GELLÉRT KIS GÁBOR
GELLÉRT KIS GÁBOR
GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Valóban ötven esztendeje annak, hogy itt jogsértés történt a magyarországi németekkel szemben. Ez azonban nem ad felmentést az alól, hogy a történelmet, ha már valaki arról beszél a parlamentben, ismerje.
Ennélfogva sajnos ki kell igazítanom Lányi képviselőtársamat, mert nem igaz, hogy a potsdami szerződésben szerepel ilyen kitétel. Nincs nyoma, tessék elővenni! - az Országgyűlési Könyvtárban megvan ennek fordítása. Nem szerepel ilyen a szerződésben.
Igenis volt külső nyomás arra nézve, hogy Magyarország telepítsen ki németeket. Ugyanakkor - és ez a leglényegesebb eleme - a fiatal köztársaság egyik legkülönösebb, legfájdalmasabb politikai fordulata volt, amikor ennek a nyomásnak engedve differenciálatlanul a nevét adta az akkori koalíció minden pártja - hozzáteszem: valamennyi pártja, ideértve a Kisgazdapártot, ideértve a Kommunista Pártot, a Szociáldemokrata Pártot - a németek kitelepítéséhez. Ez dokumentálható!
Azért mondom, hogy differenciálatlan volt ez az eljárás, mert hiszen tudjuk jól, hogy azok estek a hatálya alá, akik 1941-ben, az akkor tartott népszámláláson németnek vallották magukat. Sokan azok közül is a hatálya alá estek, akiket kényszersorozással a német hadseregbe 1944-ben besoroztak. Valóban itt teljességgel megalapozatlanul - és bizony nagyon gyakran gazdasági érdekek által vezéreltetve - kerültek ártatlan állampolgárok, családok ezrei olyan helyzetbe, hogy el kellett hagyniuk lakhelyüket.
Ez nem változtat a jogsérelmen, csak szeretném még egyszer mondani - miután ebben a Házban nagyon sokan és nagyon sokszor kalandoznak a történelemben -, ha már egyszer valaki erre ragadtatja magát, akkor kötelező a pontosság az emberi jogsérelmek ügyében is. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
