BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Engedtessék meg nekem, hogy mielőtt közvetlenül reagálnék arra, ami itt a 13-as pontban, illetve a 14-es pontban szerepel, tegyek egy általános jellegű megjegyzést is, a mai vitánk jellegéhez, már csak azért is, mert az ügyrendi vitában erre nem volt módom. Én mindenekelőtt szeretném megismételni azt a gratulációt, amit az általános vitában az alkotmány-előkészítő bizottság címére megfogalmaztam, szeretném tényleg megemelni a kalapomat az előtt a munka előtt, amit az alkotmány-előkészítő bizottság végzett az általános vita és a kitűnő módosító indítványok alapján. Azt gondolom, ezt megengedhetem magamnak, hogy általában is mondjam, hogy annak a munkának az alapján, amit a bizottság végzett és amit képviselőtársaink a módosító indítványainkkal végeztek, máris jelentősen tovább javult, tovább erősödött ez az alkotmánykoncepció, amit itt készítünk.
Többek között azért is, mert szemben azzal, amit Torgyán Józseftől hallottunk, nem kormánytöbbség akarata érvényesül ebben az alkotmánykoncepcióban, hanem itt négy párt, pontosabban öt pár, hat frakció akarata érvényesül. Hadd tegyem hozzá, Magyarországon csak emlékeztetném azt, aki ezt nem vette észre, jelenleg kétpárti és nem ötpárti kormánykoalíció van, tehát ha öt párt akarata érvényesül, az nem lehet a kormánykoalíció akarata, mint ahogy azt Torgyán József képviselőtársunk mondotta. Ahhoz, amit Avarkeszi Dezső elmondott az előbb arról, hogy itt 35 módosító indítvány (Dr. Avarkeszi Dezső: 75.), 75 módosító indítványt fogadtak el, hadd tegyem hozzá, hogy ezeknek a fele ellenzéki pártoktól származik, és azt hiszem, kevesebb, mint a fele származik kormánypártoktól. Tehát ezt is elég egyenletes eloszlásban a pártok között, én átnéztem az elejétől a végéig.
Tehát azt mondhatnám, hogy még optimistább vagyok ennek az alkotmány-előkészítő munkának a sorsát illetően, mint az átlagos vitában lehetne, mert ez a munka azt mutatja. Na most ezért én nagyon kérem Gáspár Miklós képviselőtársunkat, hogy ne tegyen olyan kijelentéseket, hogy mely módosító indítvány elfogadása vagy el nem fogadása teszi az ő pártja számára elfogadhatóvá vagy elfogadhatatlanná a koncepciót, hiszen valamennyien rengeteg kompromisszumot kötünk. A KDNP számos módosító indítványát fogadta el a bizottság, és az SZDSZ nagyon sok módosító indítványát utasította el a bizottság meg a Szocialista Párt nagyon sok módosító indítványát utasította el a bizottság.
Csak akkor találhatjuk meg a jó megoldást, hogyha mindenki tekintetbe veszi azt, hogy itt öt-hat párti konszenzussal tudjuk csak elérni azt a célt, amit el akarunk érni. Még azt is hadd említsem meg, hogy az utolsó nagyon jelentős alkotmánymódosítás Magyarországon az 1990 nyári alkotmánymódosítás, egy négypárti alkotmánymódosítás volt, ahol két akkori párt, a Fidesz és a Szocialista Párt ezeket nem szavazta meg, a másik négy párt szavazatával módosították '90-ben az alkotmányt, és akkor ez ellen se a Kereszténydemokrata Néppártnak, se az akkori Független Kisgazdapártnak nem volt kifogása, és nem mondta, hogy ez sértené a demokráciát. Ha itt most öt vagy hat frakció akaratából lesz alkotmánymódosítás, akkor az biztosan nem sérti a demokráciát.
Ezek után elnézést kérek, ezután az általános megjegyzés után, ezek után rátérnék a konkrét vitakérdésre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Legyen nagyon világos, hogy itt ez a vita, ami a 13-as, 14-es pontban az állam szociális jellegének meghatározásáról szól, nem tartalmi vita, hanem fogalmazási vita. Abban, amit Gáspár Miklós és Salamon László itt elmondott, abban, hogy egy XX. századi modern állam az nem egyszerűen egy XIX., XVIII. századbeli parlamenti demokratikus berendezkedés, bizonyos liberális alapelvek elfogadása, egyébként liberális demokráciáról nincs szó a koncepció egyik változatában sem, hanem demokratikus jogállamról. Nincs liberális jogállam ide leírva semmilyen változatban. Abban, hogy egy modern, XX. század végi, az ezredfordulóra készülő, működőképes állam az nagyon fontos szociális funkciókat vállal magára abban, hogy egy XX. század végi állam, ha működni akar, kötelezettségeket vállal az állampolgárok, mindenekelőtt a rászoruló állampolgárok létbiztonsága, megélhetése tekintetében. Ebben a jelen parlamentben levő hét frakció között nincsen vita.
Ha vennék maguknak a fáradtságot, hogy kezükbe vegyék a Szabad Demokraták Szövetsége két évvel ezelőtti választások előtt készült programját, akkor ugyanezeket a megállapításokat ebben a programban megtalálják, tisztelt képviselőtársaim, tehát mi is bizonyosak vagyunk abban, hogy jóléti államot szeretnénk, szociális piacgazdaságban gondolkozunk, ismétlem az államnak fontos funkciói vannak a társadalom többsége létbiztonságának a megalapozásában. Tudjuk azt, hogy abban a modern államban, ahol a lakosság nagy többségének a létbiztonságát nem a tulajdon biztosítja, mert a nagy többség bérből, fizetésből élő, ott többek között a szociális transzfereknek, tehát az állam általi jövedelem átcsoportosításnak megvan a maga szerepe. Ez a szerep az évszázad végén nyilván nem lehet akkora, és egész Nyugat-Európa ezt éli meg, nem lehet akkora, mint ahogy a század közepén képzelték, amikor kiépült a szociális piacgazdaságok rendszere. Egész Nyugat-Európa azt éli meg, tessék Németországra, Franciaországra, Ausztriára, Svédországra nézni, hogy azért, hogy megvédhesse ezeknek a szociális garanciáknak a rendszerét, ezért újragondolja és sok területen szűkíti, azért, hogy megvédhesse, azért, hogy fenntarthassa sokak számára. Ezt csinálja egész Európa, és ezzel kísérletezünk mi is. Ez a dolognak a tartalmi része, és ebben nincs vita. A vita csak fogalmazásról, most az alkotmánykészítésben nincs vita, az hogy hogyan szűkítsük, arról van vita. Nem az alkotmánykészítésnél, hanem akkor, amikor egészségügyről, oktatásról, szociális ellátásról, családpolitikáról beszélünk. Van persze vita, és nyilvánvaló, hogy ki-ki másképp képzeli ezt, és ebben tényleg van vita köztünk. De abban, hogy az államnak ilyen feladatai vannak és lesznek, ebben nincs vita köztünk. A vita most csak abban van, hogy hogyan fogalmazzuk ezt bele az alkotmányba.
Na most az a fogalmazás, amit a jelenlegi koncepció tartalmaz, csak hadd emlékeztessek mindenkit, az a következő mondatot tartalmazza: "Az állam, illetve a társadalmi berendezkedés szociális jellegét az alapvető alkotmányos elvek és célok, valamint az emberi jogok megfogalmazása során kell kifejezésre juttatni." Ez a megfogalmazás, vegyük észre képviselőtársaim, magától értetődőnek tekinti az állam, és továbbmegy, az állam és a társadalmi berendezkedés szociális jellegét. Nem tagadja, hanem magától értetődőnek tekinti ezt. Ezt szülte az alkotmány-előkészítő bizottság a munkának az első szakaszában, és ezt támogattuk valamennyien, akik valamilyen módon az alkotmány-előkészítésben részt veszünk. Tehát nem tagadjuk, hanem magától értetődőnek tekintjük azt a szociális jelleget. Ehhez képest azok a módosító indítványok, amelyeket Gáspár Miklós, illetve Salamon László beterjesztettek, megítélésem szerint csak stilisztikai eltérést jelentenek, és szeretném hangsúlyozni, a magam részéről nem ellenezném ezeket a stilisztikai megoldásokat, a szociális állam kifejezés, amit Gáspár Miklós külön is nevesítene, ez egy olyan kifejezés, amit csak a német nyelvhasználat alkalmaz nemzetközileg. Nekem személy szerint nincs ellene kifogásom, csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy nem erősíti az alkotmány szociális elkötelezettségét ahhoz a megfogalmazáshoz képest, ami a koncepcióban jelenleg benne van, és amelyik magától értetődőnek, evidensnek tekinti az állam szociális jellegét.
(9.30)
Ugyanezt tudom elmondani Salamon László módosító javaslatáról. Erről a javaslatról is azt mondhatom el, hogy csak stilisztikailag tér el, illetve még egy ponton, amit itt szeretnék megjegyezni. Tudniillik azt, hogy Salamon László azt mondja, hogy emberi és állampolgári jogok megfogalmazása. Az európai szociális piacgazdaságok, ha úgy tetszik, jóléti államok a szociális juttatásokat sohasem állampolgári alapon, hanem az ország lakosainak adják, állampolgárság szerinti megkülönböztetés nélkül. Én tehát semmiképpen sem kötném ezt állampolgári jogokhoz, hanem mindenképpen emberi jogokhoz. A szociális juttatásokat soha nem vagy általában nem kötik állampolgársághoz. Aki ott lakik és letelepedési engedélye van, az a szegényellátásban, a családi pótlékban, a lakáskedvezményben stb. stb. az ingyenes oktatásban és így tovább, mind-mind részesül. Tehát ezért én azt nem javasolnám, hogy ide beszúrjuk az állampolgárit. Ezért a következtetésem az, hogy tegyen kísérletet az alkotmány-előkészítő bizottság valamilyen bizottsági kapcsolódó módosító indítvány megalkotására, ami gondolom, a Fidesz és az SZDSZ számára is elfogadható lesz minden bizonnyal. Én nem hiszem, hogy ez egy olyan pont lenne itt az állam jellegének meghatározásánál, ahol bármely párt számára is bármi elfogadhatatlanná válna. Kiváltképp azért, mert itt megfogalmazási, stilisztikai és nem tartalmi vitáról van szó. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
