DR. KISS RÓBERT
DR. KISS RÓBERT
DR. KISS RÓBERT (SZDSZ): Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden négy szempontot szeretnék elmondani, és szeretném, ha szavazatuknál ezt a négy szempontot figyelembe vennék.
Két rövidebb - azt is mondhatnám, két kisebb szempontról - és két hosszabb szempontról van szó. De összességében igyekszem nagyon gyorsan befejezni mondandómat.
Az egyik rövidebb szempont, amely sokszor elhangzott a korábbiakban, nevezetesen az, hogy a szivattyúzásnak nagyon negatívak voltak a tapasztalatai. Hiszen az elmúlt év során szivattyúzással próbálták meg a vízpótlást.
Tájékoztatnom kell önöket, ennek a szivattyúzásnak nem lehetnek és nem is voltak tapasztalatai. Ugyanis a vegetációs időszakban és a vegetációs időszak leglényegesebb és legfontosabb részében ez a vízpótlás egyszerűen nem működött.
Egyébként még a szempontok között szerepel az is, hogy ez a szivattyúzás túlzottan drága a fenékküszöbhöz képest. Csak egy összehasonlítást szeretnék mondani. A maximális költségek: ha a szivattyúzás éjjel-nappal, vegetációs időszakban és vegetációs időszakon kívül menne, akkor is, a költségeket figyelembe véve, körülbelül ezer napig, azaz közel három évig lenne elegendő szivattyúzásra az a költség, amely a fenékküszöb megépítéséhez várhatóan szükséges lesz.
A második kis, rövid szempont, amit a határozat hátterét képező tanulmány egyik szerzője mondott, és egyik szerzőjének a véleménye. Szó szerint idézem, nehogy a későbbiek során ebből bármilyen félreértés is legyen. "A fenékküszöbnek, a fenékküszöb megépítésének és a vízszint ilyen módon történő emelésének nagyon kis hatása van a talajvízszintre."
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a környező területeken, a mezőgazdasági területeken nem várható, hogy valamilyen módon és nagymértékben emelkedjék a talajvízszint. Ez előreláthatólag és a szakértő véleménye szerint nem fog bekövetkezni.
Azok, akik a Szigetközben laknak, nem biztos, hogy mindenáron a fenékküszöböt szeretnék. Ők azt szeretnék és számukra az lenne a legjobb, ha az Öreg-Dunában legalább akkora vízmennyiség folyna, mint amekkora az az Európai Közösség ajánlásában korábban szerepelt.
Még két szempont. Ezek az úgynevezett általam hosszabbnak nevezett szempontok. De azért hosszabbak, mert három részre osztottam mindegyiket. Először a nemzetközi jogi szempontok.
A nemzetközi jogi szempontoknál különböző véleményeket lehet figyelembe venni, a költségvetési bizottságétól kezdve a környezetvédelmi bizottság véleményéig bezárólag. De azt hiszem, a legcélszerűbb, ha a Külügyminisztérium és a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának a véleményét vesszük figyelembe, amely ezzel kapcsolatosan megjelent, és teljesen hivatalosnak tekintendő.
Itt három pontra szeretném az önök figyelmét felhívni. Megint szó szerint mondanám mind a hármat. "A magyar fél semmilyen olyan műszaki megoldást nem támogathat, amely anélkül valósul meg, hogy az az elterelés előtti állapothoz közelítene, azt sugallva ily módon, hogy a magyar fél belenyugodna a fennálló állapotba." Ez az egyik.
A másik, szintén ugyanebből a véleményből: "Minél kevésbé hasonlít a szlovákok által javasolt megoldáshoz a magyar megoldás, az ideiglenes megoldás is, annál könnyebb azt a hágai nemzetközi bíróság előtt védeni."
A harmadik: "A szivattyúzás kivételével valamennyi megoldáshoz a szlovákok beleegyezése szükséges." Ezután egy zárójeles megjegyzés: "(A fenékküszöb megépítése esetén is, illetve a többi, valamennyi esetben szerződést kell kötni a szlovákokkal, amelyben az elbontás feltételeit is rögzíteni kell.)" Tehát az elbontás feltételeit is rögzíteni kell a szerződésben a nemzetközi jogi főosztály javaslata szerint.
Végül a harmadik dolog, amire szeretném felhívni az önök figyelmét s lehet, hogy nagyon optimista voltam az előbb a költségek megítélésében. Tudniillik ha ilyen ütemben emelkednek a költségek, mint ahogy az az előzőekben - mondjuk az előző másfél-két évben - emelkedtek, akkor lehetséges, hogy több milliárd forintot fogunk elérni.
S megint az adatok: Az 1993 áprilisában előterjesztett kormányhatározat-tervezetben a fenékküszöb építésének költségeit 40, azaz negyvenmillió forintban határozták meg. 1994 februárjában, közel egy évvel ezelőtt, amikor az Országgyűlés elé került ez a bizonyos határozat, amelynek módosításáról rendelkezünk, akkor már 86 millió forintra rúgott ez a költség, és 10 millió forint volt a fenntartásnak a költsége.
(19.50)
Ebben az évben és ugyanabban a tanulmányban, amelyik szintén ezt a határozatot alapozza meg, a szöveges részében még 400 millió forintról beszél, de az összehasonlító táblázatban már 590 millió forintról van szó. És szintén hadd hivatkozzam még valakire, akit - legalábbis véleményem szerint - szakembernek lehet tekinteni: az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjére, aki február 3-án, pénteken az Objektív című műsorban nyilatkozva kifejtette, hogy az építés, tehát a megépítés költségei közel 900 millió forintra fognak rúgni, míg az elbontás költségei ennek körülbelül másfélszeresét jelentik. Azaz ha ezt vesszük figyelembe - és én azt gondolom, az ottani vízügyi igazgatóságnak az igazgatója szakember -, és nagyon optimistán ítélem meg, akkor is ez az összeg már kétmilliárd forintot jelent.
Még egyszer hangsúlyozom, amit korábban mondtam: hogyha a szivattyúzással összehasonlítjuk - a szivattyúzás maximumával, és ennek, mondjuk, a vegetációs időszaki részével -, ez azt jelenti, hogy öt-hat évig lehetne szivattyúzni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)
