DÖGEI IMRE
DÖGEI IMRE
DÖGEI IMRE (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mélyen tisztelt Rádióhallgatók! - ha még egyáltalán hallgatják a rádiót, hiszen éjfél után vagyunk. Mindenképpen fontosnak tartom, tekintettel arra, hogy olyan témáról akarok egypár szót szólni, amely érinti az egész magyarságot. Hozzászólásom címe: "A tej élet, erő és egészség". Ezt a kijelentést csak alá tudom húzni, de hiszem és vallom, hogy ez így van. Ezt mondja a tudomány, és ezt mondja a tapasztalat is.
Az étrendünkből nem hiányozhat a tej és a tejtermékek széles skálája, hiszen fontos táplálékról van szó. Ez tény most is, és tény lesz a jövőben is. Az, hogy e pillanatban nem áll Magyarország rendelkezésére megfelelő mennyiségű tejtermék, nem jelenti azt, hogy nincs rá szükség. A magyar nép egyik legfontosabb táplálékáról van szó, ugyanis ezt a fontos táplálékot gyermekek, idősek, betegek, diétások egyaránt fogyasztják.
Azt hiszem, ez a pár szó elég bizonyíték, hogy mennyire szükség van erre a nélkülözhetetlen termékre. A tejtermékkel foglalkozó üzemek több mint 70-féle készítményt tudnak belőle előállítani. A hiba azonban ott van, hogy a fogyasztók részben nem ismerik a termékek széles skáláját, másrészt a fogyasztói árak magasak, szinte megközelíthetetlenek egyes embertömegek részéről.
A közelmúltban részt vettem egy tejterméktanácsi ülésen a Mezőgazdasági Múzeum tanácstermében. Ott elhangzottak olyan kijelentések és olyan számadatok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amikor a statisztikák 40-50 év távlatában a szarvasmarha-állományt 4-5 millióra becsülik, ma ez a szám egymillió körül mozog. Ez kétségbeejtő! Aki kétségbe vonja ezeket az állításokat, az az országot járva meggyőződhet saját szemével arról, hogy községek, falusi porták, tanyák nem rendelkeznek szarvasmarhával, azaz tejelő tehénnel. Üres istállók, összedőlt épületek jelzik, hogy 10-20 évvel ezelőtt ezekben még élő állatok voltak, de mostanra kiürültek, funkciójukat elvesztették és az enyészet vette hatalmába. Ez elfogadhatatlan, ugyanis a falusi és a vidéki életnek egyik legfontosabb termékéről van szó. A szarvasmarhatartás részére biztosított a szálas takarmány, az abraktakarmány, előállítása pedig megoldható. Ehhez a termőföld tulajdonjogát a magyar parasztok kezében kell hagyni.
Miniszter úr szólt a termék fontosságáról, és említette a tej felvásárlási árát is. Közölte, hogy a tej felvásárlási ára 1997. szeptember 1-jétől 47 forint körül lesz. Sajnos, a hozzászólásokból azonnal kitűnt, hogy ez az összeg kevés, ugyanis az ülésen jelen lévők erre az összegre figyelmeztették a miniszter urat, hogy már most 50 forint körül mozog a tej előállítása literenként. Úgy tűnik, hogy jelenleg a tejtermelő üzem azért dolgozik, hogy kemény munkával 1997. szeptember 1-je után is literenként 2-2,50 forintot veszítsen. Ez elfogadhatatlan! Hozzáteszem azt is, hogy a kistermelők szinte kivétel nélkül csak panasszal tudnak élni, mert az általuk előállított tejet literenként jelenleg 31,50 forintért veszik át literenként. Ha hozzáteszem azt is, hogy a kifizetés ilyen rendkívül alacsony ár mellett két, illetve három hónapot késik, amit szintén nem lehet elfogadni...
Összegezve: erről a témakörről beszélni kevés, sokkal határozottabb intézkedéseket kell tenni, és ezeknek egész sorát azonnal bevezetni.
A támogatási rendszerbe be van építve ugyan tenyészüszőnként a 30 ezer forint támogatási összeg, de a mai takarmány- és energiaárak mellett ez is kevés. Ezen támogatási rendszernek még határozottabbnak kell lennie, hogy legyen még kézzelfoghatóbb ez a fontos témakör - ugyanis a kötőfék szárát kell a tehéntartó kezébe adni. Mire gondolok itt? Azon fejlett államokkal kell felvenni a kapcsolatot, amelyek rögtön és folyamatosan ki tudják ezeket az igényeket elégíteni. Ez a módszer már több évtizede bevált a tejtermelők körében. Olyan külföldi szarvasmarhatelepekkel kell felvenni a kapcsolatot - megemlítem Dániát, Hollandiát, Németországot, Svájcot, Ausztriát -, ahonnan saját tapasztalatomból kiindulva egy felfrissült állományt is nyerhetnénk, egy olyan ellőhasú üszőállományt, amelyet azonnal birtokba tudnának venni a termelők, és egypár hónap múlva már jelentkezne a szaporulat és a tejtermelés, és még az alapanyag is megmarad.
Ez a módszer volna a jelenlegi állapot megoldásának egyik legfontosabb kulcskérdése. Miért mondom el mindezeket? Azért, mert a probléma halaszthatatlan, nem tűr halasztást.
A közgyűlésen felvetődött az iskolatej fontossága és kérdése, hiszen az iskolás gyerekeknek a tejfogyasztásba is be kell kapcsolódni, hiszen a gyermekeknek a tej fogyasztása nélkülözhetetlen. Olyan kalóriaértéke van, és olyan ásványi anyagok jutnak a fiatal szervezetbe, amelyek pár hónap múlva megmutatják jelenlétüket.
(0.30)
Felmerült az a kérdés is a tanácskozáson: lesz-e annyi tehéntartó gazda, aki ezt az óriási mennyiségű tejet az óvodáknak, iskoláknak, egyetemeknek, főiskoláknak tudja biztosítani. Azaz lesz-e elegendő tej ehhez a csodálatos elképzeléshez? Mert ezt meg kell szervezni. Ezen a tanácskozáson valamennyi résztvevő az iskolatej-akcióval egyetértett. Hozzászólásaikban nemcsak a termelők, hanem a kereskedő, a reklámszakember, a forgalmazó is, tehát mindenki helyeselte - a minisztériummal egyetértve - ezen akció fontosságát.
Az a földművelő ember, állattartó vállalkozó, akinek nincsen legalább egy lova, az egy szegény paraszt, ha nincs egy fejőstehene, még szegényebb. Hiszen a napi fenntartási költségeit egy kistermelő, egy földművelő ember mindig a tejhaszonból és a baromfitartásból tudta fedezni. Tehát ennek a folyamatnak a beindítása létkérdés.
Nagy tisztelettel kérem az illetékes minisztériumokat, nemcsak a Földművelésügyi Minisztériumot, hanem a Pénzügyminisztériumot, az agrárkamarákat és az egész kormányt, hogy ezt a rendkívül kényes témát halogatás nélkül vegye fontolóra, és a megoldást nagy tisztelettel kérem megkeresni. Hisz amit itt elmondtam, hogy a tej élet, erő és egészség, bizonyított tény. Mindenképpen az iskolatej-akciót szeretném javasolni és újra bevezettetni, mert a Coca-Cola és a különböző üdítők, amelyek idegen anyagot tartalmaznak, ártalmasak a fiatal szervezetre, és korántsincs olyan tápláló értéke, mint a tejnek és a tejtermékeknek. Ebből indul ki az egész elképzelése valamennyi, tejterméket előállító földművelő népnek, a parasztságnak. Egy pohár tej: tiszta fej - mondja a reklám, és ez így is igaz.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Rádióhallgatók! E fontos témát elmondva köszönöm türelmüket, és várom az illetékesek hathatós intézkedését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (A képviselői padsorokban már csak egyedül jelen lévő Vancsik Zoltán, valamint Boros László jegyző tapsol.)
