DR. TOKAJI FERENC
DR. TOKAJI FERENC
DR. TOKAJI FERENC (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Jóllehet, a kérdést ez év március hó folyamán adtam be, és azóta kaptam néhány választ, azonban úgy érzem, hogy elég közérdekűvé válhat és ezért mégis feltenni kívánom. Hozzáteszem, hogy személy szerint én erre már korrekt választ kaptam.
Mi indítja, hogy feltegyem a kérdést? Az, hogy ezen a téren bizonytalanság és félreértelmezés található. A kérdés arra vonatkozik, hogy az APEH-állásfoglalás mit ér az úgynevezett APEH-ellenőrzéskor. A jelenlegi gyakorlat az akkori ismereteim szerint ugyanis kimondta, hogy állásfoglalásra a revizort nem kötelezi.
Nézzük, hogyan is néz ez ki valójában! Ha valaki jogértelmezés céljából állásfoglalást kér és kap, könnyen abban a hitben dolgozhat, hogy vállalkozásaiban jogszerűen jár el. Ezt követően bekövetkezik egy ellenőrzés, könnyen szembesülhet azzal a ténnyel, hogy a revizor állásfoglalását figyelmen kívül hagyja, esetleg súlyos jogkövetkezményekkel jár az ő jóhiszemű eljárása. Nem vonatkozik a kérdésem az állásfoglalás azon részére, amikor egy állásfoglalás részben megszűnt vagy már tulajdonképpen hatályát múlta.
A kérdés valójában arra irányul, hogy az állampolgárokat hogyan segíthetjük eligazítani, hogy ne kelljen utólag szembesülni azzal a ténnyel, hogy szabálytalanul, rosszul jártak el a jogalkalmazás során. Ezért fontos tudni, hogy az APEH-állásfoglalások milyen súllyal és erővel bírnak valójában. Ha teljes mértékben figyelmen kívül hagyhatók, akkor az nem vezet-e a revizor esetleges túlzott hatalmához; nem teremt-e további jogbizonytalanságot vagy talán bizalmatlanságot; erősíti-e vagy gyengíti a jogkövető magatartást; illetve nem okoz-e nagyszámú, várhatóan hosszadalmas és költséges bírósági procedúrát?
Ezt a kérdéshalmazt tulajdonképpen egy kérdésben kívánom megfogalmazni, ami úgy szól: Mit ér az állásfoglalás az APEH ellenőrzésekor? Kérem válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)
