DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!
Elöljáróban szeretném a vita két általános tapasztalatát megosztani önökkel, amely bennem a vita során kialakult. Ezek közül az egyik az, hogy az alkotmánymódosító csomag vitája bebizonyította és mindenki számára egyértelművé tette, aki ezt a vitát nyomon követte, és az alkotmánymódosítás tartalmát figyelemmel kísérte, hogy ez esetben szó sincs olyan vádakról, olyan feltételezésekről, amelyek a módosítás során elhangzottak, hogy ez nem szolgál mást, mint a koalíció hatalmi pozíciójának erősítését vagy bebetonozását, vagy más, ehhez hasonló minősítéseket.
Ezeknek ehhez semmi köze nincsen. Itt az alkotmánymódosítás során a kormánynak azokat a jogalkotási teendőit kellett számba vennie, amelyek sürgősek és halaszthatatlanok; és elsősorban ezek váltották ki az alkotmánymódosítás igényét.
A másik általános tanulsága a vitának számomra az, hogy a vita bebizonyította: nem közeledtek az álláspontok, tisztelt képviselőtársaim. Nem közeledtek sem az igazságügyi reform, sem más kérdésekben, és ezért még inkább indokolt az, hogy a kormánykoalíció - legitim parlamenti többségét felhasználva - teljesítse mindazt, ami az Alkotmánybíróság határozataiból kötelezettségként a törvényhozásra következik, hogy megfeleljen a nemzetközi követelményeknek, és elindítsa az egész ország számára oly fontos igazságügyi reformot, amely elodázhatatlan, és minél később indul el, annál nagyobb feladatokkal, konfliktusokkal és problémákkal kell szembenézni.
Ezek tehát a valódi és az igazi motívumok, és ezek a tényleges céljai az alkotmánymódosításnak.
Tisztelt Ház! Az egyes tárgykörökkel kapcsolatosan kialakult véleményekhez mindössze annyit szeretnék elmondani - nem túlságosan terjedelmesen -, hogy a képviselői összeférhetetlenség kapcsán lényeges ellenvélemény nem alakult ki.
Ugyanakkor a népszavazás tárgyköre tekintetében általánosan vitatta a Fidesz-Magyar Polgári Párt annak szükségességét, hogy a népszavazás ilyen részletes szabályozással kerüljön be az alkotmány hatályos szövegébe, hogy a tárgykör legfontosabb elemei részei legyenek az alkotmánynak. Elegendőnek minősítették vagy tekintették azt, ha a népszavazásról megszületendő új törvény részletezi a szabályokat.
Ezzel szemben az álláspontom az, hogy semmiképpen sem elegendő, ha a népszavazás - mint a közvetlen demokrácia intézménye - olyan alkotmányos háttérrel rendelkezik, mint a hatályos alkotmány, amelyben csak arra történik utalás, hogy az Országgyűlésnek kétharmados törvényben kell szabályozni a népszavazás intézményét, hiszen a népszavazás - mint a demokrácia egyik formája - részleteiben is alkotmányos szabályozást igényel.
A népszavazásra vonatkozó alkotmányos szabályozás tartalmát illetően is elhangzottak aggályok, amelyek elsősorban abban fogalmazódtak meg, hogy mindaz, amit az alkotmánymódosítás a népszavazással kapcsolatban rögzít, szöges ellentétben áll, vagy nem egyezik meg az Országgyűlés által már korábban elfogadott alkotmánykoncepcióval. Ha tényszerűen összevetjük ezt az állítást a szabályozás tartalmával, akkor kiderül, tisztelt Ház, hogy ez nem így van. Az alkotmánymódosítás rögzíti és meghatározza a népszavazás fajtáit, a kezdeményezők körét, a tiltott tárgyak jegyzékét, az érvényesség kritériumait, és ez teljes összhangban van az alkotmánykoncepcióban foglaltakkal.
Vitatták képviselőtársaink közül néhányan azt, hogy a népszavazás kezdeményezése és a népszavazás - mint a közvetlen demokrácia intézménye - nem egyeztethető össze azzal, hogy a népszavazásra irányuló kezdeményezési jog az állami vezetők közül megilleti a köztársasági elnököt, illetőleg a kormányt és a meghatározott számú országgyűlési képviselőt.
Az az álláspontom, tisztelt Ház, hogy a népszavazás az állampolgárok közvetlen demokratikus véleménynyilvánítása, ennek lényegén az sem változtat, hogy adott esetben ki a népszavazás kezdeményezője. És hasonlóképpen a tiltott tárgyak tekintetében is - amelyeket teljesen célszerűen és ésszerűen tartalmaz a javaslat - mintegy 10 tárgyat sorol fel, amelyekkel kapcsolatosan most már alkotmányos szinten tilalmazza majd, amennyiben az Országgyűlés ezt elfogadja, a hatályos alkotmány a népszavazás kezdeményezését. Ez egybevág a nemzetközi gyakorlattal, és hasonlóképpen nem ellentétes az alkotmánykoncepcióban elfogadottakkal.
Támogatta a kormány, tisztelt képviselőtársaim, azt a módosító indítványt, amely nagyon helyesen az országos népszavazáshoz, illetőleg népi kezdeményezéshez szükséges aláírásokat meghatározott időn belül rendeli el összegyűjteni.
A következő témakörben a kormánytagokat illetően csak arra szeretnék utalni, hogy itt egy félreértés következtében alakulhatott ki ellenvélemény; az alkotmánymódosítás nem ügyvezető kormányról szól - ez a hatályos alkotmányban szerepel -, hanem az ügyvezető miniszterelnök helyzetét kívánja szabályozni.
(17.50)
A legtöbb ellenvélemény, tisztelt képviselőtársaim, az igazságszolgáltatási reformcsomaghoz fűződő alkotmánymódosítási javaslatokhoz kapcsolódott, és ezen ellenvélemények praktikus oldalait és érvelését leszámítva, az ellenvélemények, a kritikák elsősorban arra a gondolatra fűződtek fel és ahhoz kapcsolódtak, hogy sem az igazságszolgáltatási tanács, sem a négyszintű bírósági rendszer nem felel meg az alkotmánykoncepciónak - amire érvényes országgyűlési határozatunk van -, amely ezt nem tartalmazza.
Valóban: az országos igazságszolgáltatási tanács mint intézmény, expressis verbis nincs benne az alkotmánykoncepcióban. Ugyanakkor az alkotmány koncepciója tartalmazza és rögzíti azt az elvet, hogy a bírósági szervezetet illetően kifejezésre kell juttatni a bírói hatalom önálló jellegét. Ezzel az elvi, alkotmányos megállapítással teljes egészében összhangban van az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása, abból a megközelítésből kiindulva, hogy a bírói hatalmi ág a másik két hatalmi ághoz viszonyítva semleges, állandó és politikailag nem színezett, és éppen ennek az önállóságnak a biztosítását képes maradéktalanul megteremteni az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozatala.
Álláspontom szerint nem tűnik megalapozottnak az az aggodalom sem, amely szintén elhangzott képviselői hozzászólásban, hogy a bírói hatalom az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozásával mindenféle kontroll nélküli hatalommá alakul át, és az ebből származó veszélyeket írta le a hozzászóló. A bírák változatlanul és konzekvensen a törvénynek vannak és lesznek alárendelve. Ezen túlmenően a tanácsban nem csupán a bírák képviselői vesznek részt, hanem részt vesznek a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom képviselői is, és garanciális elemként értékelhető az a változatlan tény is, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke tájékoztatja az Országgyűlést, és a Legfelsőbb Bíróság elnökét változatlanul az Országgyűlés választja meg.
A négyszintű bírósági szervezet létrehozatalával kapcsolatosan szintén hasonló aggályok fogalmazódtak meg, hogy ez ellentmondásban van az alkotmánykoncepcióval. Ez nincs így, mert az alkotmánykoncepció csak azt rögzíti, hogy a bírósági rendszert, a bírósági szervezet különböző szintjeit törvényben kell szabályozni; ezen túlmenően ehhez fűződően nem tartalmaz más rendelkezést.
A vita középpontjában nagyon sok hozzászóló foglalkozott azzal, hogy vajon a jogorvoslati rendszer egyszerűsítése mennyiben jelent alkotmányos garanciális veszélyeket, mennyiben jelent ez az egyszerűsítés alkotmányos szempontból problémákat. Az az álláspontunk, hogy miután az igazságszolgáltatással kapcsolatban többször is kifejezésre került és az alkotmánykoncepció alkotmányos alapjogként rögzíti a tisztességes és ésszerű határidőn belüli bírósági eljáráshoz való jogot, ez egy nagyon fontos fejlődés, nagyon fontos lépés a bírósággal kapcsolatos alkotmányos alapelvek továbbfejlesztésében. Ugyanakkor mint alkotmányos alapjog, ez a jog sem abszolút értelmű és nem korlátozhatatlan. Korlátozhatóak az alkotmányban biztosított jogok, de ennek a korlátozásnak ésszerűnek, célszerűen és arányosan kell lennie a kiváltandó céllal vagy ehhez a célhoz viszonyítottan. Amennyiben ezen követelményeknek megfelel a jogorvoslati rendszer egyszerűsítése és korszerűsítése, annyiban alkotmányos megoldások születnek. És meggyőződésem, hogy a beterjesztett, az igazságszolgáltatási reform vitájában megvitatott törvényjavaslatok ilyen jellegűek.
Végezetül szeretnék szólni arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy a menekültüggyel kapcsolatos alkotmánymódosítás tekintetében is több aggály, kritika hangzott el. Képviselőtársaim egyrészről kifejtették és - hogy mondjam... - kissé prózaian úgy fogalmaztak, hogy ne lihegjük túl - elnézést a kifejezésért, idézet a hozzászólásból - a menekültügy alkotmányos szabályozását, a genfi egyezménnyel való összhangba hozást, a földrajzi kritériumoktól történő eltekintést. Ezzel a megoldással vagy ezzel a törekvéssel elvileg teljes egészében egyet lehet érteni, és azt hiszem, hogy ez a mértéktartás jellemzi majd a szabályozást, amiről egyébként a parlamenti pártok részletes egyeztetési lehetőséget kaptak az illetékes Belügyminisztériumtól.
Másrészről elhangzott az a vélemény is, hogy változatlanul fenn kellene tartani a nyelvi okokból történő menekülti státus további biztosítását, amely álláspontunk szerint eredeti céljaihoz képest időközben túlhaladottá válhatott, hiszen az 1993-ban elfogadott állampolgársági törvény ezekre a problémákra, melyek elsősorban a környező országokban élő magyarokkal kapcsolatosan keletkezhettek vagy keletkezhetnek, sokkal rugalmasabb és teljesebb értékű garanciát és jogi védelmet biztosít.
Végezetül, tisztelt Ház, szeretnék reagálni arra a javaslatra, amely azt kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök határidőn belül a választáson győztes párt miniszterelnök-jelöltjét javasolja miniszterelnöknek. Ezzel a javaslattal nem ért egyet a kormány és nem támogatja ezt a javaslatot, hiszen célszerűtlen és bizonyos szempontból életszerűtlen, hiszen azt kell megbízni kormányalakítással, aki mögé és amely politikai erő mögé egy koalícióképes és kormányzásra képes, parlamenti erőviszonyok alapján kormányzóképes erő tud létrejönni. Ez nem minden esetben egyezik meg és egyezhet meg a matematikai szempontból győztes parlamenti párt vezetőjével. Ezért tehát célszerűnek tartjuk a jelenlegi hatályos szabályozás fenntartását.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyiben kívántam a vitában elhangzottakra reagálni, és még egyszer megerősítve a kormányzati szándékot az alkotmánymódosítás lényegét illetően: kérem önöket, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt a jövő héten fogadják el az alkotmány módosítására szolgáló törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
