DR. KERTÉSZ ZOLTÁN
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Késői órán is ilyen fontos törvényjavaslatokat tárgyalunk, mint a költségvetési és az egyéb agrártörvények, és így talán kevesebb figyelem irányul erre a 4680-as, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatra. Ha nem is közvetlenül, de közvetve összefüggésben áll a mezőgazdasággal, közelebbről a termőfölddel kapcsolatos viszonyokkal. Elsősorban persze nem mezőgazdasági, hanem jogi, szakmai jellegű ez a törvény, a földtörvény módosítása vagy például az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat mellett mégis igen komoly figyelmet érdemel, hogy milyen is lesz az ingatlan-nyilvántartás megújuló rendszere, mit várhatunk a földhivataloktól, elősegítik-e az ingatlanforgalom biztonságát az ebben levő új törvényi rendelkezések. Sajnos az utóbbi időben már elég sokat hallottunk a bűnügyi hírekben is a különböző ingatlanforgalmazással kapcsolatos visszaélésekről.
Fokozott figyelmet érdemel az előttünk fekvő törvényjavaslat - nemcsak szakmai szempontból. Alig van olyan társadalmi csoport, amelyet közvetlenül vagy közvetve ne érintenének az ingatlan-nyilvántartás szabályai; a társadalmi élet legkülönbözőbb területeire van annak kihatása, hogy miként követhető nyomon az ingatlanok forgalma, megbízható és hiteles-e az a kép, amit a nyilvántartás rögzít. Az állampolgár a legkülönbözőbb ingatlanokkal összefüggő jogügyletei által kerülhet kapcsolatba a nyilvántartással. Nem mindegy tehát a számára, hogy akár a gazdasági célú, akár lakó- vagy üdülőingatlanával kapcsolatos jogokat, a jogilag jelentős tényeket mikor vezetik át a nyilvántartáson.
Másfelől bármely kívülálló szempontjából lényeges, hogy mennyire lehet megbízni abban, amit a tulajdoni lap mutat. A gazdasági élet szereplői - így különösen a mezőgazdasági termelést folytatók - számára ugyancsak nélkülözhetetlen a termőföldek tulajdoni és használati viszonyainak pontos ismerete. Végül nem kevésbé fontos a gazdasági élet egésze szempontjából a hitelforgalom biztonsága, aminek ugyancsak a megbízható, pontos és naprakész nyilvántartás az alapja.
Ami az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi állapotát illeti: ma sok esetben inkább gátját jelenti a biztonságos ingatlanforgalomnak, ezáltal közvetve a hitelezés gazdaságélénkítő szerepének is. Kétségtelen, hogy ebben olyan tényezők játszanak szerepet, amelyek nem magában a rendszerben, az ingatlan-nyilvántartás szabályozásában vagy az annak alapján kialakult gyakorlatban keresendők, sokkal inkább a rendszerváltás óta végbement, történelmi léptékűnek nevezhető tulajdoni reformban, amely lényegében helyreállította a magántulajdon helyét és szerepét a társadalomban.
Egyetértek a miniszter úrral abban, hogy a kárpótlás, a részaránytulajdon kiadása, nem kevésbé az egyéb, így különösen az önkormányzati lakások mobilizálása, eladása tekintetében bekövetkezett tulajdonváltás olyan mértékű terhet rótt a földhivatalokra, hogy annak szükségképpeni következménye lett a mai helyzet kialakulása. Jelentős hátralék van az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések tekintetében, különösen Budapesten - erről már többször hallottunk. Éppen ezért módosító javaslatom is lesz ezzel kapcsolatban, éppen a 45. §-hoz, mégpedig olyan formában, hogy ha a beadvány 10 vagy 30 ingatlant vagy érdekeltet érint, akkor ne 90 nap, hanem 60 nap legyen az ügyintézési határidő.
Általában nagyon nehéz helyzetben dolgoznak a földhivatalokban, és különösen az irattározás nagyon mostoha - a jövőben ezen is szükséges változtatni.
Kétségtelenül jelentős változást, az állampolgár számára is érzékelhető javulást az fog jelenteni, ha a tulajdoni reform minden területen befejeződik, és a földhivatalok a tevékenységüket a hátralékok ledolgozására tudják összpontosítani. El kell fogadnunk, hogy az ingatlan-nyilvántartás naprakész állapota és olyan fokú megbízhatósága, mint egykor nálunk volt, vagy amilyen ma, mondjuk, Németországban van, nálunk még nem a jövő év eredménye lesz, nem is e törvényjavaslat elfogadásáé, de afelől is biztos vagyok, hogy az új ingatlan-nyilvántartási törvényre feltétlenül szükség van ennek érdekében.
Mindenesetre megnyugtató és a jövő szempontjából biztató, hogy a kormányzat jól sáfárkodott azokkal a pénzeszközökkel, amelyeket az expozéban is említett a miniszter úr. Az úgynevezett segélyprogram révén rendelkezésre állnak pénzeszközök; és az ingatlan-nyilvántartás számítógépes adatkezelésre történő átállítására ma már lehetőség van. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez természetesen az egyik, de nem egyetlen feltétele a megbízható, pontos nyilvántartásnak. A biztonságnak sajátos vonatkozása az a kérdés, hogy a nyilvántartási helyzet a térképhez igazodik, a térképi alapok pedig nem mindenütt tekinthetők megbízhatónak.
Bizakodással nyugtázhatjuk azt az információt, hogy most már valóban beindul a Nemzeti Kataszteri Program, ami az ingatlan-nyilvántartás térképi alapjainak, az egységes ingatlan-nyilvántartás másik részének a megújulását jelenti majd. Remélem, hogy az ingatlanok adataival kapcsolatos informatikai háttér fejlesztésén kívül a rendelkezésre álló pénzeszközökből jut majd a földhivatalok általános szervezeti és személyi feltételeinek javítására is, mert a továbblépéshez ez is szükséges.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat valóban a jövő számára készült, és nemcsak az indoklás állítja róla, hogy a számítógépes nyilvántartás szabályait tartja a kezében. Számos kérdésben persze nem érzékelhető közvetlenül a különbség a hagyományos és az új nyilvántartási rendszer között, de mindenképpen megállapítható, hogy a tervezett szabályozás jól használja ki a számítástechnikai rendszerből adódó előnyöket.
Különösen az állampolgár szempontjából tartom nagy jelentőségűnek, hogy a földhivatali adatbázishoz kapcsolódhatnak a helyi önkormányzatok, a közjegyzők, a bíróságok és a különböző közigazgatási szervek, akikkel az állampolgár mint hatósággal lép kapcsolatba; amellett, hogy költségkímélő, időt és fáradságot lehet megtakarítani azzal, hogy a jövőben elég a települési önkormányzat jegyzőjéhez bemenni hiteles tulajdonilap-másolatért, vagy hogy például hagyatéki ügyben a közjegyző is adhat ki hiteles másolatot. Említhetném azt is, hogy az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés jogával is bárki egyszerűbben élhet, miután a rendszerek összekapcsolása lehetővé teszi az adatok lekérdezését, illetve a különböző személyek, szervezetek által a tulajdoni lap nem hiteles formában történő szolgáltatását.
A javaslat részletesen szabályozza az okiratok kellékeit, a beadványok sorsát és a jogorvoslati lehetőségeket is. Bejegyzés, illetve feljegyzés indulhat ügyfél kérelmére és hatósági megkeresésre is.
Külön ki kell emelni az ingatlan-nyilvántartási törvényjavaslatnak a földtörvény módosításával való összefüggését. A javaslat számolt azzal a földtörvényi változással, amely kötelezővé teszi a haszonbérleti jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, ami a termőföldek használati viszonyaiban való megbízható tájékozódást hivatott biztosítani. A jövőben ezért a haszonbérleti jog is az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogként szerepel az említett javaslatban.
A javaslat jól illeszkedik azon kormány-előterjesztések sorába, amelyek az utóbbi hónapokban jelentek meg a törvényhozás előtt. A kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő, még a tavaszi ülésszak idején elfogadott törvényjavaslat, majd most az ugyan félretett, felfüggesztett termőföldtörvény-módosítás, nemkülönben pedig azok a javaslatok, amelyek előkészület alatt állnak - például a földkiadással vagy a tartós haszonbérlettel kapcsolatosak -, ezek ugyancsak összefüggésben vannak a földtulajdoni és -használati viszonyok szabályozásával. Ez arról tanúskodik, hogy a kormányzat tudatos törvény-előkészítő munkát folytat e területen is. A termőfölddel, a földforgalommal, a forgalombiztonsággal közvetlen összefüggésbe hozható javaslatok pedig összhangban állnak más, az agráriumot szabályozó törvényekkel. Mindezektől az várható, hogy határozott elképzelések alapján, rendezett viszonyok irányába hat az agrárgazdasággal kapcsolatos törvényhozás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot jól előkészített és színvonalas előterjesztésnek tartom. Ezen nem változtat az sem, hogy különböző szakmai körökből kaptunk már bizonyos jelzéseket, hogy bizonyos pontokon szükséges ezeket módosítani.
(19.10)
Ezeket a következő napokban módosító javaslatok formájában be fogjuk nyújtani. Ezek után javaslom majd a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
