DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a kormány nevében a vitában elhangzott észrevételekért, módosító indítványokért, külön is a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság rendkívül alapos és gyors munkájáért.
A vitában több elvi jellegű probléma merült föl és számos pontosító indítvány is érkezett a kormány előterjesztéséhez. Általános volt az egyetértés abban, hogy erre az új konstrukcióra szükség van, és ez akkor is igaz, ha kétségtelen, hogy voltak eltérő koncepciót képviselő vélemények is.
Összesen 51 módosító indítvány érkezett a törvényjavaslathoz. Ezek közül a módosító indítványok közül a kormány a parlamentnek elfogadásra ajánlja mindazokat, amelyek technikai jellegűek, pontosabbá, világosabbá, közérthetőbbé teszik a törvényjavaslatot. Ezen kívül további érdemi változtatásokra vonatkozó javaslatokat is elfogadásra ajánl. A legfontosabbakra szeretnék csak kitérni, a teljesség igénye nélkül.
Elfogadásra ajánljuk azt a módosító indítványt, amely alapján az alap csak olyan gazdálkodó szervezet bértartozását vagy annak egy részét előlegezheti meg, amely a tevékenységét a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább 12 hónappal megkezdte. Az eredeti javaslat szerint 6 hónap szerepelt a törvényjavaslatban.
Támogatjuk azt az indítványt is, amely szerint az alapot kezelő Országos Munkaügyi Központ vezetőjének az alap felhasználásáról az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottsága mellett a felszámolók érdekvédelmi szervezetét is tájékoztatnia kell.
Egyetértek azzal a javaslattal, amely a munkavállalók számára kedvezőbb helyzetet teremt, és 21 napról 15 napra rövidíti le a kérelem beérkezése és a támogatás átutalása közötti időszakot.
Elfogadásra ajánljuk a parlamentnek azt az indítványt, amely bizonyos feltételek esetén lehetővé teszi a Szolidaritási Alapból a Bérgarancia Alapba való átcsoportosítást.
Felmerült néhány elvi kérdés, ezekre nagyon röviden külön szeretnék kitérni.
Az egyik a vagyoni garancia érvényesítése az újonnan létrehozandó alap működésében. Elvileg talán szimpatikusnak tűnő javaslat; két ok miatt nem ajánljuk ezt a módosítást a parlament számára. Az egyik, hogy a vagyoni biztosíték érvényesítése hallatlanul megnöveli a döntés átfutási idejét, a másik, hogy nemcsak vagyoni biztosítékkal rendelkező, hanem vagyoni biztosítékkal nem rendelkező cégek és vállalkozások felszámolása esetén is szeretnénk védelmet nyújtani az ott dolgozók részére. Ez a vagyoni garancia megakadályozná ennek a körnek a támogatásból való részesítését.
A második a teljes körű állami garanciának az igénye, amelyet többen fölvetettek. Nagyon komolyan gondoljuk, hogy az ilyen típusú erőforrásoknál és alapoknál - mint amilyen a Bérgarancia Alap -, amelyek alapvetően a szolidarisztikus hozzájárulás elvére épülnek, csak végszükség esetén kerüljön sor állami erőforrások igénybevételére. Az úgynevezett teljes körű állami garancia biztosítása - akár költségvetési oldalról, akár pedig a hitelekkel szembeni helytállás oldaláról - azzal a veszéllyel jár, hogy parttalanná tenné ennek az alapnak az igénybevételét, ezért nem ajánljuk, hogy ilyen garanciavállalásra sor kerüljön.
(17.20)
Csak zárójelben jegyzem meg, nem nagyon merem hangosan mondani, hogy annak a módosító indítványnak az elfogadása, amely bizonyos feltételek esetén lehetővé teszi, hogy a Szolidaritási Alapból a Bérgarancia Alapba csoportosítsunk át erőforrásokat, gyakorlatilag a háttérben megvalósítja az állami garanciát, lévén, hogy a Szolidaritási Alap mögött ott van az állami garancia.
A harmadik ilyen észrevétel az volt, miért jó, ha államháztartási reformelképzeléseinktől eltérően most egy újabb decentralizált alapot hozunk létre, holott azoknak az összevonását, csökkentését, ésszerűsítését szorgalmazzuk. Ez igaz, de szeretném a Házat arra emlékeztetni, hogy a ma működő 38 decentralizált alap összevonása és mérséklése nem ad hoc jellegű, hanem elvi tételekre épül.
Ennek az a lényege, hogy amennyiben a decentralizált alapban nincs állami támogatás, amennyiben a decentralizált alap önjáró és amennyiben funkciói nem vonhatók össze más célokat megvalósító alapokkal, ott a garanciák és a biztonságos működés miatt a jövőben is szükség lehet decentralizált alapra.
A Bérgarancia Alap tipikusan ilyen jellegű, ezért mondjuk azt, hogy nem mond ellent az egyébként államháztartás átalakítása során szorgalmazott decentralizált alapok csökkentésének elvével.
Surján László képviselő úr a tegnapi vitában külön kitért a járadékosok kifizetésének kezelésére. Itt ugye, arról a körről van szó, akik munkahelyi balesetet szenvedtek és munkaképességük maradandóan csökkent vagy pedig munkaképtelenné váltak.
A probléma valóban jogos, a megoldásra szerencsére a jelenlegi konstrukciók - és nem kizárólag a Bérgarancia Alap - zárt rendszerében is majdnem száz százalékos az ellátások biztonsága. Ha ugyanis a csökkent munkaképességű dolgozónak munkaviszonya van, dolgozik, úgy a keresete erejéig a bérgarancia intézménye jelenti azt a biztonságot, amelyet más aktívak esetében is az alap létrehozásával biztosítani tudunk. Ha nyugdíjassá vált, rokkantnyugdíjassá, abban az esetben a tb folyósítja a nyugdíjat.
Ezen kívülálló körökben, a csődtörvénynél a járadékok kifizetésére további biztosítékok is szerepelnek a jelenlegi rendszerben. Ilyenek a kielégítés sorrendjében: tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék kifizetése, előre sorolja.
A felszámoló a járadékra jogosultakkal megállapodhat egyösszegű kifizetésben vagy javukra járadékbiztosítási szerződést köthet.
És végül az állam a csődtörvény szerint általában nem, de a járadék jellegű követelésekért külön is felelősséget vállal.
Ezzel együtt, amennyiben a gyakorlati tapasztalatok netán hiányt bizonyítanának, természetesen a jövőben készek vagyunk ennek a problémának a külön vizsgálatára. Amiként azt is természetes igénynek tartom - Paszternák László vetette föl -, hogy miután egy új konstrukcióról van szó, amelynek a mértékei, az eljárás konkrét tapasztalatai ma még nem ismertek, egy bizonyos idő eltelte után természetesnek tartjuk, hogy a konstrukció működését értékeljük és e működés tapasztalatai alapján a szükséges módosításokat természetesen végrehajtjuk vagy a parlament elé terjesztjük.
Sümeghy Csaba képviselő úr arról beszélt, hogy a konstrukció létrehozásával ugyan a munkáltatók egyetértettek, de a finanszírozási források megteremtésével nem.
Továbbá azt is kifogásolta, hogy az eredeti megállapodások az elmúlt periódusban keletkeztek az Érdekegyeztető Tanácsban, miért nem tárgyaltuk a törvényjavaslat konkrét szövegét ismételten az érdekegyeztetés fórumain.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy az Érdekegyeztető Tanács '93. szeptember 4-én foglalkozott a különböző foglalkoztatáspolitikai célok finanszírozásának konkrét megoldásával. Ebben szerepelt a Bérgarancia Alap létrehozása és ennek a forrásai is.
A munkáltatók közül ketten nem támogatták a konstrukciót, valóban az OKISZ, amint Sümeghy Csaba erre utalt, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Az összes többi munkáltató már támogatta.
A konkrét megoldásra vonatkozó elveket az Érdekegyeztető Tanács '93. december 22-i ülése határozta meg, ezt viszont mindhárom oldal támogatta és ezek az elvek szó szerint egyeznek meg a törvényjavaslatban szereplő konkrét konstrukciókkal.
Ez a magyarázata annak, hogy az ott lefolytatott vitákat a mostani törvényjavaslat benyújtásakor nem akartuk ismét lefolytatni, hiszen nem volt eltérés az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott és támogatott megoldásokhoz képest.
Mindezeket összevetve arra kérem a tisztelt Házat, hogy a módosító indítványokkal együtt a Bérgarancia Alapról szóló törvényt alkossa meg és legyen arra a lehetőség, hogy a közeljövőben ennek az alapnak a működése megkezdődhessék. Köszönöm szépen. (Taps.)
