AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négy éve, 1993 májusában döntött az Országgyűlés a jelenkori magyar jogrendben újszerűnek számító jövedéki jog bevezetéséről. Az azóta eltelt időszak az új szabályozás létjogosultságát igazolta.
Ugyanakkor megállapítható az is, hogy az 1993-as törvénnyel, illetve annak a későbbi szigorításaival a feketegazdaságot még nem sikerült az elvárható mértékben visszaszorítani ezen a különösen érzékeny területen. Emiatt egyrészt komoly tennivalók vannak a jövedéki ellenőrzés színvonalának emelésében, az ellenőrző apparátus megerősítésében, az ellenőrzések módszerességének javításában, másrészt nem halasztható a jövedéki szabályozás megújítása sem. A javasolt új jövedéki adótörvény bevezetése így elsősorban a gazdasági viszonyok további kifehérítését hivatott elősegíteni, mégpedig oly módon, hogy a szabályozás lényegében az Európai Közösség harmonizált adórendszerének átvételét is megvalósítja.
Tisztelt Ház! Példaértékű együttműködés, kétéves közös előkészítő munka eredménye a benyújtott törvényjavaslat, melynek kidolgozásában a szakmai szövetségek, a pénzügyminiszter tanácsadó testületeként alakult Jövedéki Tanács és parlamenti képviselők is komoly részt vállaltak. Emellett folyamatos konzultációval segítette a törvény előkészítését több nemzetközi adótanácsadó cég és az Európai Közösség kijelölt szakértője is. Ez a közös munka egyben azt is jelzi, hogy itt nem csupán az állami kieső bevételek megfogása a tét, hanem közös érdek a gazdasági élet tisztességtelen szereplői ellen hathatós fellépés, a piaci viszonyok normalizálása, a feketegazdaság torzító hatásainak kivédése is.
A javasolt új jövedéki szabályozás alapeleme az adóraktár intézménye. Az Európai Közösségben ugyanis a jövedéki termékeknek a tagállamok közötti szabad áramlása és az elfogadott adóztatási elvek érvényesítése az adóraktárakon keresztül valósul meg. Így integrálódásunk alapfeltétele az adóraktári rendszer kiépítése, melyre ráépülhetnek majd az áruk szabad mozgását biztosító közösségi szabályok. Az EU-tagországok gyakorlatának átvétele egyben azt a célt is szolgálja, hogy a jövőben a jelenleginél zártabb rendszerben, szigorúbb feltételek érvényesítésével történjen azoknak a termékeknek a termelése és forgalmazása, amelyek az állam jövedékének hordozói.
Az adóraktári engedély, vagyis az, hogy ki foglalkozhat a jövedéki termékek termelésével, importjával az úgynevezett adófelfüggesztéses eljárás keretében, érthetően bizalmi kérdés. Ezért az engedély igen szigorú feltételekhez kötött, és az adó kockázatához igazodó biztosíték letételével jár.
Az adóraktári hálózat kiépítésével a szigorúbb engedélyezési és elszámoltatási rendszer mellett szigorú, de következetes szankcionálás érvényesül majd mind az adófelfüggesztés, mind az adómentesség és az adóvisszatérítés, mind pedig az adózás alól elvont termékek terén. Ennek hatékonysága persze attól függ, hogy az ellenőrző apparátus felkészültsége révén hogyan lesz képes érvényt szerezni az új szabályoknak. Az adóraktár intézménye, működtetése speciális szakmai tudást, mondhatni állandó jelenlétet, de legalábbis állandó számítógépes összeköttetést feltételez az adózó és a hatóság között. Ezért is a jövedéki adózással, ellenőrzéssel és elszámoltatással kapcsolatos minden hatósági teendő a jövőben egy hatóság, a Vám- és Pénzügyőrség kezébe összpontosul.
Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozni szeretném, hogy a jövedéki szabályozásban szerzett tapasztalataink és az európai gyakorlat talaján érlelődött új jövedéki adórendszer, az úgynevezett adóraktári rendszer bevezetése az adózók számára nem jár többletadó-terheléssel. Az új adó a fogyasztási adót váltja ki három nagy termékcsoport: az ásványolaj, a dohány és az alkoholtermékek esetében. A jövedéki adómértékek a jelenlegi fogyasztási adótételek lényegesen inflációs ráta alatt maradó, átlagosan mintegy 10,5 százalékos valorizálásával alakulnak ki. Erre az adóemelésre akkor is szükség lenne, ha a fogyasztási adót az új típusú adózás nem váltaná fel. Az állam tehát a jövedéki bevételét nem adóemeléssel, hanem az adórendszer hatékony megújításával kívánja fokozni.
A javaslat az üzemanyagoknál az adóbeszedés hatékonyabb, szigorúbb és egyszerűbb rendszerének bevezetése érdekében tartalmazza a ma még több jogcímen létező elvonások, például Útalap-hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj egy jogcímen, jövedéki adóként történő realizálását. Ez az államháztartás számára biztonságosabb, és - aláhúzom - az adózók számára egyszerűbb megoldást kínál. Az elvonási jogcímek egységesítése a jövedéki adóban ugyanakkor nem érinti az alapok önálló forrásképzését, erre törvényi garanciák adnak biztosítékot.
(11.40)
Már a fogyasztásiadó-törvény elmúlt évi módosítása kapcsán is megfogalmazódott a parlamenti vitákban hasonló igény, melynek megvalósítására most jó alkalmat teremt az adórendszer megújítása.
Az üzemanyagok jövedéki adója tehát a jövőben három elemből tevődik össze: a központi költségvetést illető fogyasztásiadó-rész, valamint a környezetvédelmi termékdíj valorizálása átlagos mértékű, az autópálya-építési program finanszírozásával összefüggésben viszont jobban emelkedik az Útalap-hozzájárulás. Itt végeredményben a jövedéki adó az üzemanyagok esetében viszonylag magasabb adóemelést mutat, hatására mintegy 9-10 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel lehet számolni. Az 1998. évi adóintézkedések fogyasztói árszínvonalra gyakorolt összes közvetlen hatása nem éri el az 1 százalékot, pontosabban 0,8 százalék. Ebből 0,5-0,6 százalék az üzemanyagok, mintegy 0,2 százalék az élvezeti cikkek adóemelésének tudható be.
Tisztelt Ház! Az üzemanyagok közismerten a jövedéki visszaélések legfrekventáltabb területét képezik. Mindezért kiemelést igényel néhány további változtatási javaslat.
A jelenleg is adóztatott ásványolaj-termékkörön kívül a javaslat szerint például adóztathatóvá válnának az egyéb ásványolajtermékek is abban az esetben, ha azokat üzemanyagként vagy tüzelőolajként kínálják eladásra, így értékesítik vagy használják fel. Az üzemanyagok illegális piacán szerepet játszó nem szabványos termékeknél további 20 Ft/liter adóterhelést tartalmaz a javaslat.
Emellett folyamatban vannak jogszabályi változtatást nem igénylő intézkedések is, mint például az ásványolajtermékenként szakosított, megfelelő műszaki-technikai bázissal rendelkező vámhivatalok kialakítása az import-vámkezelésekre, vagy például az extrakönnyű fűtőolaj szabványának megváltoztatása a manipulációs felhasználás megakadályozására.
E témához szorosan kapcsolódik a kenőolajok 40 Ft/literes környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségének a bevezetése is, amelynek költség- és inflációnövelő hatását ellentételezi az e bevételekből finanszírozott fáradtolaj-visszagyűjtési rendszer, ami egyben környezetvédelmi célokat is szolgál.
Tisztelt Ház! A teljesség igénye nélkül a jövedékiadó-rendszer megújításának még néhány olyan elemét ajánlom figyelmükbe, amelyek az adóelkerülés megakadályozására irányulnak:
Elsőként említem az adójegy bevezetését a dohánygyártmányokra nézve. Ez egy új adóbeszedési technika, amelyet nemzetközi tapasztalataink szerint szinte minden nyugat-európai ország alkalmaz, ahol a dohány nem állami monopólium. Lényege, hogy a dohánygyártmányokat terhelő összes adó, vagyis a jövedéki adó mellett az áfa is, adójegy formájában kerül megfizetésre, már a forgalmazás első fázisában. Így a visszaélések, például az áfa kereskedelemben való megspórolásának a lehetősége lényegesen leszűkül. Az adójegyen, amelyet a termelő és az importőr köteles felragasztani a termékre, a legmagasabb kiskereskedelmi eladási árat fel kell tüntetni, amely a jövedéki adó százalékos elemének és az áfának is az alapját képezi. Ezért a törvény a termelőnek és az importálónak jogosítványt ad a kiskereskedelmi eladási ár megállapítására, aminél magasabb árat a kereskedő sem alkalmazhat.
Visszaéléseket lehetett tapasztalni az ásványolajtermékek és a szesz adómentes beszerzésével összefüggésben is. A törvényjavaslat ezért szigorítja az adómentes beszerzés és felhasználás szabályait, bevezeti az úgynevezett keretengedélyezést, és - hasonlóan az adóraktárhoz - itt is biztosítékot kér a jogszerűtlen felhasználás miatti adókockázatra. A javaslat megszünteti a zárt árusítású diplomataboltokban történő értékesítés és az oda irányuló közvetlen import adómentességét. Az utóbbi időben ugyanis ez a mentesség, mint ez ismeretes, visszaélések eszközévé vált. Helyébe a legtöbb országban alkalmazott, a diplomatáknak, diplomáciai testületeknek közvetlenül adott, utólagos visszatérítés lép.
A feketegazdaság visszaszorítását célozza az is, hogy a törvényjavaslat hatókörébe vonja a cukorcefréből történő italelőállításnak, valamint a hamis bor alapanyagául szolgáló borseprő és egyéb borászati melléktermék jogosulatlan felhasználásának az ellenőrzését, és igen szigorú szankcionálást ír elő.
Úgy gondolom, hogy teljes lehet az egyetértés abban, hogy a jelen hazai viszonyok között a megújított jövedéki rendszer sem tekinthet el a jövedéki termékekkel folytatott kereskedelem szabályozásától, tekintettel arra, hogy az a feketeáruk, illegális termékek megjelenésének potenciális helye. Ezért a ma hatályos jövedéki törvény kereskedőkre vonatkozó rendelkezései, bizonyos célszerű egyszerűsítésekkel, az új szabályozás keretében is fennmaradnak, a jövedéki termékpálya ezáltal a hatóság számára teljes egészében átlátható marad.
Tisztelt Országgyűlés! Az új törvény a javaslat szerint már 1998. január 1-jén hatályba lép, azonban a folyamatos átmenet biztosítása érdekében rugalmas átmeneti szabályokat tartalmaz. Így például azoknak a termelőknek, akik ma jövedéki engedély birtokában állítanak elő jövedéki termékeket, a szabályozás féléves átmenetet hagy az adóraktári engedély megszerzésére. Emellett a javaslat egyszerűsített eljárást ír elő a jelenleg jövedéki engedéllyel rendelkező nagykereskedők új engedélyének a megszerzésére. A dohánygyártmányok esetében az adóbeszedés új technikáját megvalósító adójegy bevezetésére, közel háromnegyed év felkészülést követően, '98. szeptember 1-jétől kerül sor.
Tájékoztathatom a tisztelt Házat arról is, hogy megkezdődött a vámhatóság felkészülése az új feladatok ellátására. Jelenleg már folyik az apparátus kiképzése, oktatása. Az erre az évre jóváhagyott létszámfejlesztési keret átcsoportosításával már most létszámbővítésre kerül sor, és halad a technikai, infrastrukturális feltételek kialakítása is az 1998. évi költségvetés tervezete pedig úgy készült, hogy a megnövekvő feladatokhoz igazodó további források rendelkezésre álljanak. Az érintett szakmák - a törvény-előkészítő munkában valóban folyamatos közreműködésük révén - ismerik az új szabályozást, a velük szemben támasztott új követelményeket, így a felkészülés lehetősége számukra is adott.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, és a megfelelő módosító javaslatok figyelembevételével fogadják el oly módon, hogy a törvény lehetőleg még októberben kihirdethető legyen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
