HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony! Tisztelt Ház! Remélem, elnök asszony, megengedi, hogy a részletes vitához való hozzászólásomat egy idézettel kezdjem. Világossá fog válni, hogy a 13-as és a 14-es módosító indítványok tartalmi kérdéseit érinti. Bernard Lestienne atya, az Európai Unió brüsszeli központja mellett dolgozó jezsuita irodának az igazgatója írt egy cikket a szociális záradék fontosságáról, és ebből szeretnék néhány mondatot idézni. "A vállalatok, országok, regionális egységek közötti gazdasági versengés már-már egy könyörtelen világháború jellegét ölti. Mindenütt óriási a nyomás annak érdekében, hogy csökkentsék a dolgozók szociális védelmét. Azt állítják: a költségeket csökkenteni kell, és rugalmasabbnak kell lenni, hogy állni tudják a versenyt. A növekedés azonban nem növeli a foglalkoztatottságot, és az automatizációk, a helyi jelleg megszüntetése és a bereguláció csak növeli a munkanélküliséget. A győzelemért vagy a túlélésért folytatott gazdasági harc azzal a kockázattal jár, hogy azt a dolgozók és a környezet rovására vívják meg. Ebben az új megvilágításban merül fel ismét a szociális záradék kérdése." Idáig tart az idézet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bauer Tamás képviselőtársam azt mondta, hogy mindaz, amiről itt vitatkozunk tulajdonképpen csak fogalmi, illetve stilisztikai kérdés, és ilyen értelemben nem is kellene erről ilyen hosszan vitatkozni. Ezzel szemben persze fölmerül az emberben az a kérdés is, hogyha ez valóban csak fogalmi és stilisztikai kérdés, és nincs mögötte valóságos tartalmi vita, akkor két olyan kiváló, praktikus, modern módon gondolkodó párt, mint a Fidesz és az SZDSZ miért nem bólintott rá erre a kizárólag stilisztikai jellegű változtatásra. Hisz ha ennek semmilyen tartalmi jelentősége nem lenne, akkor gondolom több száz módosító indítvány sorában semmibe nem került volna éppen ezt a módosító indítványt elfogadni.
Én azt hiszem, és e tekintetben egyetértek Varga László képviselőtársammal, hogy ez a pont, ez az állam megnevezése tulajdonképpen az egész alkotmánykoncepció sorsát eldönti, ezért nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben ki milyen állásfoglalásra jut.
Azt gondolom egyébként, hogy amennyiben én - nehéz magamat mások helyébe beleképzelnem -, de én helyesebbnek tartottam volna, ha Gáspár Miklós és képviselőtársai egy mondatba vonják össze, és azt mondják, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus, szociális jogállam. Az én ízlésemnek így jobban megfelelt volna, de hát természetesen a gondolat az, hogy mindenképpen rögzítésre kerüljön, hogy Magyarország szociális jogállam. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagyon helyes, hogy rögzítjük a függetlenségnek és a demokratikus jogállamnak a meglétét az alkotmányban. Azt hiszem azonban, hogy ehhez képest a szociális jogállamiság vagy a szociális piacgazdaság rögzítése az alkotmányban nem másodlagos kérdés. Ugyanolyan fontos, hiszen a modern világban, a XX. század végén nem lehet demokrácia szociális jogok nélkül.
(9.50)
Ilyen értelemben tehát nem lehet az egyiket előbbre sorolni, a másikat pedig későbbre sorolni.
Egyébként mindannyian egyetértünk azzal, természetesen, hogy a Magyar Köztársaság független jogállam, tudni kell ugyanakkor azonban, hogyha egy ország belép az Európai Unióba, aláveti magát rengeteg nemzetközi megállapodásnak, integrációs egyezménynek, akkor saját függetlenségét természetesen több tekintetben korlátozza. Ilyen értelemben tehát, ha azt mondjuk, hogy a szociális jogokat valamilyen módon korlátoznunk kell, ez nem lehet akadálya annak, hogy ne szerepeljen tulajdonképpen az alkotmány elején - amennyiben fontosnak tartjuk, hogy a függetlenséget vagy az ország demokratikus jellegét helyesen rögzítsük az alkotmányban.
Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, nem akarok én itt nagyon közhelyes példákat említeni, de aligha választható el. Hiszen ha az embereknek, az állampolgároknak, a társadalomnak nincsenek szociális jogai, akkor milyen demokratikus jogaik vannak, kérdezem én. Azt, hogy négyévente egyszer szavazhatnak. Természetesen ez egy nagyon helyes és nagyon fontos jog. A négyévente történő szavazás közben azonban eltelik - ha jól számolom - legalább 1300, 1400 nap, mialatt az emberek naponta szembekerülnek azzal a kérdéssel, hogy egy olyan társadalomban élnek-e, amelyben egy alapvető szociális méltányosság érvényesül vagy pedig nem érvényesül, sőt erre nincs is semmilyen alkotmányos kényszer.
Így tehát azt gondolom, hogy azok az állampolgárok, akiknek készül az alkotmány - hiszen nem magunknak csináljuk hitem és reményem szerint -, azokat igen is megnyugtatná, hogy Magyarország ugyanannyira szociális jogállam, mint amennyire demokratikus jogállam. És ennek a rögzítése az alkotmány elején éppenhogy nagyon fontos üzenetet fejezne ki, és őszintén remélem, hogy akik ez ellen vannak, nem az üzenet ellen vannak.
Bauer Tamás képviselőtársam egyébként helyesen utal arra, hogy ugyanebben a bekezdésben később van utalás arra, hogy az állam, illetve a társadalmi berendezkedés szociális jellegét az alapvető alkotmányos elvek és célok, valamint az emberi jogok megfogalmazása során kell kifejezésre juttatni. Ez így nagyon szép, csak az a baj, hogy - bár most a vitának csak egy szakaszában vagyunk -, de majd később, gondolom, ki fogunk arra térni, később kell kifejezésre juttatni - sajnos, végiglapozzuk az egészet, és még mindig nem találjuk meg. Ilyen értelemben tehát a probléma az, hogy a későbbiekben, a későbbi fejezetekben is, amikor az állam szociális jellegének az egyértelmű meghatározása került volna sorra, akkor szintén ezeket a módosító indítványokat nem fogadták el.
Magam nem voltam ott az előkészítő bizottság ülésén, de éppen Bauer Tamás is említette, hogy melyik volt ez a két párt, amelyik ezeket a módosítókat elvetette. Most jelzi, hogy nem. Mondom, magam nem voltam ott, de mindenesetre végighúzódik ezen az egész koncepción a szociális értékek rögzítésének a hiánya, vagy legalább is az az elgondolás, hogy a klasszikus polgári szabadságjogok mindenképpen fontosabbak, mindenképp előbbre valók, mint a második generációs szociális jogok, nem beszélve a környezeti jogokról.
Én, tisztelt képviselőtársaim, nem akarom húzni az időt, én azt gondolom, hogy baloldali módon gondolkodó ember számára Magyarországnak ugyanannyira kell szociális jogállamnak lenni, mint demokratikus jogállamnak. Nagyon örülök, hogy vannak képviselők az ellenzék soraiból is, akik más világnézeti meggyőződés alapján, de osztják ezeket az értékeket, és valóban azt hiszem, hogy az lenne a méltányos és az igazságos, hogyha a Ház, és remélhetőleg ezen keresztül a társadalom nagy többségének óhajára és óhajával egyezően belekerülnek az alkotmánykoncepcióba, hiszen nagyon helytelen lenne, ha egy vagy két párt ellenkezése miatt ez a valóban korszerű megfogalmazás kimaradna.
Egyébként még egyszer szeretnék arra utalni, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország, tudomásom szerint, az európai szociális piacgazdaságok uniójába szeretne felvételt nyerni, és nem - mondjuk - egy latin-amerikai szabadkereskedelmi zónába. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps.)
