. Erre alkalmas az országgyűlési biztos intézménye. Azt is üzeni, hogy ez a jogintézmény nehogy szemfényvesztéssé váljék és lejáratódjék. Ezért tényleges jogosítványokkal kell megerősíteni, körülbástyázni őket napi munkájuk biztosítása érdekében. Szigorúan az alkotmányosság talaján kell tevékenykedniük, nehogy a hatalommal szemben retrográd erővé váljanak, ami esetleg a demokráciát veszélyeztetné.
A római néptribunus intézménye ennek a jogintézménynek első csírája, őse volt. A történelem során sem a középkorban, sem pedig a polgári forradalmak után nem működött ilyen jogintézmény, kivételt képez XII. Károly svéd király, aki 1713-ban igazságügyi kancellárjára bízta a különböző hivatalok ellen benyújtott panaszok kivizsgálását. Ez volt tulajdonképpen az országgyűlési biztos intézményének újkori elődje. A svéd alkotmány 1809-ben rendelkezik bevezetéséről, a végrehajtó hatalmat korlátozó jogintézményként. A nyugat-európai országokban a II. világháború után terjedt el, ma már több mint 30 országban létezik ez az intézmény. Az ombudsman elnevezés svéd szó. Több évtized alatt ez az intézmény a svéd demokráciában működőképes lett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Akár hiszik, akár nem, a mai országgyűlési biztos intézményéhez hasonló, azt megközelítő funkciót látott el Rákosi és Kádár titkársága - természetesen mindenféle törvényi felhatalmazás és szabályozás nélkül. Ennek ellenére, pártutasítás alapján, hatalma volt a hatályos jogszabályok kereteit túllépve, diktatórikusan beavatkozni az államigazgatásba és a közéletbe. Reméljük, ilyen formában többé nem jelentkezik Magyarország még hasonló jogintézmény sem.
Különös jelentőséget ad az országgyűlési biztosi intézmény bevezetésének az is, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó köztársasági megbízotti intézményt megszüntették. Ugyanis 1995. január 1-jétől a köztársasági megbízotti hivatalok helyébe a megyei közgyűlés hivatalai lépnek. Ezek törvényességi, ellenőrzési és hatósági ügyintézési funkciókat látnak el.
Bennünk, kisgazdákban kérdésként merül fel, hogy az intézmény működtetése milyen hivatali létszámmal oldható meg. Nehogy úgy járjunk, mint ahogy a lengyelek, hogy a hatalmas mennyiségű állampolgári megkeresést - ami elérte a negyvenezret - a hivatal nem győzte, így az országgyűlési biztos inkább lemondott.
Kérdésként merül fel bennünk továbbá, hogy az állami költségvetésben erre a célra elkülönített összeg biztosítja-e a működtetés feltételeit. További kérdés számunkra, hogy a biztosok személyében a pártok meg tudnak-e egyezni, a személyek elfogadhatók lesznek-e minden párt számára.
A jogintézmény létrehozásának - amire az alkotmánymódosítás még 1989-ben lehetőséget teremtett - egyik motívuma az alkotmányban is deklarált demokratikus jogállamiságunk, míg a másik a mindenkori központi állami akarat közigazgatásba történő beavatkozási igényének, irányultságának ellensúlyozása. Ugyanis az állam, illetve a kormány, természetéből adódóan, be kíván avatkozni a közigazgatásba, az állami szervek, hatóságok munkájába. Bizonyos értelemben a kormány mint végrehajtó hatalom az államigazgatás legfelsőbb szerve, beavatkozásával biztosítja a jogszerűséget és az előírt normák szerinti eljárást. Ennek viszont óhatatlanul az lehet a következménye, hogy a polgárok egyéni érdekei nem minden esetben nyernek méltánylást. Sőt, ebben a helyzetben az állampolgárokat sok esetben súlyos törvénysértések érhetik.
Ennek az állampolgárokat ért méltánytalan helyzetnek a kiküszöbölésére, legalábbis annak megkísérlésére szükség van a központi állami hatalom, állami akarat közigazgatási beavatkozásának ellensúlyozására. Ma-gyarországon ma már lassan egymillió munkanélküli van, csaknem minden korosztályt felölelve. Ugyanakkor 4-5 millió ember él a létminimum alatt, akinek bármilyen ügye akad a hatóságokkal nem hogy ügyvédre, de ennivalóra sincs pénze. Egyetlen demokratikus jogállamban működő kormány sem engedheti meg magának, hogy a társadalom nagyobbik felét kitevő elszegényedett rétegek teljesen ki legyenek szolgáltatva a hatalomnak. Arról már nem is beszélve, hogy ezen elszegényedett néprétegek bírósági jogorvoslatot sem tudnak igénybe venni, részben a tájékozatlanság, másrészt mindennapos megélhetési gondjaink miatt.
Ki kell mondanunk, hogy a jelenlegi katasztrofális gazdasági és szociálisan igen kritikus helyzetben lehetőséget kell adni az állampolgároknak arra, hogy illetékmentes eljárásban jogaikat érvényesíthessék. A polgári és politikai jogok egyezségokmánya, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok európai egyezménye a törvénnyel párhuzamosan lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok a belső jogorvoslati lehetőségek kimerítése után nemzetközi fórumokhoz forduljanak - így a stras-bourgi emberi jogi bírósághoz.
Mindezek előrebocsátása után mi, kisgazdák, örömmel állapítjuk meg, hogy a jelenlegi gazdasági csődhelyzetben - ami rendkívül érzékenyen érinti a társadalom nagy részét - legalább valamit kap a magyar nép: azt, hogy a jogérvényesítés lehetőségei legalábbis formálisan jelentősen nőnek. A gyakorlat fogja bizonyítani, amit mi, kisgazdák nagyon remélünk, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mint jogintézmény nem valamiféle látszatintézményként fog funkcionálni, amit a hatalom azért csempészett be a parlamentarizmus rendszerébe, mert ezt Európa tőle megkívánta.
Mi azt reméljük, hogy ettől a jogintézménytől a kiszolgáltatott nép valóságos jogvédelmet kap. Azt reméljük, hogy a kiszolgáltatott polgár még egy lehetőséget kap, hogy egy hosszúra nyúlt jogi procedúra esetleg számára kedvezőbb módon fejeződik be. Azt reméljük, hogy ez a lehetőség - akár az állampolgár javára dől el az ügy, akár nem - mintegy megnyugtatja az állampolgárt, hogy az állampolgári jogok biztosán keresztül minden jogi lehetőséget kihasznált.
Hangsúlyozni kell, hogy a biztosnak nincs kényszerítő hatalma, így fellépésének személyes tekintélye és nyilvánosság ad kellő nyomatékot. Azokban az európai országokban, ahol ez a jogintézmény már régen működik, a minél szélesebb nyilvánosság érdekében az országgyűlési biztos gyakran veszi igénybe a sajtó segítségét is. Az adófizető állampolgárok az európai jogállamokban jogaik szószólójában azért találtak mindig szövetségesre, mert mögötte nemcsak a parlament állt ellenőrző rendszerével és tekintélyével, hanem a nyilvánosság is, az oly sokat emlegetett negyedik hatalom.
(17.20)
Mindent összegezve: hangsúlyoznunk kell, szükséges, hogy az Országgyűlés végre megválassza a törvényben már korábban kötelezően előírt országgyűlési biztosokat.
Technikai problémaként vetődött fel - politikai államtitkár asszonynak mondanám inkább - a T/151. számú törvényjavaslat 2. oldalán, ahol a 3. § (1) bekezdése található, az utolsó sorban az áll, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 64. §. (3) és (4) bekezdése hatályát veszti. Feltehetően számelírásról lehet szó, ugyanis az 1993. évi LXXVII. törvény 64. §-ának nincs (3) és (4) bekezdése. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
