BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Elég sok kérdés fölmerült itt a vitában, és engedjék meg, hogy visszatérjek néhány kérdésre, amit képviselőtársaim itt az utóbbi percekben szóba hoztak. Azzal szeretném kezdeni, hogy Hegyi Gyula képviselőtársunk tett két olyan utalást, amelyeket én nem tartok igazán szerencsésnek ebben a vitában, amelyeket együttvéve nem érzek igazán szerencsésnek. Egyszerűen azt mondta, hogy ő mint baloldali gondolkodású ember, megengedhetetlennek tartja azt, hogy az állam szociális jellegét a jelenleginél jobban érvényesítse az alkotmánykoncepció. Ez természetesen rendben van, hogy neki mint baloldali gondolkodású embernek, aki nem véletlenül ül a szocialista frakcióban, ez a meggyőződése.
Aztán azt is mondta Hegyi Gyula, hogy nem lenne szerencsés, ha egy-két pártnak az ellenkezése akadályozná meg, hogy az, ami az ő meggyőződése, az érvényesüljön az alkotmányban. Na most a kettőt együtt én nem tartom szerencsésnek. Hiszen ennek az egész alkotmányozásnak az a közösen kialakított koncepciója, hogy azt írjuk bele az alkotmányba, amiben szocialisták, konzervatívok, kereszténydemokraták, liberálisok egyetértenek.
Szerte a világon azt szokták beleírni az alkotmányba, amiben a különböző álláspontok egyetértésre tudnak jutni, és amit a különböző meggyőződésű, különböző irányzatú kormányok, amelyek négyévenként, hatévenként, nyolcévenként váltják egymást, egyaránt a maguk kormányzati tevékenysége keretének tudnak tekinteni.
Tehát arra kérem Hegyi Gyulát, hogy ne igényelje azt, hogy az alkotmányban az az álláspont érvényesüljön, amit ő vall, vagy amit akár néhány párt vall. (Hegyi Gyula nevet.) Az alkotmányban az érvényesüljön, amiben konszenzust tudunk vagy legalább közel konszenzust tudunk kialakítani. Ezt szerettem volna bevezetésképpen megjegyezni.
Ami pedig a dolog tárgyát illeti. Én azt mondtam, hogy itt egy bizonyos értelemben fogalmi vita folyik. Mert abban a kérdésben, hogy a magyar állam legyen szociálisan elkötelezett állam, abban, hogy a modern Magyarország szociális biztonságra kell hogy törekedjék, ugyanúgy, mint ahogy a fejlett nyugat-európai országok erre törekednek, ebben nincs köztünk vita. Ezt mondtam itt körülbelül egy fél órával ezelőtt, hogy nem erről folyik a vita. Arról pedig, hogy éppen most, '96-ban a különböző területeken milyen mértékben képes ezt a magyar állam érvényesíteni, erről a különböző konkrét törvényjavaslatok vitája során folyik köztünk ez a vita.
Azt mondtam, hogy fogalmazásbeli bizonyos tekintetben ez a vita. Azt a megfogalmazást, amit Hegyi Gyula is szorgalmaz, és amiben, ha jól értettem, Csákabonyi Balázs csatlakozik hozzá, hogy legyen szociális jogállamnak nevezve a magyar állam, ezt Bihari Mihály utasította el, szintén a Szocialista Pártból, ha úgy tetszik, stilisztikai megfontolásokból. Több ízben, és utoljára az általános vitát lezáró beszédében. Ő azt mondta, hogy ezt nem tartja jó megoldásnak - mondta Bihari Mihály. Tehát az, hogy ez stilisztikailag, tehát a szociál Rechtstaat-nak szociális jogállamra való lefordítása szerencsés-e a magyar alkotmányban, ez tényleg fogalmazásbeli kérdés.
A másik fogalmazásbeli kérdés, hogy az a megoldás-e a jobb, amit Gáspár Miklós javasol, hogy legyen leírva az, hogy szociális állam. És arra hivatkozott Gáspár Miklós, hogy ezt azért tartja kívánatosnak, mert akkor minden alkalommal a mindenkori Alkotmánybíróság - hadd tegyem hozzá - erre a kitételre hivatkozva hozhat döntéseket konkrét törvényjavaslatok megítélésekor. Ez egy elképzelhető felfogás.
A másik felfogás, amit a koncepció képvisel és ami ebben a tekintetben megegyezik azzal, amit Salamon László mond és amit Kónya Imre támogatott, az azt mondja, hogy mondjuk ki azt, hogy az állam és a társadalmi berendezkedés szociális jellegét az alkotmányos jogok, célok, az emberi jogok megfogalmazásával vagy ha úgy tetszik, az állami kötelezettségek - amik a g) pontban szerepelnek - megfogalmazásával kell érvényesíteni.
Mi a különbség a két dolog között? Szerintem egy fontos különbség van: hogy az egyik esetben az alkotmányt kialakító parlament mérlegeli azt, hogy melyek azok a területek, melyek azok a jogok, amelyek valóban alapjogként, alanyi jogként érvényesíthetők, és melyek azok, amelyek állami kötelezettségként érvényesíthetők. Nem bízza rá ezt a mindenkori Alkotmánybíróságra, hanem amennyire lehet és amennyire évtizedekre előre ezt egy alkotmánykoncepcióban meg lehet fogalmazni, megpróbálja az alkotmányt kialakító Országgyűlés - támaszkodva a különböző véleményekre - ezt valamelyest konkretizálni.
Most legyen szabad rámutatni arra, hogy egyfelől Torgyán József képviselőtársunk támogatja azt, amit Gáspár Miklós mond, hogy legyen ez egy ilyen általános megfogalmazás, amit a mindenkori Alkotmánybíróság érvényesíthet. Másfelől több beszédében az általános vitában, és itt, ma reggel is utalt arra, hogy helyteleníti az úgynevezett láthatatlan alkotmánykoncepciót. Helyteleníti azt, hogy az Alkotmánybíróság kezében van a döntés a legkülönbözőbb kérdések, legkülönbözőbb törvények alkotmányosságának megítélésében, hogy ő ezt helyteleníti - helyteleníti az Alkotmánybíróság túlhatalmát.
Nos, ha végiggondoljuk a kérdést, éppen a Torgyán József által támogatott Gáspár Miklós-féle megoldás adna, ha úgy tetszik - én nem szeretem ezt a kifejezést, Torgyán Józseftől származik - adna, ha úgy tetszik, túlhatalmat az Alkotmánybíróságnak, mert egy általános megfogalmazást adna az állam, a szociális államról, és ebből tenné levezethetővé a különböző törvényjavaslatok alkotmányosságának megítélését. Míg az a javaslat, az a megoldás, aminek az egyik változata a koncepcióban szerepel, a másik változatát Salamon László fogalmazta meg, ez egy működőképes, konkrét útmutatást adna a jogalkotóknak arra nézve, hogy melyek azok a területek, ahol alapjogként, alanyi jogként érvényesíthetők szociális jogok, melyek azok a területek, ahol az állam kötelezettségvállalása fogalmazható meg és így tovább.
Én azt gondolom, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság által jóváhagyott megfogalmazás tűnik szerencsésebbnek. Ez az, ami egy jobb fogódzót ad a következő évek, évtizedek kormányai számára a kormányzásban, és nem az a megfogalmazás, amit Gáspár Miklós ad. Hangsúlyozom, itt kétféle megfogalmazása van az állam mindenki által elismert szociális elkötelezettségének.
(10.20)
Ezt tartom a legfontosabbnak, amit szerettem volna elmondani, de azért legyen szabad még a következőt hozzátenni. Mindenekelőtt arra reagálva, amit főképpen Hegyi Gyula itt elmondott, és részben Gáspár Miklós.
Az az állítás, hogy ebből az alkotmánykoncepcióból teljesen hiányzik az állam szociális elkötelezettsége, egyszerűen nem állja meg a helyét, hiszen az alkotmánykoncepció, eltérően számos európai és európán kívüli szociális piacgazdaság alkotmányától, például az amerikai alkotmánytól, például a német alkotmánytól, például a svéd alkotmánytól, például a cseh alkotmánytól, tartalmazza az állam különböző szociális jellegű kötelezettségeit. Ez tartalmazza, míg a felsorolt alkotmányok nem tartalmazzák. Tehát ez az alkotmány világosabban és egyértelműbben juttatja kifejezésre az állam szociális elkötelezettségét, mint számos nyugat-európai és észak-amerikai ország alkotmánya.
Az az elképesztő állítása Hegyi Gyulának, hogyha így maradna az alkotmánykoncepció, akkor nem Nyugat-Európába, hanem valami latin-amerikai szabadkereskedelmi társulásba mennénk, az egyszerűen azon alapul, hogy nem nézte meg a nyugat-európai országok alkotmányát. Mert a nyugat-európai országok alkotmányainak egy része nem tartalmazza azt, amit ez az alkotmány tartalmaz, másik részük pedig úgy tartalmazza, mint ez az alkotmány, és nincs olyan nyugat-európai alkotmány, amelyik alanyi jogként, alapjogként tartalmazza azt, amit Hegyi Gyula és Gáspár Miklós alanyi jogként, alapjogként szeretne ezekbe az alkotmányokba, a mi alkotmányunkba beleírni.
Tehát itt ezt én részletesebben elmondtam az általános vitában, idézetekkel támasztottam alá azt, amit mondok. Gáspár Miklós hallotta is mindazt, amit akkor elmondtam, tehát egyszerűen ez nem igaz, amit itt Hegyi Gyula állít, és nem igaz az az alapállítása, hogy ez az alkotmánykoncepció ne felelne meg az állam szociális elkötelezettségének. Köszönöm szépen.
