SZŐDI IMRE
SZŐDI IMRE
SZŐDI IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Magyar Köztársaság '98. évi, előttünk lévő költségvetését olyan szempontból igyekszem vizsgálni, hogy a környezetvédelmi bizottság az elmúlt három és fél év alatt mintegy 56 törvényben, országgyűlési határozati javaslatban működött közre, és ebben a közreműködésben nemcsak a törvényalkotói munkába igyekeztünk bekapcsolódni, hanem úgy ítéljük meg - jómagam is úgy ítélem meg -, hogy a költségvetés kapcsán szükséges, hogy ellenőrizzük azt, hogy a törvények végrehajtásában a szükséges állami támogatások milyen mértében és hogyan teszik lehetővé, hogy ezek a törvények megvalósuljanak.
Engedjék meg, hogy ennek kapcsán egy-két olyan témát emeljek ki, amelyet nagyon fontosnak tartok! A tavalyi évben mintegy hat éve elhúzódóan hagytuk jóvá a védett területek védettségi szintjének helyreállításával foglalkozó törvényt, amelynek az célja, hogy azok a védett természeti területek, amelyek magántulajdonba kerültek, de szükséges a védettségi szint helyreállítása, ehhez megfelelő anyagi forrás álljon rendelkezésre. Úgy ítélhetjük meg, hogy a költségvetésnél ez figyelembe lett véve, és az előző évi pénzeszközökhöz képest itt több került betervezésre.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a bizottságunk foglalkozott a Duna-Tisza közi homokhátsággal; mint országgyűlési határozat ez is elsősorban a vízvisszatartást és az ott lévő homokhátsági vízproblémák megoldását segíti. Ez is az előző évhez képest valamivel növekvően, bár nem elegendő mennyiségben, de mindenképpen abba az irányba hat a költségvetési tervben, hogy segítsen a feladatok megoldásán.
Az idei évben került elfogadásra a holtágak rehabilitációjával kapcsolatos országgyűlési határozat, amelynek kapcsán megalakult a tárcaközi bizottság, és itt szeretném megköszönni a különböző tárcák példás összefogását, mert ebbe nemcsak a KHVM, a KTM, hanem a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium is aktívan bekapcsolódott, illetve az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium is elküldte a képviselőjét. Úgy ítélem meg, hogy az összeállított anyag - amelyet, remélem, a PM is hamarosan jóváhagy és kormány-előterjesztés formájában a tisztelt Ház asztalára kerül - segíti azt a munkát, amelyet megcéloztak az előterjesztők, és a környezetvédelmi bizottság is támogatott, a meglévő holtágaink hasznosításával kapcsolatban a lehető legtöbbet tudjunk tenni mind a vízmegőrzés, a vízminőség javítása, mind pedig egyéb tekintetben. A felmérés mintegy 176 tiszai és Tisza-melléki holtágat mért föl, adott megfelelő javaslatot, és remélhetőleg hamarosan elkészül az az anyag is, amely a Duna és a Duna-melléki folyók holtágaival kapcsolatos javaslatot teszi le.
A KHVM fejezetben megjelenik a Szigetköz vízpótlásával kapcsolatos feladat. Ez egy régen húzódó téma, és reméljük, hogy az itt megjelent mintegy 254 millió forint segítséget fog nyújtani az elkövetkezendő időszakhoz.
Az 1995. évi LVII. törvény - amely a vízgazdálkodásról szól - kapcsán a feladatok szét lettek osztva, ezen belül kiemelésre kerültek az állami, a vízgazdálkodási társulati és az önkormányzati feladatok. Az állami feladatok elsősorban a folyó- és tószabályozásokat, valamint a nagyobb állami feladatokat emelik ki. Kiemelném itt ezek közül, hogy foglalkozik a folyó- és tószabályozással mintegy 360 millió forinttal, a síkvidéki és dombvidéki vízrendezéssel - ezt nagyon fontosnak tartom, hogy végre itt jelentősebb pénzeszközzel bekerült, ugyanis az idei évben és az előző években is elsősorban a Felső-Tisza vidékén, a Közép-Tisza vidékén, valamit a Körösök vidékén komoly belvíz- és vízproblémák keletkeztek. Ezeknek a területeknek a vízrendezéséhez való hozzájárulás - mint állami beruházás - azt hiszem, hogy mindenképpen szükséges lesz. Úgy ítélem meg, hogy a vízpótló és -elosztó rendszerekre tervezett pénz részben kevés. Ha belegondolunk, hogy az Alföld-program, a Szigetköz mentett oldali vízkészletével való gazdálkodás is beletartozik, azt hiszem, hogy ez a meglévő, mintegy 350 millió forint ehhez kevésnek fog bizonyulni.
Az önkormányzati feladatok tekintetében a vízgazdálkodási törvény összhangot igyekszik teremteni, a helyi feladatokat, azok rendezését - így elsősorban a belvízrendezést - a víziközmű- és csatornázási feladatokat bízza az önkormányzatokra. Azt hiszem, hogy ez nagyon fontos, ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán mindenképpen olyan környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatokat kell megoldani, amelyek segítenek abban, hogy a most meglévő közműollót, amely közel 40 százalékos, javítsuk, és 60 százalék felé emeljük az olló zárását.
Remélhetőleg országunk csatlakozását követően, mintegy 2004-ig erre mód és lehetőség van. A nemzeti környezetvédelmi programunk is foglalkozik ezzel a problémával, és bízunk benne, hogy az elkövetkezendő időszakban ide is több pénzt fordíthatunk. A jelenlegit a magam részéről keveslem. Ez a GDP 1-1,5 százaléka ez, azt hiszem, kevés, és ha visszaemlékszünk a nemzeti környezetvédelmi programra is, mintegy 2-2,5 százalékot javasol annak érdekében, hogy a víz és a csatornázás közötti meglévő közműollót lehetőleg minél jobban tudjuk zárni.
Azt hiszem azonban, a csatornázás önmagában nem jelent megoldást ivóvízbázisaink védelme érdekében, ezért minél többet kell tenni, és nagyon fontosnak tartom, hogy a csatornázásokon túlmenően mind a törvényalkotásban, mind pedig a helyi önkormányzatokon keresztül minél többet tegyünk, hogy a lakások rákötését szorgalmazzuk. Ez elsősorban azért szükséges, mert jelen pillanatban is mintegy 1,3 milliárd forint van tervben a vízbázisok védelmére, és ez a vízbázisvédelem az elkövetkező időszakban további feladatokat ró ránk.
A vízgazdálkodásról szóló törvény - a '95. évi LVII. törvény - meghatározza a vízgazdálkodási társulatok feladatát, ezen belül a víziközművek és a vízitársulatok feladatát. A törvény 35. §-ának (1)-(2) bekezdése külön közfeladatokat határoz meg. Ezen belül a víziközművek esetében elsősorban a belterületi vízrendezést és vízelvezetést.
A vízitársulatok esetében a közfeladat elsősorban a mezőgazdasági területek vízrendezési, vízkár-elhárítási, ár- és belvízvédelmi munkákban való részvétel, a kárelhárítását jelöli meg. E feladatokat a '98-as költségvetés csökkenő mértékben határozza meg a '97. évihez képest, ezért én is módosító javaslatokat kívánok benyújtani, hogy a vízitársulatok fenntartási munkáihoz minél több pénz álljon rendelkezésre vagy legalábbis olyan szintje, mint az előző évben volt.
A meglévő műtárgyak, vízelvezető csatornák fenntartása a csökkenő támogatásnál mindenképpen azt eredményezné, hogy a földtulajdonosoknak nagyobb hozzájárulást kellene fizetniük. A meglévő vízfolyások kizárólag állami tulajdonban vannak, egy részük azonban olyan állami és önkormányzati tulajdonúak, amelyekhez az utóbbi időben kevés támogatás érkezett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
(22.30)
Ezek fenntartása mindenképpen szükséges lenne - és még egy mondat, elnök úr, utoljára.
A meglévő műtárgyakhoz, a közfeladatokhoz igen fontos lenne, hogy a KHVM-ben egy külön költségvetési fejezeten belül jelenjenek meg az elmondottak, és ehhez a külön fejezethez módosító javaslatot adnék be. Ez azért is fontos, mert az FM esetében is célszerű lenne, ha az alapból támogatná ezt a közérdekű feladatot, amit a vízigazdálkodási társulatok végeznek.
Köszönöm szépen. (Taps.)
