DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Alelnök Asszony! Nem tudom, hogy Tóth Tihamér nyomott-e gombot: én most arra vállalkoztam, hogy megvédjem őt, tudniillik régóta ismerem a képviselő urat, és tudom azt - de azt hiszem, ez nem is szabad, hogy bármelyikünkben kételyt keltsen -, hogy az ő megjegyzésében semmiféle él nem volt, amit a képviselő úr mondott. És úgy látom, hogy itt az a néhány jelenlévő, aki a vitában részt vesz, most egyetért velem. Tehát kérem, ne szívja mellre! Egyszerűen arról van szó - és ez a fejlődésnek egy eredménye, ha tetszik -, hogy egy olyan területet tárgyalunk, ami egyfelől nagyon szigorúan jogi ismereteket, és miután egy számítógépes technikát vezetünk be, másfelől egy nagyon szigorú komputertechnikában való jártasságot kíván.
Megvallom őszintén, hogy én a jogi ismeretek terén elzártnak érzem magam, és ott véget ér a dolgok pontos érzékelhetősége, amikor a komputer világába érünk. Most megint nem bántásból mondom, de egy kicsit ugyanezt éreztem a kolléga úr felszólalásában is, hogy nem biztos, hogy a dolgok jogi aspektusból kezelhetők. Egyikünknek sincs mit a másik szemére hányni, egyszerűen az a tanulság, hogy hadd mondjam, most egy olyan területen vagyunk, ahol azoknak a jogászoknak - és ez már kívül van az egész parlamenti vitán, de ennek lehet jelentősége a gyakorlati végrehajtás és a tapasztalatok leszűrése terén -, hogy azoknak a jogászoknak lesz itt igazán fontos szerepük az ingatlan-nyilvántartás működtetésénél és megvalósításánál, akik tökéletes számítógépes technikai ismerettel rendelkeznek.
Úgyhogy semelyik megjegyzésem és - remélem, nem értik félre - a mostani kétpercesem sem tartalmazott semmiféle bántó vagy szurkáló (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) szándékot.
Köszönöm szépen.
