SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár, előadó: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt képviselőtársak H/197. számmal kapták kézhez a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között 1994. április 6-án aláírt Szabadkereskedelmi megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat szövegét, valamint az ehhez készült indoklást.
Szlovéniával gazdasági együttműködésünk széles körű fejlődésének lehetőségét az önálló, szuverén Szlovén Köztársaság létrejötte és a gazdaság stabilizálódása teremtette meg. A volt jugoszláv belső gazdasági kooperáció szétesése felértékelte a magyar-szlovén gazdasági kapcsolatokat mindkét oldalról. E kapcsolatok 1992-ben megindult bővülését elősegítették a piacgazdaság kiépítésében megmutatkozó hasonlóságok és a külgazdasági törekvések azonos prioritásai. Ezek között fontos helyet foglal el a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
Az önálló Szlovéniával folytatott kereskedelem, üzleti együttműködés 1992. évi bővülésének üteme viszonylag rövid idő után felvetette a meglévő kereskedelmi akadályok mielőbbi mérséklését vagy lebontását, egy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségének megvizsgálását. Ennek során a két fél abból indult ki, hogy a megállapodás keretében egymásnak kölcsönösségi alapon a lehető legmagasabb szintű preferenciális elbánást nyújtja.
A megállapodás kidolgozása érdekében a szakértői tárgyalások a külgazdasági kapcsolatokért felelős minisztériumok vezetésével 1993. április második felében kezdődtek meg, és a megállapodást 1994. április 6-án írtuk alá Ljubljanában. A megállapodás szövegét tisztelt képviselőtársaim kézhez kapták.
A megállapodás alapelvei a következőkben foglalhatók össze:
A megállapodás hatálya kiterjed az ipari és a mezőgazdasági termékekre. Ez utóbbiak esetében azonban csak szelektív koncesszió nyújtására kerül sor. Az ipari termékekre vonatkozó valamennyi akadályt fokozatosan, legkésőbb 2001. január 1-jéig meg kell szüntetni.
A liberalizáció menetrendjét az előnyök globális egyensúlyát biztosító szimmetria szerint alakítottuk ki, egyidejűleg figyelembe véve a mezőgazdasági preferenciák és a vámon kívüli terhek lebontását. A megállapodás szerint a vámon kívüli akadályok lebontásának ütemezése azonos az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás megállapodásaiban foglaltakkal. A megállapodás verseny- és piacvédelmi szabályai összhangban vannak az Európai Unióval, az Európai Szabadkereskedelmi Társulással és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulással kötött megállapodásainkkal. A megállapodás piacvédelmi rendelkezései az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és a Közép-európai Sza-badkereskedelmi Társulás megállapodásokkal azonos védelmet tesznek lehetővé a magyar termelés számára. A megállapodás széles körben teszi lehetővé a magyar ipari termékek piacra jutását Szlovéniában.
Az ipari vámcsökkentések hármas tagozódást tükröznek, annak megfelelően, hogy a vámok lebontása a megállapodás hatályba lépésétől azonnal vagy középtávon, 1995. és 1997. között, vagy hosszabb időszak alatt, 1995. és 2001. között történik. E hosszabb távú vámlebontási listák tartalmazzák a két ország iparvédelme szempontjából legérzékenyebb áruterületeket, így például a kohászati és járműipari termékeket, a textil- és konfekcióipart.
A mezőgazdasági termékeknél a kölcsönös koncessziónyújtások az ágazat sajátosságait figyelembe véve szelektív módon történnek, és minden esetben meghatározott beviteli kvótákhoz kötött 50 százalékos vámcsökkentést irányoznak elő. A mennyiségi kvótákkal egybekötött vámcsökkentés az 1993. évi 61 millió amerikai dollár értékű agrárexportunkból közel 21 millió amerikai dollár értékű forgalmat hoz kedvező helyzetbe. Magyar részről négymillió dollár értékű potenciális szlovén eredetű importra biztosítunk kvótákkal korlátozott vámcsökkentést.
A megállapodás azt is rögzíti, hogy annak rendelkezései nem korlátozzák a felek nemzeti agrárpolitikájának érvényesítését. Emellett a Szlovéniába irányuló magyar agrárexport előtt még fennmaradt vámok további lebontását célozza a megállapodáshoz szorosan kapcsolódó közös jegyzőkönyv. Ebben a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy három éven belül felülvizsgálják a megállapodásban foglaltakat annak érdekében, hogy az addigi tényleges kereskedelmi folyamatok alapján kiterjesszék a liberalizáció mértékét.
Előzetes kormányjóváhagyással, és figyelemmel a megállapodás 39. cikkére, a megállapodást 1994. július 1-jétől ideiglenesen már alkalmazzuk. Ez a tény szükségessé tette, hogy a megállapodást a gazdasági élet szereplői ismerjék, ezért azt, ugyancsak a kormány felhatalmazása alapján, közzétettük a Magyar Közlönyben. A megállapodás ideiglenes gyakorlati alkalmazásának megkezdése is hozzájárult ahhoz, hogy kereskedelmünk ez év első kilenc hónapjában Szlovéniával kiemelkedő mértékben bővült, exportunk elérte a 130 millió dollárt, ami Magyarország 15. legfontosabb exportpiacává emelte ezt a szomszédos baráti országot.
A Szlovén Köztársaság a megállapodást 1994. június 20-án megerősítette. A megállapodás 38. cikke szerint a hatálybalépés napja attól a naptól számított második hónap első napja, amelyen a felek értesítik egymást a belső jogrendjük szerinti megerősítéséről. A magyar részről történő megerősítés érdekében a mellékelt határozati javaslatot készítettük, amelyet elfogadásra ajánlok a tisztelt Országgyűlés figyelmébe. Egyúttal köszönöm a külügyi bizottság és a mezőgazdasági bizottság állásfoglalását is, amelyek egyhangúlag javasolták a megállapodás megerősítését. Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a megállapodást, és köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
