DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Ház! Amint az az írásbeli kérelmemből is kitűnik, "A nép-nemzeti múlt kirekesztése a liberális jelenből a közszolgálati televízióban" címmel megjelölve kértem a Független Kisgazdapárt frakciójának engedélyével rendkívüli ügyben szót, mely rendkívüli ügynek több vonatkozása is van.
A kiindulópont, amely miatt bejelentkeztünk rendkívüli ügyben szólásra, az Kiss Sándor parasztpolitikus emléktáblájának szeptember 8-án megtartott avatási ünnepsége volt, amellyel kapcsolatban több lényeges tény merült fel részben a rádióról és televízióról szóló törvénytervezettel kapcsolatban, részben pedig ennek a hatpárti tárgyalását illetően is.
Konkrétan az történt, hogy Kiss Sándor emléktáblájának a koszorúzási ünnepségén a lényegét tekintve a Szabolcs-Szatmár megyei küldöttségektől kezdve, folytatván a sárospataki főiskola küldöttségével, egészen az Észak-Amerikai Egyesült Államokból érkezett küldöttségekig, igen sokan vettek részt.
Hogy képviselőtársaim tudják, kiről van szó, legyen szabad úgy feltennem a kérdést, hogy vajon önök közül ki tudja, hogy ki volt Kiss Sándor? (Két képviselő teszi fel a kezét.) Örülök, hogy egy kéz emelkedett, sőt, most már kettő kéz emelkedett a magasba a Házban, de úgy gondolom, nem önök a bűnösök abban, hogy ilyen kevés kéz emelkedett a magasba, hanem a Magyar Televízió. Az a Magyar Televízió, amelynek munkatársai húszharmincszorosát keresik, mint képviselőtársaim, de mégis egy nép-nemzeti parasztpolitikust vagy munkáspolitikust soha meg nem jelenítenek a képernyőkön. Természetesen ha valaki dicsőíteni kívánja a marihuánát vagy egyéb kábítószer-fogyasztást, az mindig meg fogja találni a televízió vezetésének a jóindulatú érdeklődését, hogy teret biztosítsanak közpénzen az ilyen adásokhoz.
De hogy ne nekem kelljen megmondanom, hogy ki volt Kiss Sándor, nehogy elfogultsággal vádoljanak, engedjék meg, hogy egy olyan valakitől olvassak fel néhány sort, akinek a tárgyilagosságában nem fognak kételkedni, mert nem más ő, mint Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Ő a következő levelet intézte az emléktábla avatásán részt vevő, emlékező gyülekezethez.
"Kiss Sándor emléktáblájánál a legtisztább magyar parasztpolitikus életművének adózunk tisztelettel. Kiss Sándor szemben állt mindenfajta embertelenséggel, több ízben is kockára tette az életét, bebörtönözték a fasizmus idején és bebörtönözte a kommunista uralom. Kevesen tettek annyit forradalmunk bukása után a forradalom ügyének képviseletében, mint ő. Élete során híven képviselte a magyar parasztság érdekét s a magyar nép egészének ügyét, minden ordas eszmével szemben védte Magyarország szuverenítását, s mikor száműzetésbe kényszerítették, tanuvallomása, meszszehangzó szava eljutott a világ minden sarkába és elég erős volt ahhoz, hogy áthatoljon a falak mögé zárt Magyarországra és erőt öntsön azokba, akik idehaza várták a bekövetkező felszabadulást.
Tragédiánk, hogy ezt a napot nem érte meg, de boldog vagyok, hogy emléktáblája előtt tehetünk tanúságot a szabad szó örökkévalóságáról és erejéről.
Adassék tisztelet Kiss Sándornak s mindazoknak, akik vele együtt vettek részt élete harcaiban."
És elmondhatom még Kiss Sándorról, hogy ő a magyarságtudomány-kutató Teleki Intézet munkatársa volt, főiskolai tanár, országgyűlési képviselő és sok minden, köztük a Független Kisgazdapárt tagja is és a legtisztább, legnagyobb parasztpolitikusok egyike.
Éppen ez az, ahol meg kell állnom egy pillanatra, mert akkor, amikor a világ minden részéről összesereglettek a magyarok, hogy ennek a nagy magyarnak, a parasztság kiemelkedő képviselőjének, a Magyar Parasztszövetség volt igazgatójának emléke előtt tisztelegjenek, akkor egyedül a Magyar Televízió volt az, amely tüntetett a távollétével, noha mi értesítettük a Magyar Televízió minden elképzelhető részlegét, kezdvén a Magyar Televíziótól, folytatván a televízió Híradóján, a Dokumentum Stúdióján, a Nap TV-n, a TV-4-en keresztül.
(15.10)
Ezek a liberális erők nem voltak hajlandók a magyarság részére egyetlenegy percet sem áldozni. És ez az a pillanat, amikor nekünk most, a médiatörvény meghirdetett hatpárti tanácskozása előtt észnél kell lennünk... (Szórványos taps a bal oldalon.).., és nem szabad megengednünk, hogy a liberális erők eluralják Magyarországot, nem szabad megengedni, hogy hatpárti tárgyalások égisze alatt a parasztságot, a munkásságot dezavuálják; nem szabad megengedni, hogy mi egy másodpercet se kaphassunk, miközben bármelyik marihuánadicsőítő bármikor kaphat szót a televízióban! Ezért a Független Kisgazdapárt országos elnöksége és frakciója megvitatta a kialakult helyzetet, különös tekintettel arra, hogy Fodor Gábor és Vastagh Pál miniszter uraktól kaptunk egy meghívást a médiatörvény ügyében folytatandó hatpárti tárgyalásokra, de mi kénytelenek voltunk felvetni úgy a kérdést, hogy vajon Kiss Sándor emlékének a Magyar Televízió által történő ilyen meggyalázása nincs-e összefüggésben Horn Gyulának azzal a magatartásával, hogy ő hatpárti tárgyalásokat hirdetett, de egyidejűleg aláírta azoknak a televízióvezetőknek a kinevező okmányát, akik most Kiss Sándor emlékére egy másodpercet nem engedélyeznek a televízióban.
És itt a Független Kisgazdapárt megálljt kiált, azt mondja: mi ehhez a liberális praktikához nemhogy segédkezet nem vagyunk hajlandók nyújtani, hanem ezzel szembehelyezzük ennek a tiszta életű, a magyarságért oly sokat tett, a fasizmustól és kommunizmustól egyaránt szenvedett Kiss Sándornak az emlékét, és épp az ő emlékére való utalással mi nem vagyunk hajlandók olyan tárgyalásokban részt venni, ahol ilyen vezetők kerülhetnek a felszínre.
Ezért a Független Kisgazdapárt frakciójának elnökeként, de a párt nevében is bejelentem, hogy a Független Kisgazdapárt nem vesz részt a médiatárgyalásokon mindaddig, amíg ezeket a vezetőket el nem távolítja a miniszterelnök úr, és nem ad lehetőséget valóságos hatpárti konszenzussal odatenni olyan vezetőket, akik majd a parasztpolitikusokat is a televízió elé engedik. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)
