DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat az 1993. évi XXII. törvénynek az 1996. évi költségvetésről szóló 1995. évi CXXXI. törvénnyel módosított változatát kívánja felváltani. Célja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok önálló, független helyének véglegesítése a hazai tudománytámogatás rendszerében.
Az OTKA története a '80-as évek közepén indult. A Magyar Tudományos Akadémia úttörő kezdeményezése rést ütött a kutatásra fordított költségvetésnek az intézményi hierarchián keresztül történő, elsősorban az adminisztratív politikai vezetésben születő alkukra alapozott felhasználási rendszerén.
A mai kutatói középgeneráció első szabadságélményét a kutatási pályázatokon elnyert önálló felhasználású összegek adták. Ez az élmény máig hatóan meghatározza az OTKA intézményétől a kutatói közösség tagjai által elvárt szerepet: a személyes és csoportos ígéretes kutatói kezdeményezések közvetlen támogatását, e kutatói közösség szándékainak a tudománypolitika legfelsőbb fórumain való közvetlen megjelenítését. Ehhez a feladathoz adott az első demokratikusan választott magyar parlament 1993-ban törvényi szilárdságú felhatalmazást és pénzügyi alapot.
Az OTKA támogatási gyakorlatát, pályázati és bírálati rendszerét néhai Andorka Rudolf akadémikus irányításával a kutatói érdekek képviseletére, a nemzetközi színvonalú eredmények kiemelt támogatására elkötelezett kollégiumi és szakbizottsági gárda formálta. Amikor 1995-ben az államháztartás stabilizációja kapcsán veszélybe került az OTKA törvényi garanciával biztosított önálló létezése, a kutatói-oktatói közösség elemi erővel védte meg a törvényi szintű szabályozást.
A kormányzat is túllépett a bürokratikus államháztartási gondolkodáson, amikor a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési fejezetében elkülönített fejezeti kezelésű előirányzatként helyezte el az alapprogramok támogatására szánt éves keretet. A Magyar Tudományos Akadémia jó gazdának bizonyult. Soha nem vonta kétségbe az OTKA testületeinek szuverenitását a pályázat- és kutatástámogatás irányainak és módszereinek meghatározására. Ellenkezőleg: a legkiválóbb akadémikusok és köztestületi tagok bírálati közreműködésével járult és járul hozzá a döntések hitelének emeléséhez.
Az új OTKA-törvény, tisztelt Ház, megőrzi az első törvény szellemét. Felépítése és paragrafusainak többsége azzal megegyező. A jogi és pénzügyi megfogalmazások szakszerűbbé tétele mellett a beterjesztett törvényjavaslat két alapvető kérdéskörben egyértelmű és világos megfogalmazású tudománypolitikai elképzelést emel törvényi rangra.
Az első alapvető kérdéskört, tisztelt képviselőtársaim, az OTKA intézményének önállóságát és a többi tudománytámogató testülettől való függetlenségét garantáló rendelkezések sora adja. Az új törvény az OTKA vezető testületének megbízatását miniszterelnöki hatáskörbe utalja. A testület éves beszámolóját a kormány mindenkori legmagasabb szintű tudománypolitikai testülete vitatja majd meg. Ez a testület véleményezi az OTKA szervezeti és működési szabályzatát is. Jelenleg ez a testület a kormányfő elnökletével működő Tudománypolitikai Kollégium, amelynek az OTKA-bizottság elnöke is tagja. Az OTKA továbbá önálló jelentéssel járul hozzá a Magyar Tudományos Akadémia országgyűlési beszámolójához is.
A második kérdéscsoport, tisztelt Ház, a döntések tisztasága, a pályázati eljárás átláthatósága és a kutatási eredményeknek a széles közvéleménnyel való megismertetésének előírása. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok tudománytámogatási gyakorlata a kutatói közösség folyamatos felügyelete mellett alakul. Egyetlen törvényi szinten szabályozott kutatási pályázati rendszerünkként példaként szolgál minden közpénzfelhasználó pályázó testületi szervezete, pályázati mechanizmusa számára.
Az új törvény meghatározza az OTKA vezető testületeiben alkalmazandó tudományos összeférhetetlenségi elveket is. A bizottság tagjainak függetlenségét garantálja, hogy bizottsági működésük alatt nem nyújthatnak be pályázatot. Magasabb szintre emelve a szaktestületek tagjai pályázatainak elbírálását, elkerülhető a szakvélemények rangsorolása kapcsán a személyes érdekeltségű befolyás gyanúja. Pontos rotációs szabályok kerülnek megfogalmazásra a bizottsági tagok és szakkollégiumi tisztségviselők közreműködésének időtartamára. A bizottsági döntések kiegyensúlyozottsága érdekében a javaslat újraszabályozta az OTKA-bizottság elnökének és a bizottságnak kölcsönös kompetenciáit.
Megjegyzendő, tisztelt Ház, hogy a tervezet előkészítésére fordított közel egy év során már érezhető volt az ennek kapcsán folytatott egyeztetések hatása egyéb tudományos kutatási-fejlesztési pályázatok elveire és gyakorlatára. Az új törvényi szabályozás előkészítését a művelődési tárca az OTKA-bizottsággal karöltve, a kutatástámogatásban aktív szerepet játszó összes országos testületnek, szaktárcának, valamint a kutatók országos érdek-képviseleti szerveinek bevonásával végezte. Andorka Rudolf elnök úr betegségével harcoló hősies részvételéről és utolsó pillanatig tartó támogató érdeklődéséről az előterjesztő csodálattal számol be a tisztelt Háznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A közmegegyezéssel létrejött javaslatot azzal a bizakodással ajánlom elfogadásra, hogy az új OTKA-törvény az autonóm tudományos közélet egyik tartóoszlopaként, tartósan szolgálhatja a magyar tudomány újabb kiemelkedő alkotásainak létrejöttét.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
