SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A római székhelyű Nemzetközi Magánjog-egyesítési Intézet - elfogadott rövidítésével UNIDROIT - 1988-ban fejezte be a nemzetközi pénzügyi lízingről és a nemzetközi követelésvételről szóló egyezmények kidolgozását. A határozati javaslat, amelyet az ipari és kereskedelmi miniszter nyújtott be, azt tartalmazza, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez az egyezményhez.
Az egyezmények 1990. december 31-étől aláírásra nyitva álltak, de Magyarország ezzel a lehetőséggel hosszú ideig nem élt. Ennek oka az volt, hogy bár nem hivatalos adatok szerint 15 állam írta alá a dokumentumokat, ugyanakkor az aláírók a hatálybalépéshez szükséges megerősítés érdekében semmiféle lépést nem tettek. Az egyezmények hatálybalépéséhez mindössze három állam megerősítése szükséges, mégis közel hét év kellett ahhoz, hogy a 15 aláíró állam közül három megerősítse azokat.
Miután ezek az egyezmények most már hatályba lépnek, a magyar csatlakozás - a hatálybalépésükön túl - az alábbiak miatt indokolt. A dokumentumok hatálybalépése a többi aláíró államban is felgyorsíthatja a megerősítéssel, jóváhagyással kapcsolatos eljárásokat, és újabb államokat is csatlakozásra ösztönözhet. Az aláíró államok között külgazdasági szempontból számunkra jelentős államok is szerepelnek, mint például - ábécérendben - az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovákia. Ezáltal reális remény van arra, hogy csatlakozásunk esetén az egyezményeket széles körben alkalmazhatjuk.
Az egyezmények olyan jogintézményeket szabályoznak, mint a követelésvétel, amit a magyar jog egyáltalán nem ismer és a lízing, amelyre szintén nincs átfogó jogi szabályozás. A lízing- és a követelésvételi szerződések szerepe külgazdasági kapcsolatainkban jelentős és jelenleg, az ilyen típusú szerződések kötése esetén a magyar fél kénytelen a szokásokra vagy idegen jogra támaszkodni. Ez egyfelől csökkentheti a szerződéskötési kedvet, másfelől bizonytalan jogi helyzetet teremt.
Az UNIDROIT-egyezményekhez való csatlakozás a magyar jogalanyokat nem szorítja különösebb korlátok közé, az egyezmények ugyanis a gazdasági élet szereplőinek akarati autonómiáját nem korlátozzák; ezek - a magyar jogkifejezésekkel élve - nem kógens, hanem diszpozitív szabályok, amelyektől tetszés szerint mindig el lehet térni.
Az egyezményekhez való magyar csatlakozásnak - ezt is meg szeretném említeni - költségvetési vonzata egyáltalán nincs, adójogi szabályokat ezek az egyezmények nem tartalmaznak, és nem érintik az Európai Unióval fennálló jogharmonizációs kötelezettségeinket sem. Mindezek alapján ítélte a kormány érdemesnek az egyezményeket a csatlakozásra, és javasolja a parlamentnek a jóváhagyást.
Tisztelt Országgyűlés! Végül szeretném megköszönni a külügyi, valamint a költségvetési és pénzügyi bizottság egyhangú támogatását.
Kérem, az elmondottak alapján szíveskedjenek a határozati javaslatot elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
