DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én már eredetileg is jelentkeztem az ajánlás 13. és 14. pontjában írt részletes vita során a Független Kisgazdapárt álláspontjának kifejtésére, de időközben Salamon és Bauer képviselő urak is megszólítottak, ezért a megszólításra is reagálnom kell, és a 13. és 14. ajánlási pontokkal kapcsolatos álláspontomat is ki kell fejtenem.
Tehát természetesen a Független Kisgazdapárt készséggel támogatná Salamon képviselő úr felvetését, hogy az alkotmányban kerüljön meghatározásra, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. De rögtön jelezni szeretném, hogy a mi álláspontunk lényegesen közelebb áll a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontjához, tehát mi az ő megfogalmazásukat támogatjuk. Mindjárt rámutatok, hogy miért. De én úgy gondolom, Salamon képviselő úrnak tudnia kellene, hogy a Független Kisgazdapárt soha nem azon akadt fenn, hogy vajon most a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam elfogadható megfogalmazás-e számára vagy sem, mert nyilvánvalóan elfogadható.
De a Kisgazdapárt abból a tényből indult ki, hogy nem szabad papíralkotmányt készíteni. Ezt mi az alkotmányozás általános vitájában is nyomatékkal hangsúlyoztuk. Ugyanis, ha ez a megállapítása az alkotmánynak az alkotmány egyéb rendelkezéseivel nem lesz szinkronban, tehát adott esetben a népszavazás csak formálisan lesz benne a Magyar Köztársaság alkotmányában, de semmiféle valóságos népszavazással kapcsolatos jogot a magyar nép nem gyakorolhat. Az államhatalmi ágak megoszlása szempontjából fontos kérdések nem kerülnek be az alkotmányba, hogyha a demokráciát szavatoló egyéb tények nem kerülnek be az alkotmányba, illetve az egész alkotmány struktúrája úgy nyer felépítést, hogy abból biztonsággal lehet prognosztizálni a demokrácia és a többpárti parlamentnek a működésében a legelképesztőbb demokráciaellenes tényeknek az érvényesülését.
Akkor mi azt fogjuk mondani, hogy mi nem megyünk bele egy olyan játékba, hogy most vitatkozzunk azon, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam jó megfogalmazás-e vagy sem, amikor ténylegesen a demokráciának minden ismérve kiiktatásra kerül az alkotmányból, mert hiszen a népszuverenitás nem létezik, a köztársasági elnököt tulajdonképpen éppúgy egy személy fogja kijelölni, mint a jelenlegi eljárásban, az Alkotmánybíróság jogköre messze túl fog nőni azon a kereten, amelyet mi az alkotmányból fakadóan jogállaminak tartunk és így tovább. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben egy papíralkotmánya születik a Magyar Köztársaságnak, és itt a Kisgazdapártnak jeleznie kell, hogy milyen veszélyeket lát fennforogni.
De a 13. és a 14. ajánlási pontok közül nyilvánvaló, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját, tehát a 13. sorszám alatti előterjesztést támogatjuk.
Mégpedig a következő megfontolások alapján: azért kell ilyen hangsúlyozottan, ha új alkotmány születik, a szociális jellegét az államnak hangsúlyozni a meghatározásban, mert aki Magyarország történelmi fejlődését figyelemmel kísérte, az megdöbbenve kénytelen velem együtt megállapítani, hogy az elmúlt években Magyarországon hirtelen olyan elképesztő szegénység következett be, hogy a lakosságnak több mint a fele ma már a létminimumot sem tudja biztosítani. Márpedig aki ezt az elképesztő anyagi romlást nem helyesli, annak egyet kell értenie Gáspár képviselő úr felvetésével, hogy az államnak, az alkotmány megszövegezésével kell kellő eszközt adnia minden alkotmányvédő testületnek és az egész jövő fejlődésnek azzal, hogy az állam szociális jellegét hangsúlyozottan megjeleníti.
Most Bauer képviselő úrnak az a megállapítása, hogy mi a korábbi ciklusban nem emeltünk kifogást az alkotmánymódosítás ellen, tipikus esete annak, amikor valaki a szarva közt a tőgyét találja meg. Tudniillik egy alkotmánymódosítást összekeverni egy új alkotmány megalkotásával, ez olyan képtelenség, amiről én nem kívánok Bauer képviselő úrral vitatkozni. Ugyanis az alkotmánymódosítás az egy szükségszerűség annak érdekében, hogy működőképes alkotmánya legyen egy országnak. Egy új alkotmány megalkotása akkor, amikor egyébként van egy működőképes alkotmány, csak akkor célszerű, hogyha jobb alkotmányt tudunk alkotni, és abban a társadalom döntő többsége részt vehet. Nekem nem döntő többség az, hogy adott esetben Salamon képviselő úr mint független képviselő álláspontját fogja támogatni a Független Kisgazdapárt alkotmányozásban részt vevő négy személye közül valaki. Ez természetesen elképzelhető, hogy támogatni fogjuk Salamon képviselő úrnak ezt az előterjesztését, de ez még mindig nem pótolja azt a hiányosságot, hogy az egész civil szféra és a lakosság döntő többsége kirekesztődött ebből az alkotmányozási folyamatból.
Ezért helyezkedett a Független Kisgazdapárt arra az álláspontra, hogy egy fontos, lényeges kérdés természetesen a 13. és a 14. ajánlási pontok közötti különbségnek a részletes vita kapcsán való megvitatása, és mi mindenképpen az állam szociális jellegének ilyen kiemelt meghatározását tartjuk szükségesnek, ahogy azt a Kereszténydemokrata Néppárt is látja.
De ugyanakkor rá kell arra mutatnunk, hogy ez az alkotmány akkor, hogyha az egyéb alkotmányos alapelveit illetően úgy kerül megalkotásra, hogy például a Kisgazdapártnak valamennyi előterjesztése, amely a demokráciát biztosítaná - tehát a köztársasági elnök nép általi választásától kezdve a népszuverenitás kiteljesedéséig, és az országgyűlési képviselők visszahívhatóságáig -, ha ezek nem kerülnek beépítésre, ebben az esetben a Független Kisgazdapárt az ilyen alkotmányos meghatározást egy papíralkotmányhoz szükséges meghatározásként tudja csak értékelni.
(9.40)
Ezért nem támogattuk Salamon képviselő úrnak az előterjesztését, de hangsúlyozom, a két álláspont közül Gáspár képviselő úr álláspontja a helyes. (Taps.)
