DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság 1994. november 16-ai ülésén a T/210. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot megvitatta, és a Házszabály alapján írásban benyújtotta előkészítő ajánlását.
Hogy a bizottság szóbeli előterjesztésre is lehetőséget kért, annak az volt az oka, hogy a bizottság ülésén megjelent dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke és bejelentette, hogy véleménye szerint a benyújtott törvényjavaslat sérti az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 2. §-át, mely szerint az Alkotmánybíróság megállapítja saját költségvetését, melyet az állami költségvetés részeként, jóváhagyás céljából előterjeszt az Országgyűlésnek.
Az elnök úr álláspontja szerint a kormány a hivatkozott törvényszakaszt megsértette azzal, hogy a benyújtott törvényjavaslat Fejezeti indokolások című első kötete III. fejezetében nem az Alkotmánybíróság által megküldött költségvetést, hanem a pénzügyminiszter által támogatott, csökkentett összeget tartalmazza. A bizottság a jelzés, a költségvetésre vonatkozó jogszabályok, az Alkotmánybíróságról és a jogalkotásról szóló törvények alapján az ajánlásban is szereplő észrevételeket tette.
1. A kormány valóban eltért az Alkotmánybíróságról szóló törvény 2. §-ától, amikor a hivatkozott fejezetben nem az Alkotmánybíróság által megállapított költségvetést nyújtotta be.
2. A hivatkozott, Alkotmánybíróságról szóló törvényhely azonban nem áll összhangban az államháztartási törvény 35. §-ával, mely szerint a kormány felelős - tehát nem más - a költségvetési törvényjavaslat előkészítéséért és az Országgyűlés elé terjesztéséért.
(15.30)
3. A bizottság megállapította azt is, hogy az alkotmánybírósági törvény 2. §-a nem áll összhangban a jogalkotásról szóló törvény 37. §-ával, amelynek alapján még saját költségvetésének előterjesztőjeként sem lehet törvény-előterjesztő az Országgyűlés előtt. Ezt a hatályos Házszabály is kizárja.
Összességében látható, hogy a vonatkozó jogszabályhelyek ellentmondásokat tartalmaznak, kellő koherencia nincs közöttük. Így bizottságunk úgy ítélte meg, hogy a jogszabályok ellentmondásait nem a költségvetési törvény előterjesztésekor kell feloldani, ezért a T/210. számú törvényjavaslatot többségi döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Meg kellett azonban jegyeznünk azt, hogy részben a vita során, részben pedig a későbbi jogalkotási folyamatban jelentkező ellentmondásokat szükséges feloldani. Ehhez az alkotmányügyi bizottság felajánlja segítségét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
