LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság jelentése magas színvonalú szakmai munkát tartalmaz, amely ebben a kormányzati ciklusban ritkaságszámba megy az Országgyűlésben.
A jelentés lesújtó képet fest a kormányzat kábítószerrel kapcsolatos politikájáról és annak következményeiről. A drogstratégia hiánya, a kábítószer-forgalom növekedése mutatják a kormány bizonytalanságait, tehetetlenségét. Erre a Magyar Demokrata Fórum képviselői már korábban rámutattak, például Dobos Krisztina ez év májusában - amikor itt, a parlamentben, az MDF szakmai bázisának nevében is - a kábítószer elleni küzdelemben történő közös összefogásra szólított fel, és megfelelő érvekkel, javaslatokkal támasztotta alá megszólalását.
A helyzet súlyosságát jól jellemzik a jelentésben található adatok is. 1991-ben 12 esetben, az idei esztendőben pedig 43 esetben derítettek fel kábítószer-csempészetet. 1991-ben 18 kilogramm kábítószert foglaltak le, ebben az esztendőben már eddig több, mint két tonnát (Dr. Toller László: Ez pozitívum!), vagyis több mint százszorosára növekedett a felderített kábítószer-csempészet mértéke! (Dr. Toller László: Katasztrófa!) Sajnos valószínű, hogy nem a felderítés lett százszor hatékonyabb, hanem a csempészáru mennyisége lett sokkal nagyobb.
A jelentés tehát rendkívül kritikus képet fest a jelenlegi magyarországi droghelyzetről, pedig az előző kormány idején megtörténtek a lényeges kezdeményezések. 1991 óta a drogterápiás intézmények támogatása önálló tétele lett a költségvetésnek. 1992 óta költségvetési támogatásban részesülnek az olyan egyházi, alapítványi rehabilitációs intézetek is, amelyek az egészségügyön kívül működnek. Egyébként a jelentésben érdemes lett volna jobban hangsúlyozni az egyházi és civil szervezetek működését és hatékonyságát, lehetőségeit. 1992-ben törvény írta elő, hogy létre kell hozni a szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét.
Az elmúlt ciklusban jött létre a társadalombiztosítás mentálhigiénés alapja. A ma futó, kábítószer-fogyasztást megelőző programok - például a DADA, a Chef, az Unicri - szintén az előző ciklusban indultak el, és ekkor alakult meg a tárcaközi bizottság is. Sajnálatos, hogy a jelenlegi kormány nem folytatta ezt a sort, és most oda jutottunk, hogy a parlament illetékes bizottsága is elmarasztalja a kormányzati tevékenységet. A jelentés stratégia- és koordinációhiánnyal vádolja a kormányzatot.
Egyesek úgy vélekednek, hogy a kábítószer jelentősége még nem éri el az egyéb társadalmi devianciák - például az alkoholizmus - súlyát, ezért a parlament aránytalanul sokat foglalkozik a kábítószerrel, és kevesebbet egyéb társadalmi zavarokkal, devianciákkal.
(11.20)
Látnunk kell azonban, hogy az utóbbi években Magyarország a kábítószer-kereskedelem célországává vált. A kábítószer-kereskedők piacbővítő szándékára kézenfekvő megoldás az új közép-európai demokráciákban való terjeszkedés. Ezen a területen a későn jövők sajátos előnyével indulhatnának. Tőlünk nyugatabbra már tudják, hogy milyen súlyos csapás a drog, és ott a társadalom és az állam már kialakította védekező mechanizmusát. Nekünk csak meg kellene tanulnunk ezeket az eljárásokat annak érdekében, hogy eredményesebben fogjuk vissza a kábítószer terjedését.
Minden egészségügyi probléma esetében igaz, hogy a megelőzés hatékonyabb, mint a gyógyítás. Nagyon súlyos felelősséget vállal a kormányzat, amikor azt az időt elpazarolja akkor, amikor még eredményes megelőzést lehetne folytatni.
A parlamentnek is erőteljesen foglalkoznia kell a kábítószer gondjaival, problémáival, a megoldás lehetőségeivel. A rendelkezésünkre álló idő gyorsan múlik. Az ebben az évben ellenőrzött 266 diszkóból 260-ban találtak kábítószer-fogyasztásra utaló jeleket. Egyes becslések szerint immár 100 ezer, droggal kapcsolatba került személy van az országban. Jellemző, és a bizottsági jelentés is megállapítja, hogy nincsenek átfogó intézkedések, maga a kormányzat sem tudja, hogy pontosan mi is a valóságos helyzet.
Még egy összefüggésre kell itt felhívnunk a figyelmet, amelyet az első hazai drogambulancia egyik megalapítója és egykori vezetője, az MDF korábbi parlamenti képviselője, Grezsa Ferenc fogalmazott meg egy tanulmányában. Ezt írja:
"Az alkohol- és drogkérdést, az öngyilkosság és bűnözés problémáit, és különösen a hátterükben meghúzódó szorongást és agressziót érdemben már aligha lehet pusztán alkohol-, drog-, szuicidium- és bűnözés-megelőző programokkal mérsékelni. E fontos és égetően hiányzó kezdeményezések önmagukban aligha fognak eredményeket hozni a közösség önazonosságának erősítése, a kapcsolati kultúra átfogó megújítása nélkül. A mentálhigiénés problémák megoldása és megelőzése Magyarországon már nemcsak szakmai, de legalább annyira politikai ügy is." Sajnos ezt az összefüggést, amely pedig alapvető fontosságú, az előttünk fekvő jelentés nem kellő hangsúllyal tárgyalja.
A Magyar Demokrata Fórum mélységesen egyetért Farkasinszky Teréz főorvos asszony - vagy ahogy a betegei nevezik: Teréz anya - megállapításával. Még 1988-ból való ez az idézet: "A társadalmi megelőzés alapvető feladata, hogy csökkenjenek azok a társadalmi-gazdasági problémák, amelyek kitermelik és fenntartják a deviáns problémát. A család stabilizálása a felnövekvő nemzedék szempontjából a legfontosabb, hiszen a gyermek itt tanul magatartási formát, érzelmi viszonyulást, problémamegoldási mintákat, kudarctűrő képességeket, megfelelő értékrendet."
A fenti szakértői megállapítások a politika nyelvére lefordítva azt jelentik, hogy ha egészséges társadalmat akarunk, akkor az egészséges család lehetőségeit, társadalmi környezetét kell megteremteni. A legjobb drogpolitika, ha az állam minden erejével a gyermekeket nevelő családok anyagi és erkölcsi megerősítését szolgálja.
A Magyar Demokrata Fórum a következő pontokat tekinti a drogstratégia legfontosabb elemeinek. Mielőtt azonban ezt vázlatosan előterjesztem, még egyszer hangsúlyozom: a legjobb drogpolitika a családok védelme.
A hatékony gyógyítás azzal kezdődik, hogy pontos diagnózist állítunk fel. A kormányzatnak kötelezően el kell végeztetnie azokat a felméréseket, amelyek alapján tiszta képet kaphatunk a jelenlegi helyzetről, a veszély nagyságáról. Meg kell teremteni a kormányzaton belül is a koordinációt, hogy egységes adatokhoz jussunk, és egységes cselekvési tervet lehessen kidolgozni. Örömmel vettük volna, ha a jelentés nemcsak sürgeti a szükséges felmérések elvégzését, hanem már eredményeket is tartalmazott volna.
1. Az első és legfontosabb teendőnk a megelőzés, amelynek színtere az iskola, ahol szükség van iskolai programokra, pedagógus-továbbképzésekre, szülői és ifjúsági szervezetek bevonására. Ezekre a programokra a költségvetésben elkülönített összeg álljon rendelkezésre a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, valamint a Belügyminisztériumban.
2. A megelőzés második, de szintén nagyon fontos terepe a nyilvánosság. Az egészséges életmódra, az egészségnevelésre, a káros hatások kiküszöbölésére, a pozitív életstratégiák, életminták megmutatására vonzó programokat kell indítani, megvalósítani.
3. Végre kell hajtani az előző ciklusban elfogadott szociális törvénynek a szenvedélybetegeket ellátó intézményhálózatok kiépítésére vonatkozó előírásait.
4. Meg kell erősíteni a rendőrség keretében foglalkoztatott kábítószer-ellenes csapat személyi állományát és technikai felszereltségét.
5. A drogbetegek kezelésére a társadalombiztosítás keretében megfelelő ellátást kell biztosítani.
6. Át kell tekinteni a hatályos jogszabályokat. Többek között indokolt a "csekély mennyiség" mértékének újraszabályozása, és ebben a Legfelsőbb Bíróság az illetékes. A jelenlegi szabályozás oly magas mértékben és értékben állapítja meg a csekély mennyiség fölső határát, hogy a drogkereskedők is a puszta fogyasztókkal esnek azonos elbírálás alá. Másrészt viszont az egyszeri kipróbáló is indokolatlanul 6 hónapos kezelésre szorul, mivel a puszta fogyasztást is bünteti a hatályos szabályozás.
Indokolt a "jelentős mennyiség" újraszabályozása. Biztosra vehető, hogy a halálos adag több mint százszorosát valamely egyén kereskedelmi céllal tartja magánál.
Megfelelő szintű jogszabály megalkotása szükséges, melynek alapján bezárhatóak azok a szórakozóhelyek, ahol a fiatalok kábítószeres, ismételten veszélyeztetett környezetbe kerülhetnek.
El kell fogadni a Btk. 282/A § (6) pontjának alkalmazásánál az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, illetve egészségügyi szakintézmények, valamint az általuk elfogadott szakmai intézmények és civil szervezetek igazolását.
Míg a gyógyszer hatása alatti gépkocsivezetést jogszabály szankcionálja, addig a kábítószerek, illetve pótszerek befolyása alatti vezetést nem bünteti. Indokolt ennek alapos felülvizsgálata is. Ugyanakkor a rendőrség számára biztosítani kell az ilyen esetek kiszűrésének technikai feltételeit.
Megfelelő feltételekkel működtetni kell egy tárcaközi bizottságot, amelyben a Művelődési Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselői dolgoznak.
Mindezek alapján a jelentés minden szakmai erénye ellenére a határozati javaslat elégtelen a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint. Az MDF a módosító indítványok sorsától teszi függővé végső állásfoglalását. Indítványainkat az MDF nevében Dobos Krisztina és Kis Gyula képviselők fogják előterjeszti.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)
