GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Francz képviselő úrnak kénytelen vagyok reagálni, bár az általános vita valóban ezt a kérdést érintette, de nem kerülhetjük meg ezt a kérdést.
A rendelkezési jog, tisztelt képviselőtársam, nyilván azt jelenti, hogy a cégbíróságokon az átalakult szövetkezetek, tehát részvénytársaságok esetében a részvények többségét - nagyon sok átalakult magyar szövetkezetben vagy egyéb gazdasági társaságban - megszerezték a tisztelt külföldiek. Figyelmébe ajánlom azokat az újságcikkeket, ahol megjelenik akár a 99 évi vagy esetleg kisebb tartós bérlet. Én a rendelkezési jogot így értem.
Az egyszerű gazdát, az egyszerű magyar embert nem érdekli az, hogy gyakorlatilag elvettek előle a falu határából bizonyos földterületet: ön is említett több ilyen esetet. És mindenki tudja: vannak ilyen esetek. Ott a rendelkezési jog egyértelműen már a külföldié. Tény, hogy a magyar magánszemély és akár a kis vagyonfelélő magyar szövetkezet is ki van zárva abból a lehetőségből, hogy ő a földet a jogi személyeknek... És ugyanolyan rossz lehet véleményem szerint, ha a termőföldtörvényt módosítják, mert ő is egyértelműen kisebb területet tud bérelni, mert nyilván a magánszemélyek is majd annak a gazdagabb, tőkeerősebb külföldinek fogják odaadni, mondjuk, haszonbérletbe a földet, mint a magyar erőgépekkel rendelkező magyar jogi személynek.
Tehát a kérdés itt most ebben szektorsemleges, és ez magyar nemzeti kérdés. (Francz Rezső: A tárgyra!) Még egyszer mondom - a tárgyra térünk -: a rendelkezési jogot úgy kapták meg, tisztelt képviselőtársam, hogy ha a földhivatalban ugyan még nincs is bejegyezve, de a cégbíróságokon már be van jegyezve, a részvények többségét megszerezték, és ez sajnos a magyar emberek szempontjából teljesen egyre megy.
Köszönöm szépen. (Zaj.)
