DR. HAGELMAYER ISTVÁN
DR. HAGELMAYER ISTVÁN
DR. HAGELMAYER ISTVÁN, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Örömmel élek a lehetőséggel, hogy az Állami Számvevőszék fennállása óta első alkalommal közvetlenül a plenáris ülésen szólhatok a Számvevőszék kollektívájának éves munkájáról, tapasztalatairól. Ez örömmel tölt el még akkor is, ha mérsékelten lehet ezt az ülést plenárisnak nevezni, de hát azt mondják, ilyenkor ez már így szokásos...
Engedjék meg, hogy ezúttal is hangsúlyozzam: az Állami Számvevőszék tevékenysége alapvetően az önök bonyolult és felelősségteljes tevékenységének segítésére irányul. Elsődleges számunkra az Országgyűlés törvényhozó és ellenőrző munkájának előmozdítása. Évente mintegy ötven központi vizsgálatot végzünk - a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésén túl. A vizsgálatok kapcsán az ellenőrzött szervek figyelmét felhívjuk a hibák kijavításának módjaira és esetenként az eredményesebb munkavégzés lehetőségeire.
Jelentéseink egy részét a bizottságok megvitatják. Önöktől és a kormányzat illetékeseitől mind többször kapunk arról visszajelzést, hogyan hasznosítják tapasztalatainkat, javaslatainkat. Több jelentésünk az Országgyűlés plénuma elé is kerül.
Mi azt is szívesen vesszük, ha jogos kritikát kapunk, ha hiányolnak valamit jelentéseinkből. Ez is azt jelenti ugyanis, hogy figyelnek ránk. Ezért is fektetünk nagy súlyt munkánk, jelentéseink széles körű nyilvánosságára. A nyilvánosság, a közvélemény szerepe a demokrácia elválaszthatatlan része, a számvevőszéki tevékenység hasznosításának fő színtere. Feladataink teljesítése során egyértelműen és teljes határozottsággal jut érvényre a Számvevőszéknek az államszervezetben elfoglalt helyéből, rendeltetéséből adódó sajátossága, nevezetesen az, hogy alapfeladata a köz szolgálata. Igen: az adófizető állampolgárokat, a társadalmat szolgáljuk.
Erre indít, erre ad lehetőséget, jogot és kötelezettséget a kibontakozó, erősödő s valóságosan működő, kisebb hibákkal működő demokrácia.
Ilyen körülmények között arra kap bátorítást az ellenőrző szervezet, hogy mindig tárgyszerűen, a szakmai szempontok következetes érvényesítésével, szükség esetén a végrehajtó hatalom kritikusa is legyen. Tapasztalhatták legutóbb a '94-es zárszámadással kapcsolatban, hogy kritikai tevékenységünk nem csökken.
Akár az 1994. évi tevékenységünkről szóló jelentésünkben foglaltakat, akár az 1995. év során az önökhöz eljuttatott jelentéseink tartalmát vesszük szemügyre, rávilágíthatunk arra, hogy a Számvevőszék megállapításai és ajánlásai messzemenően alátámasztják a kibontakozó változásokat. Azokat, amelyek az államháztartás újraelosztó szerepének mérséklésére, deficitjének csökkentésére, a vállalkozói szféra mozgásterének bővítésére irányulnak, és ennek érdekében, más irányú lépések mellett, az államháztartási reformra összpontosulnak.
Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Az elmúlt évi, de inkább mondhatnám, fennállásunk óta megszerzett ellenőrzési tapasztalataink alapján született több száz ajánlásunk, javaslatunk végső soron mind-mind az államháztartás megreformálásának szükségességére mutat. A tapasztalatok példái helyett egy-két megjegyzést fűzök az államháztartási reform előkészületeihez, kialakulóban levő elgondolásaihoz, amelyekkel az ÁSZ is hozzájárul vagy részt vesz az államháztartási reformbizottság munkájában.
(17.20)
Először is arra gondolok, bármilyen szép célokat fogalmaz meg a kormány gazdasági stratégiája, a modernizációs program, a pénzügyi reform, az elgondolásoknak ki kell állniuk a gyakorlat, a valóság próbáját.
Ide tartozik annak hangsúlyozása is - s ezt vizsgálataink határozottan alátámasztják -, hogy mondhatnám, újjá kell építeni mind a vállalkozói, mind a költségvetési, valamint az önkormányzati területeken a belső ellenőrzést.
Gondolom, magánvállalkozók majd gondoskodnak a tulajdonosi érdeknek megfelelő ellenőrzésről. Abban azonban kevésbé hiszek - s ezt tapasztalataink alátámasztják -, hogy tudatos ráhatás és kezdeményezés nélkül az állami szférában mintegy önmagától kibontakozna és megerősödne a belső ellenőrzés.
A másik témakör, amelyhez rövid megjegyzést fűzök, a soron levő pénzügyi intézkedések lakossági hatásával, fogadtatásával függ össze. Munkánk során a legkülönfélébb helyekre jutunk el. Vizsgáljuk a fejezetek, a minisztériumok gazdálkodását, a vagyonkezelést, az adók, valamint a vámok beszedését végző szerveket, a társadalombiztosítást és a helyi önkormányzatok széles körét is.
A mi tapasztalataink is jelzik: az eddigieknél kiszámíthatóbban, körültekintőbben, nagyobb szociális érzékenységgel kell törekedni arra, hogy a pénzügyi egyensúlyhiány elengedhetetlen és következetes mérséklését oly módon és ütemben valósítsuk meg, hogy a lakosság, az állampolgárok, különösen a nehéz helyzetben levő polgártársaink és családjaik mindennapi életvitelét, megélhetési kilátásaikat a lehető legkevésbé terheljük. Ebben látunk problémákat.
Az átalakuló társadalombiztosítás, valamint a helyi önkormányzatok rendszere keretében biztosítandó szolgáltatások működését tükröző ellenőrzési tapasztalataink sajnos gyakran ennek ellenkezőjét jelzik.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága véleményének figyelembevételével kialakított s az ÁSZ elnöke által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján dolgozik. A tervbe beállítandó feladatainkat az alkotmány, a számvevőszékről szóló törvény és más törvények szabják meg.
Az utóbbi évek nagy ívű társadalmi mozgásai, a polgári demokrácia lassú kibontakozása, a gazdasági környezet számottevő változásai és kihívásai nyomán egyre több és egyre újszerűbb feladatokkal találja szemben magát a Számvevőszék is.
E társadalmi és gazdasági változások körülményei között érthető, hogy az éves ellenőrzési feladatainkon kívül is mind gyakrabban kérnek fel minket egyes parlamenti bizottságok soron kívüli ad hoc vizsgálatokra is.
Munkánk, erőfeszítéseink magas szintű elismerése, a tisztelt parlamenti képviselők irántunk megnyilvánuló bizalma jut kifejezésre ebben. E feladatoknak feltétlenül igyekszünk eleget tenni. Úgy véljük azonban, helyénvaló lenne valamilyen tudatosan, intézményesen kézben tartott rendszer és eljárás kereteiben megvalósítani a hasonló felkéréseket. Elképzelhető lenne a számvevőszéki bizottság mint az ÁSZ szempontjából hatáskörrel rendelkező bizottság közreműködése az ad hoc feladatokra, esetleg az országgyűlési határozathozatala, a megvalósítás személyi és anyagi feltételeinek meggondolásával együtt.
Említhetném munkánk hasznosításának sokoldalú példáit. Mégis, súlya és időszerűsége miatt ezúttal csupán arra a két feladatra, a számvevőszéki jelentésre utalok, amelyekkel mostanában találkoznak, hölgyeim és uraim.
A központi költségvetés zárszámadásához, valamint a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódó munkánkra gondolok. Országunk jelenlegi helyzetében ezek kétségkívül meghatározó jelentőségűek.
Egyébként éves rendszerességgel visszatérő feladatokról van szó, amelyek nem pusztán az Országgyűlés ellenőrzési, hanem egyidejűleg törvényhozási munkáját is segítik, annak tulajdonképpen részesei. Előfeltételét képezik ugyanis a nagy jelentőségű törvények megalkotásának.
Felelősségünk teljes tudatában tettük és tesszük meg megjegyzéseinket, következtetéseinket és ajánlásainkat a zárszámadás és a költségvetési törvény javaslatának tárgyalásakor.
Érthető, hogy segítő szándékú megállapításaink, ajánlásaink élénk vitát is kiváltanak. A tartalmas vita minden bizonnyal előmozdítja a lehető legjobb megoldást. Természetesen nemcsak a központi költségvetésre, hanem a Társadalombiztosítási Alapok zárszámadására, az állami vagyon sorsáról szóló beszámolókra, jelentésekre is gondolok.
(17.30)
Talán nem veszik rossz néven, ha jelzem, megítélésünk szerint a sorra múló évekről ezek az elszámolások nem mindig kapják meg a jelentőségüknek megfelelő figyelmet. Néha azt is érezzük, hogy tapasztalataink hasznosításában nehézséget és bizonytalanságot okoz, ha az ellenőrzött szakmai tévedését, hibáját el nem ismerve, megállapításainkat mereven visszautasítja.
Tudom, a szabályok nem ritkán ellentmondásosak, s lehet hivatkozni a törvények betűje és szelleme közötti egyenetlenségekre is - mint ahogy ezt már tapasztaltuk. Mégis arra kérem önöket, hogy bízzanak bennünk, hiszen nekünk egyetlen érdekünk van csak, s ez a valóság politikai motívumoktól független, pontos bemutatása.
Kedvező változást jelez: a bizottsági elnökök értekezletén a közelmúltban lehetőségem volt arra, hogy véleményt cseréljünk a számvevőszéki tapasztalatok még hatékonyabb hasznosításáról. Kiemelkedően fontos, rendezett és további perspektívával biztat a számvevőszéki bizottsággal való kapcsolatunk. Közösen keressük azokat a lehetőségeket, célszerű megoldásokat, amelyek révén a számvevőszéki tevékenység még közvetlenebbül és célzottabban mozdíthatja elő a parlamenti képviselők munkáját.
Felfogásunk szerint, amit eddigi, közel hatéves munkánk is alátámaszt, ellenőrzéseink hasznosítása mindenekelőtt azzal mérhető, hogy mit és mennyit használ fel abból az Országgyűlés, a kormány és az önkormányzatok. Ez a hasznosítás kétségkívül arra épül, hogy milyen átfogó irányítási, érdekeltségi, működési összefüggésekre tudnak rámutatni az ellenőrzések. Igen nagy eredménynek tartjuk, hogy a jogalkotás folyamatában az új törvények paragrafusaiban is közvetlenül testet öltenek tapasztalataink, javaslataink. Sok példa van erre. Nem törekedhetek a teljességre, így csak megemlítem az új privatizációs törvényt, az elkülönített állami pénzalapok mérlegének, továbbá a helyi önkormányzatok költségvetési beszámolójának auditálására vonatkozó előírásokat, a politikai pártok gazdálkodására irányuló szabályozás fejlesztését, a közbeszerzési törvényt, a számviteli törvényt, a banktitokba való számvevőszéki betekintés lehetőségének megteremtését.
Jog és kötelezettség az ÁSZ számára, hogy a vizsgálatai során felszínre kerülő jogsértések esetén következetesen éljen a rendelkezésre álló eszközökkel. Ám a kiragadott példastatuálás jellegű fellépés nem lehet jellemző a Számvevőszékre. Az alkalomszerű fellépések általános visszatartó erejében a magam részéről csak korlátozottan hiszek. Mindemellett a jogsértéssel járó egyedi ügyek megoldása, a jog eszközeivel megtehető lépések megfelelő figyelmet kapnak munkánkban, még akkor is, ha nincs különösebb nyilvánossága azoknak az ügyeknek, ahol éppen fegyelmi vizsgálat vagy büntetőeljárás folyik.
Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, bátran mondhatom, legjobb tudásunk szerint igyekeztünk ellátni feladatainkat. Ha feltesszük a kérdést: vajon változott-e az ÁSZ súlya megalakulása óta, akkor a válaszunk határozott igen. Ezt részben a rendszerváltás kibontakozásának tulajdonítjuk, továbbá annak, hogy feladataink, kötelezettségeink skálája az adott törvények keretei között sokkal szélesebb, mint amit induláskor feltételeztünk. Felkészült és szakmailag elkötelezett munkatársaink is mind több tapasztalatra tesznek szert. Fejlődtek kapcsolataink a vizsgált szervekkel. A több mint fél évtizedes működés során ellenőrzési, szervezési és metodikai tapasztalatokkal is gazdagodtunk.
Engedjék meg, hogy a jövőre vonatkozóan mindössze két kérdést említsek befejezésül.
Az egyik az, hogy nem kétséges, időszerűvé válhat majd a feladatainkat meghatározó törvény aktualizálása, finomítása, módosítása. Ezt indokolják az 1989-ben elfogadott törvény életbe lépése óta végbement társadalmi és gazdasági változások, nem kevésbé az előttünk álló újszerű feladatok, ezek sorában az államháztartási reform is. Keressük a megoldásokat, amelyek révén az ÁSZ még tudatosabban követheti nyomon a nemzetgazdaság főbb vagyoni és pénzfolyamatait. Nagyobb figyelmet fordíthat a fiskális és monetáris szféra kölcsönkapcsolatainak a számvevőszéki ellenőrzések szempontjából fontos elemeire. Továbbá megnyugtató megoldást kellene találnunk a nemzetközi összehasonlításban viszonylag szétforgácsolt, a helyi önkormányzatok működését segítő, s érdemben kontrolláló ellenőrzésekre is.
A másik kérdés, amelynek kapcsán az önök idejét még igénybe veszem, az Állami Számvevőszék működési feltételeinek feszültsége, gondjai. Ezekre írásos jelentésünk is utal. A jelentés összeállítása óta eltelt időszakban is vázolt feszültségek, problémák tovább mélyültek, miközben újabb és újabb bonyolultabb feladatokkal kell megbirkóznunk, egyre nehezebbé válik az ezekhez szükséges magasan képzett szakemberek megtartása vagy megszerzése. Ismeretes, hogy a rendkívül szigorú összeférhetetlenségi előírások következtében gyakorlatilag munkatársaink számvevőszéki tevékenységükön kívül nem juthatnak jövedelemhez.
A bérversenyben, amennyiben - az önök segítségével is -, nem történik változás, végérvényesen lemaradunk. Figyelnünk kell arra is, hogy létszámunk, technikai felszereltségünk, elhelyezési feltételeink és feladataink között ne legyenek törvényes kötelezettségeink eredményes ellátását veszélyeztető szakadékok.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Most, amikor megköszönöm azt a lehetőséget, hogy jelentésünket beadhattuk, éves jelentésünket a parlament plenáris ülése elé terjeszthettük, engedjék meg, hogy az ÁSZ egész kollektívája nevében annak a meggyőződésemnek adjak hangot, hogy ez a mai alkalom az első, de nem az utolsó. Megítélésünk szerint egy folyamat kezdetén vagyunk. Ez minden bizonnyal odavezet, hogy az Országgyűlés, s annak pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék közötti kapcsolat, s - talán megengedhetem - együttműködés, olyan tartalmat kaphat, amelynek révén még jobban tudjuk segíteni az önök felelősségteljes munkáját. Annál is inkább, mert mi önökben, tisztelt képviselők, a köz szolgálatának letéteményeseit látjuk. Úgy gondoljuk, ha az önök törvényhozó és ellenőrző munkáját közvetlenül is segítjük, akkor az egész magyar társadalmat szolgáljuk. Ez a mi feladatunk. Ehhez kérem további szíves támogatásukat.
S ha megengedik, egy gondolatot még felvetnék. A legtöbb országban a számvevőszék költségvetését a számvevőszéki bizottság hagyja jóvá. Tudniillik, ha a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá mint a kormány szerve, nem vagyok benne bizonyos, hogy nem abban érdekelt, hogy minél kevesebben legyünk, vagy minél kisebb fizetéssel dolgozzanak az embereink. Kérem, érdemes azon elgondolkozni, hogy nem kellene-e nálunk is valami ilyenre törekedni, mert esküszöm, ha nem fognak növekedni a jövedelmek nálunk vagy a létszámunk nem nő, akkor nem tudjuk megtartani azokat a magasan kvalifikált okleveles könyvvizsgálókat, akik a magánszférában lényegesen többet tudnak ma már keresni, mint az Állami Számvevőszéken. Hát kérem, ezen is érdemes lesz elgondolkozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
(17.40)
