AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A társadalom és a politikai pártok egybehangzóan sürgetik a kormányt a fekete- és szürkegazdasággal szembeni határozottabb fellépésre, az adóelkerülés mérséklését eredményező intézkedések megtételére. A szükséges lépések egyik nyilvánvaló eleme a törvény tárgyánál fogva az adózás rendjéről szóló törvény módosítása. A most beterjesztésre kerülő javaslat fő célja az igazságosabb közteherviselés előmozdítása. Őszintén remélem, hogy ezzel a céllal a parlamenti pártok egyetértenek, s az ezt szorgalmazó jogos társadalmi igényből kiindulva fogalmazzák meg véleményüket, esetlegesen kiegészítő vagy alternatív javaslataikat a tervezettel kapcsolatban.
A törvénymódosítási javaslat az említett fő cél elérésére a jelenlegi törvényi keret gyakorlati működésének tapasztalataiból, a nyilvánvaló problémákból, az ismert adózói visszaélési szokásokból, illetve az előírások ésszerűsítésének igényéből indul ki. Az indítványozott módosítás fontosabb elemei a következők:
A javaslat a fő cél érdekében szélesíti az adóhatósági fellépés eszköztárát, az ellenőrzési jogosítványokat. A módosítások elsősorban az adóhatóság információs bázisát hivatottak bővíteni a meglévő intézmények hatókörének fokozásával, például az adatszolgáltatás és a bejelentkezés terén, illetve az elrejtett, elfedett információ megszerzéséhez új jogosítványok beépítésével nyújtanak segítséget. Eközben a javaslat megőrzi a törvény egyik alapvető értékét, a jogállamiság követelményének megfelelő adózói joggyakorlás garanciáját.
A ma hatályos előírások alapján az adóhatóság egy szerződés valós tartalmának megállapítása érdekében csak adózónak minősülő és emiatt egyébként is az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó személyek nyilatkozatát követelheti meg.
A javaslat épp a magánszemélyek által igénybe vett gazdasági szolgáltatások ellenértékének közvetlen kiegyenlítési szokásai miatt terjeszti ki a nyilatkozattétel kötelezettségét az egyébként nem adózóra is, azért, hogy az adóhatóság információkhoz jusson a valós ellenértékekről, árakról.
A gyakorlatban előfordul, hogy az adózó tevékenységének jelentős részét az adóhatóság elől rejtve végzi valamely kevésbé jövedelmező vállalkozás színlelése mellett. A helyszíni ellenőrzés mai szabályai nem teszik lehetővé az adóhatóság számára, hogy az ilyen lepel mögé nézhessen, vizsgálati megállapításait csak az adózó által elé tárt iratok, körülmények alapján teheti meg. A javaslat szerint, ha adatok merülnek fel arra nézve, hogy az adózó nem mindenben áll az ellenőrzés rendelkezésére, az adóhatóság jogosulttá válik a vállalkozással összefüggésbe hozható helyszín, helyiség, gépjármű átvizsgálására, az előtalált bizonyítási eszközök lefoglalására.
Az adóhatóság rendkívüli esetben a rendőrség közreműködésével is kikényszerítheti az adózó személyes közreműködése nélkül nem folytatható helyszíni eljárások esetében az adózó jelenlétét; ha pedig az adóhatóság alkalmazottaival szemben lép fel a vállalkozó fenyegető módon, az adóhatóságot a javaslat szerint rendőri védelem illeti meg.
A javaslat legfontosabb eleme abból indul ki, hogy sokan, kihasználva az önadózás lehetőségét és a szűkös ellenőrzési kapacitások tényét, hihetetlenül alacsony adóalapokat vallanak be megélhetésük forrásaként. Ezen a jelenlegi ellenőrzési szabályokkal és kapacitásokkal az adóhatóság nem képes érdemben változtatni, ezért a javaslat mindenki által átlátható módon segítséget jelent azoknak az adózóknak a kiválasztásában, akik bevallásuk valóságtartalmát az adóévben teljesített kiadások forrásának igazolásával nem tudják alátámasztani. Ekkor ugyanis az adóhatóság a becslés eszközével maga állapítja meg az adó alapját.
Konkrétan arról van szó, hogy a pénzügyminiszter rendeletben évente közzéteszi a kamarákkal együttműködve kialakított jövedelemre, bevételre vonatkozó olyan differenciált határszámokat, amely alatt az adózókat az adóhatóság elszámoltatja. Nincs szó tehát a minimumadó vagy egy kreált legkisebb jövedelem becsempészéséről, mindössze az adóhatóságot kényszeríti rá a javaslat, hogy kapacitásokat fordítson a legnagyobb számban elkövetett adórövidítések felderítésére és megakadályozására.
(11.50)
Ugyanis joggal feltételezhető, hogy a megadott limiteken aluli jövedelmet bevallók számottevő része ténylegesen többet keres. Erre utalnak a vállalkozói személyi jövedelemadó-bevallások eddigi tapasztalatai is. Reményeink szerint az új szabályozás az érintetteket is arra ösztönzi majd, hogy a valósághoz közelebb eső adóalapról adjanak számot bevallásaikban.
Tisztelt Ház! Mindenki számára nyilvánvaló, mekkora jelentőséggel bírnak az adótitok szabályai, milyen komoly érdekek fűződnek azok betartásához. Ugyanakkor az is indokolt, hogy szabályozott módon a közvélemény tudomást szerezzen azon adózók kilétéről, akik nagymértékben sértették a közteherviselést s ezáltal mindannyiunk érdekeit.
A javaslatban szereplő módosítások közül számos szabály az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében született, megszüntetve azokat a kötelezettségeket, amelyek a gyakorlati tapasztalatok alapján feleslegesnek bizonyultak, s az adózók, valamint az adóhatóságok számára is csupán indokolatlan többletfeladatot jelentenek.
Így mentesítést kapnak a bejelentési kötelezettség alól azok a jellemzően időskorú személyek, akik kizárólag kárpótlás vagy a szövetkezeti tulajdon nevesítése útján szerzett földterület bérbeadása révén válnának az általános forgalmi adó alanyává, de mint ilyenek, az általános forgalmiadó-törvény szerint áfafizetésre nem kötelezettek.
Megszűnik továbbá azoknak az általános forgalmiadó-alanyoknak az éves bevallásadási kötelezettsége is, akik a törvény alapján adómentesek. A havi és negyedéves bevallási kötelezettségek három-, illetve egymilliós összeghatárai hat-, illetve kétmillió forintra emelkednek, látványosan csökkentve ezzel a havi és negyedéves bevallások számát, mely nyilvánvaló könnyebbséget jelent nemcsak az adózók, hanem az adóhatóság számára is.
Ezeken túlmenően a javaslat egyszerűsíti, nyomon követhetővé teszi több ponton a bevallásadási előírásokat. Mint ismeretes, még nem született döntés arról, hogy a személyi szám használata '96. január 1-jétől vagy '97. január 1-jétől szűnik-e meg véglegesen, ezért a javaslat - minden eshetőségre készen - olyan szövegezésben tartalmazza a majdan a személyi szám helyébe lépő új adóazonosító szám kiosztásának és használatának, illetve a személyi számra épülő nyilvántartási rendszerről történő áttérésnek a szabályait, hogy azok a parlamenti döntéstől függően léphessenek hatályba.
Az adóeljárási törvénnyel szemben fennálló magától értetődő követelmény, hogy konzisztens legyen a hatályos adótörvényekkel. Ennek megfelelően a javaslat tartalmazza mindazon rendelkezéseket, amelyek az idén változó jogi szabályokkal való konzisztenciát biztosítják. Az előzőeken túl néhány jogvitára okot adó értelmezést igénylő szabályt tesz egyértelművé az önök előtt fekvő javaslat.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy a közteherviselés alapvető alkotmányos elvének megvalósítása érdekében támogatásukkal, illetve konstruktív javaslataikkal növeljék az adókötelezettségek széles körű teljesítésének esélyeit, ezt a választópolgárok teljes joggal igénylik mindannyiunktól.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
