KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR, belügyminiszter: A korábban is már megfogalmazódott igénynek megfelelően elkezdem elölről a beszédemet - és jelezni szeretném, hogy mintegy tíz percig tart egyébként.
A sportról valamint az egyes sportcélú ingatlanok helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslatokhoz számos módosító indítvány érkezett. Valamennyiben olyan gondolatok fogalmazódtak meg, amelyek tükrözték a képviselők és bizottságok jobbító szándékát, e törvények megalkotásának fontosságát.
(17.40)
Függetlenül attól, hogy az Országgyűlés és annak bizottságai ebben az időszakban is több, meghatározó törvényjavaslat tárgyalását folytatták, kiemelt figyelmet fordítottak a javaslatokra. Pártállásra tekintet nélkül a sport alapvető érdekei kerültek előtérbe.
A sportról szóló törvényjavaslat tárgyalása kapcsán mind a plenáris ülésen, mind bizottsági üléseken vitát váltottak ki a következő kérdéskörök: A sport területén hol húzódnak az állam szerepvállalásának illetve kötelezettségvállalásának határai? Milyen területeken és hogyan kapcsolódjanak a helyi önkormányzatok ezekhez a feladatokhoz? Melyek azok a területek, ahol az önkormányzatok közreműködésének, koordináló szerepének érvényesülése szükséges? A Sporttanács társadalmi ellenőrzési funkcióját megfelelően biztosítják-e a tanács hatáskörei? A szakszövetségek működésének szabályozása kapcsán a törvényességi felügyeletet az OTSH elnöke vagy az általános szabályoknak megfelelően az ügyész lássa el?
A különböző szakmai egyeztetéseken és a parlamenti vita során a következő két témakörben igen eltérő álláspontok alakultak ki. Mindhárom közalapítvány általános támogatottságot kapott, azonban az egyes közalapítványok működési rendjére, összetételére vonatkozóan a képviselők különböző változatokat dolgoztak ki.
Nem javasoljuk támogatni azokat az indítványokat, amelyek egy-egy sportág szövetségével egészítették ki a javaslattételre jogosult szervezetek körét, hiszen a törvényjavaslatban éppen az az elv érvényesült, hogy a kuratóriumok összetétele a sport területét a lehető legszélesebb körben reprezentálja.
Az államháztartás reformjának tükrében - mint ahogy az várható volt - a leghevesebb vitát a törvényjavaslat finanszírozási része váltotta ki. Az egyeztetések során szélsőséges vélemények hangzottak el a tekintetben, hogy mennyiben sikerült megteremteni a sport állami támogatásának garanciáit.
A pénzügyi feltételek megteremtése során nem hagyhattuk figyelmen kívül a költségvetés helyzetét. A törvényjavaslat követi az államháztartás átfogó korszerűsítésének irányát, ezért a sportszervezetek költségvetési támogatásának mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza majd meg - nem nevesít átengedett állami bevételeket.
A kormány a gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatását szolgáló közalapítvány bevételi forrásainak kiegészítésére tett módosító indítvány elfogadásával tett kivételt; a törvényjavaslat így kiegészülhet azzal, hogy a közalapítvány rendelkezik a sorsolásos játékok játékadójának 12 százalékával.
A kormány által támogatott módosító indítványok elfogadásával a következő fontosabb rendelkezésekkel egészül ki a törvényjavaslat: az állam feladataként nevesíti a törvény a tiltott teljesítményfokozásra vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, a helyi önkormányzat és a sporttal foglalkozó különböző szervezetek együttműködésének területeit, a helyi önkormányzatok koordinációs szerepének kereteit határozza meg a támogatott kiegészítés. A közalapítványok megalapítására, illetve átalakítására - a módosítás értelmében - az Országgyűlés hatalmazza fel a kormányt. Támogatja a kormány azt a bizottsági indítványt is, mely szerint a Nemzeti Sport Közalapítvány Gerevich Aladár, a Nemzeti Ifjúsági Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány Wesselényi Miklós nevét vegye fel.
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán benyújtott módosító indítványok az alábbi három meghatározó kérdéskörre irányultak: Milyen sorrendben kapják meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság illetőleg az Állami Privatizációs Rt. vagyoni körébe tartozó sportcélú ingatlanokat a sportszervezetek illetve a települési önkormányzatok? A törvényben kerüljön nevesítésre a lőterek, a polgári célokat is szolgáló repülőterek tulajdonjogának megszerzése oly módon, hogy ennél az ingatlankörnél az önkormányzatok illetve az önkormányzatok társulása előzze meg a sportszervezetet. A törvény hatálya terjedjen ki a központi költségvetési szervek által fenntartott ingatlanokra is.
Az ingatlanok tulajdonba adásának sorrendiségében a kormány elfogadta azon bizottsági és képviselői indítványokat, amelyek a privatizációs törvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetén az önkormányzatok számára biztosítanak elsőbbséget, míg a KVI-nél, (a Kincstári Vagyonkezelő Intézetnél) lévő ingatlanoknál az eredeti előterjesztésnek megfelelően a sportszervezetek maradtak az első helyen.
A Budapesten lévő sportcélú ingatlanok esetében a kormány továbbra is az eredetileg előterjesztett javaslatnak megfelelően a fővárosi önkormányzat elsőbbségét támogatja - hiszen ezeknél a sportlétesítményeknél a fővárosi érdek érvényesülését kell elősegíteni -, megteremtve ezzel a főváros sporttal kapcsolatos feladatainak egységes és összehangolt ellátásának alapját.
A lőterek és polgári célokat is szolgáló repülőterek esetében a kormány elfogadta azt a bizottsági indítványt, mely szerint az önkormányzat illetve az önkormányzatok társulása megelőzi a sportszervezetet.
A kincstári vagyonba tartozó és a központi költségvetési szervek kezelésében lévő sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzete rendezett, így erre az ingatlankörre e törvényjavaslat rendelkezései nem vonatkoznak. Ugyanakkor ezen ingatlanok további működtetéséről, hasznosításuk lehetséges módjairól - a törvényjavaslat elfogadását követően az államháztartási törvénnyel összhangban és figyelemmel az érintett sportegyesületek sajátosságaira -, a kormány külön határozatban dönt.
Az állam és az önkormányzatok sporttal összefüggő kötelezettségeinek törvényi szintű szabályozása, a különböző társadalmi szervezetek meghatározó szerepének rögzítése, az átlátható finanszírozási rendszer alapot teremt arra, hogy a magyar sport társadalmilag fontos funkciói érvényesüljenek. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokkal a törvényjavaslat elfogadását támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps.)
