SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében szeretnék e témakörhöz hozzászólni. Ezt a törvényjavaslatot olyan fontosnak tartjuk, hogy mi magunk két szónokot is állítottunk ebben a témakörben. Ha megengedik, akkor alapvetően az előre megírt beszédemet mondom el, és a reflexiós részét kihagyom, részben a részletes vitára, részben pedig - ha lesz ilyen - a szükséges kétpercesekre.
Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, nagyon fontos még egyszer elmondanunk, hogy az alkotmányban rögzített egyik legfontosabb alapjogunk a tulajdonhoz való jog. Jogállamiságunk letéteményese a tulajdon, ezen belül az ingatlantulajdon védelme. Nem kívánok a történelem és a közelmúlt történéseivel példálózni, hogy a tulajdonnal hogyan lehet állami szinten visszaélni, milyen visszásságokat, jogsérelmeket követtek el a tulajdonnal, a tulajdonosokkal, a polgárokkal szemben. Ennél most fontosabbnak tartom, hogy olyan törvény kerüljön elfogadásra, amely hosszú időre alapozza meg az ingatlan-nyilvántartást, amely jogbiztonságot teremt, amelynél az ingatlanok tulajdonosai, ennek az országnak a polgárai nyugodtak lehetnek abban, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények a valós állapotot tartalmazzák, és azokkal nem lehet visszaélni.
Közismertek a földhivatalokban, különösen a főváros által vezetett ingatlan-nyilvántartásokban uralkodó állapotok. Nem véletlen, hogy több alkalommal interpellációs kérdés formájában foglalkoztam a fővárosi ingatlan-nyilvántartás helyzetével. A Földművelésügyi Minisztérium vezetői elismerték a problémákat. A miniszter úr ígéretet tett arra, hogy ez év második felében adatokkal alátámasztott felmérés fog készülni, amely tartalmazza az ügyirathátralék pontos mennyiségét. Nem tudom, hogy elkészült-e ez a felmérés. A pontos adatokat nem ismerem, de az biztos, hogy több százezres, feltehetően félmilliót is meghaladó a budapesti elmaradás. Kétségtelen, hogy történt előrelépés a földhivatalok munkájában, javult az adatszolgáltatás a tulajdonilap-másolatok kiadásánál. Ismereteim szerint azonban ez a javulás igen nagy erőfeszítés eredménye. A becslések szerint a számítógépre vitt tulajdoni lapok 20-30 százaléka hibás - széljegyhibás -, amelyeket folyamatosan javítani kell. Így nem marad idő és energia a napi ügyintézésre, és a hátralék nemhogy csökken, hanem naponta növekszik.
A törvényjavaslat szerint a hatálybalépés időpontja '98. április 30-a. Az általános indoklás szerint a törvény megalkotását többek között az eljárási szabályok korszerűsítése is szükségessé teszi. Annak ellenére, hogy a javaslat túlnyomó része a jelenlegi hatályos jogszabályok szó szerinti ismétlése, jelentős változtatásokat és kiegészítéseket tartalmaz. Az indoklás azt is kimondja, hogy a javaslatnak az az alapkoncepciója, hogy az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerének kialakítását követő időre határozza meg a nyilvántartások szabályait.
Álláspontom szerint, amíg a számítógépes nyilvántartás nem pontos, nem naprakész a fővárosban és a vidéki nagyobb városokban, amíg több százezres az ügyirathátralék, nem léphet életbe, nem léphet hatályba a törvény. A jelenlegi szabályozás szerint az új törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hátralékos iratok vonatkozásában is, amely a gyakorlatban megvalósíthatatlan, és sérti a jogalkotás alapvető elveit. Átmeneti rendelkezés beiktatását akkor tartom elfogadható megoldásnak, ha kezelni tudja a hátralékok feldolgozását, amely még évekig tarthat, és továbbra is megmarad az a kaotikus állapot, amely most az ügyintézésben szerepel. Azt pedig senki sem gondolhatja komolyan, hogy ilyen mértékű, ilyen méretű hátralék egy-két hónap, pár hónap alatt feldolgozható.
Érthetetlen számomra az is, hogy minden átmenet nélkül úgy vezetik be a számítógépes nyilvántartást, hogy a manuális nyilvántartás vezetését egyidejűleg megszüntették. Még nem volt példa arra, hogy a nyilvántartások párhuzamos vezetése nélkül térjenek át számítógépes rendszerre. A népesség-nyilvántartásnál, amelynek gépesítése már évekkel ezelőtt megtörtént, jelenleg is fenntartják a manuális nyilvántartást. Ezért felelőtlenségnek tartom a számítógépes nyilvántartás átmenet nélküli élesben történő bevezetését, különösen egy olyan nyilvántartásnál, amely nemcsak regisztrálja az adatokat, hanem a bejegyzés által jogokat keletkeztet.
Tisztelt Ház! A belügyminiszter úrhoz intézett interpellációra azt a választ kaptam, hogy "A bűnüldöző szervek az ingatlanokkal kapcsolatos bűncselekménytípusok megelőzhetősége érdekében az elmúlt években számtalan esetben szorgalmazták az ingatlan-nyilvántartás oly módon történő megreformálását, hogy az valóban megfeleljen a közhitelesség követelményének". Talán ennek betudhatóan is komoly eredménynek kell tekintenünk azt, hogy már döntés született: a kormány a múlt hónapban a május 29-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot.
Mielőtt egy példába fognék - amely egy ilyen bűncselekmény leírásáról szólna -, hadd idézzem fel e törvény politikai fontosságát. Azt, hogy miért is tartottam én több mint egy éven át fontosnak, hogy ebben az ügyben interpellációt tegyek, s amelynek következménye rajtam kívül áll, de mégis azt hiszem, érdemes idézni, amikor részben az ügyirathátralék már megtörtént egyharmados feldolgozásáról mond itt valaki bármit, mind pedig akkor, amikor az államtitkár úr esetleg érdesebben reagál dolgokra.
'97. október 14-ei hír, kedd: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál végzett korábbi vizsgálatát kiterjesztette az ingatlan-nyilvántartás problémáinak áttekintésére. Az első vizsgálat eredményeként - mondja ő, mondja a hivatal vezetője - észrevehetően javult a hivatal ügyfélszolgálati tevékenysége, de továbbra is sok panasz érkezik az ombudsmani hivatalhoz a késedelmes bejegyzések és a szolgáltatott adatok valótlansága miatt.
E vizsgálat során megállapíthatók a következők: a földhivatalnál felhalmozódott ügyirathátralék olyan mértéket öltött, amelynek következtében ellehetetlenült az ingatlanra vonatkozó jogügyletek megbízható lebonyolítása, és megkérdőjeleződik az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége. A gyors és hiteles adatszolgáltatást, valamint a törvényes időn belüli ügyintézést nem segítette a számítógépes rendszer bevezetése. A vizsgálat e téren is számos technikai és műszaki hiányosságot is feltárt.
Az ombudsman rámutat arra, hogy a kialakult helyzet súlyosan sérti az állampolgárok alkotmányban rögzített, jogbiztonsághoz és tulajdonhoz való jogát. Ennek alapján intézkedésre kérte fel a földművelésügyi minisztert a hátralékos ügyek felszámolása és a szoftvereszközök tényleges igényekhez igazítása érdekében. Kezdeményezi továbbá, hogy az Állami Számvevőszék soron kívül vizsgálja meg a fővárosi ingatlan-nyilvántartás modernizációjára fordított összeg felhasználását, illetve hasznosulását. Megnézzük tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az a pénz, amit ebbe a rendszerbe beletettek, valóban hozott-e annyit, mint amiről itt szó volt, mint ami kitűnő célokat itt megfogalmaztunk az előbb.
Engedjenek meg még egy megjegyzést ezzel kapcsolatban. Szeretném felhívni a képviselő hölgyek és urak figyelmét arra, hogy amikor az interpellációmra adott miniszteri választ sorozatosan elfogadták, akkor azzal megakadályozták azt, hogy már egy évvel ezelőtt elindulhasson ebben az ügyben a vizsgálat, hogy egy évvel ezelőtt ebben az ügyben a hivatalban valamilyen rendet csinálhassanak. Itt, ebben a teremben ülnek vagy vannak - vagy voltak - olyan képviselők, akik elmondták ugyanazokat a problémákat, amiket én magam is láttam, és megfogalmaztunk önök számára, mégis elfogadták a miniszter úrnak vagy az államtitkár úrnak azt a válaszát, ami nem volt kielégítő. Tehát azt gondolom, az önök felelőssége is nagy ebben az ügyben, és osztják azt, amit az államtitkár úr kénytelen osztani.
Tisztelt Ház! Most engedjék meg, hogy egy példával bemutassam, hogyan védi az ingatlan tulajdonosát a törvényjavaslat a csalásoktól.
Az ingatlan tulajdonosa - egy példa - külföldi munkavállalás miatt évekre külföldre költözik vagy utazik, és a lakását erre az időre bérbe adja. A bérlő a tulajdonos nevét egy adásvételi szerződésre - mely az adott ingatlanról szól - aláhamisítja, és bejegyezteti tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatalnak természetesen nem feladata, és nem is tudja ellenőrizni az aláírások hitelességét. A csaló bejegyzése érvénytelen okiraton alapul, ezért az ingatlant továbbadja - most már szabályosan megkötött szerződéssel - a bűntársának, aki azonban a törvényjavaslat - és itt van a lényeg - 5. § (5) bekezdése értelmében jóhiszemű harmadik személynek minősül. Csak három évre van szükség ahhoz, hogy az eredeti tulajdonos soha többé ne tudja visszaszerezni a lakását - ugyanis az 5. § (5) bekezdése és a 63. § (2) bekezdése szerint három év után törlési kereset nem indítható, ha a bejegyzésről szóló határozatot nem kézbesítették.
De ha a földhivatal gondos volt, és két alkalommal sikertelenül megkísérelte a kézbesítést - márpedig a külföldön tartózkodó tulajdonos nem valószínű, hogy átveszi a kézbesítést -, a javaslat 52. § (4) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot. Ebben az esetben a csalóknak elegendő 60 napot kivárniuk, és a tulajdonos már nem indíthat pert a harmadik személlyel szemben. Egyik képviselőtársamnak sem kívánom, hogy így járjon, még akkor sem, ha megszavazza a javaslatot.
Nincs jobb helyzetben az a hitelező sem, akinek - tételezzük fel, tévedésből, előfordult már ilyen - több milliós, esetleg százmilliós nagyságú jelzálogát törlik az ingatlanról.
(20.50)
Ugyanis teljesen érthetetlen okokból a javaslat értelmében az ingatlan-nyilvántartás csak a legutolsó jogokat és tényeket tartalmazza, a törölt tételeket nem. Az így tehermentessé vált ingatlant megszerző jóhiszemű harmadik személy azt nyugodtan birtokolhatja, míg a hitelező elveszti a hitel fedezetét.
Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy a törölt bejegyzések jegyzékét megtekintheti. Az előzőleg nyilvános adatot - a törvény hatálybalépéséig ez mindig nyilvános marad - annak törlése után a javaslat 4. §-ának (3) bekezdése titkosítja. Azt csak az ingatlan-nyilvántartásba éppen bejegyzett jogosult teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közjegyzői okiratban foglalt engedéllyel ismerheti meg. Úgy látszik, a törvényjavaslat elfogadása esetén a csalókkal szemben talán csak az nyújthat majd némi biztosítékot, ha az ingatlanok tulajdonosai minél gyakrabban kikérik majd a tulajdoni lap másolatát, ez végső soron több bevételhez juttatja a földhivatalokat, és az ezzel járó munkától is mentesülhetnek, mert a javaslat 68. §-ának (2) bekezdése alapján a tulajdoni lap hiteles másolatát az önkormányzat jegyzője is kiadhatja.
Kérdéses, hogy az így kiadott tulajdoni lap teljesíti-e a közhitelesség kritériumát. Mondom ezt azért, mert az önkormányzatok véleménye szerint is az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatás, a tulajdonilap-másolatok kiadása a földhivatal munkájához kötődő szakmai feladat, amelyhez nincsenek meg az önkormányzatnál a személyi, tárgyi feltételek. Megfelelő szakmai ismeretek szükségesek annak eldöntéséhez, hogy a tulajdoni lap adatai hibásak-e, - például széljegyhiba - felvilágosítást kell-e adni az ügyfélnek, s a többi.
Köztudomású, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos bűncselekmények, visszaélések száma rohamosan növekszik. Ennek során gyakran követnek el okirat-hamisítást a tulajdonilap-másolatokkal. Azzal, hogy az adatszolgáltatók körét a javaslat kiszélesíti, a visszaélések lehetőségét is növeli. Ehelyett a hitelesítés szabályainak szigorításával, nehezebben hamisítható másolatok készítésével kell megnehezíteni a bűncselekmény elkövetését.
A hitelesítés azt jelenti, hogy a hitelesítő tanúsítja: a másolaton lévő adatok a másolatok kiadását megelőző napig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokkal megegyeznek. Az önkormányzat jegyzője nem vállalhat felelősséget egy másik közigazgatási szerv által vezetett nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért. Ha tévesen szolgáltat adatot, az államigazgatási jogkörben okozott károkozás címén teljes kártérítésre kötelezhető.
Összeegyeztethetetlen az is, hogy az önkormányzat nem mint hatóság, hanem mint tulajdonos, esetleg saját ügyében hitelesítsen tulajdonilap-másolatot. Hatósági ügyekben pedig elegendő, ha az adatátviteli rendszerből lekérdezett adatokról hivatalos feljegyzést készít, ehhez indokolatlan földhivatali hitelesítéssel ellátni a másolatot.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt szónokaként összegzem az álláspontomat:
Álláspontom szerint csak hibátlan, naprakész, pontos ingatlan-nyilvántartás megléte esetén helyezhető hatályba az új törvény. Véleményem szerint időt kell biztosítani a számítógépes rendszer kipróbálására, és akkor kellene bevezetni az új szabályokat, ha bizonyítottan jól működik a gépes rendszer, ha kijavítják a hibákat, és pótlásra kerülnek az ingatlan-nyilvántartás elmaradásai. Az új törvényben maradéktalanul biztosítani kell a tulajdon védelmét, a polgárok védelmét, hogy ne lehessen a jog eszközeivel jogtalan előnyökhöz jutni. A számítógépesítés nem lehet a nyilvántartás célja, hanem csak eszköze, és úgy kell kialakítani, hogy a lehető legjobban szolgálja a nyilvántartás törvényben rögzített, garanciális elveinek következetes betartását.
Végezetül: az önkormányzatok ne legyenek a földhivatalok adatszolgáltató szervei - abból a szempontból, ahogy ezt én megfogalmaztam -, a hiteles tulajdonilap-másolatot csak a földhivatalok adhassák ki, és ennek ők viseljék a felelősségét.
Ha ebben tovább tudunk lépni és közösen tudunk gondolkodni, akkor azt gondolom, hogy elérjük azt a célt, hogy a polgárok tulajdona teljes mértékben védett legyen ebben az országban.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
