HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az előttem szóló, én magam is elmentem a Budapest, XIII. kerület, Újlipótváros társasházaihoz, fogadóórámon fogadtam a társasházi tulajdonosokat, lakókat, és ez alapján összegeztem azokat a problémákat, amelyeket most felvetek, illetve módosító indítványok formájában be is adtam.
A T/4514. számú törvényjavaslat úgyszólván egész terjedelmében próbálja megoldani a tulajdonosok kétfajta, eltérő természetű tulajdoni problémáját.
(19.50)
Míg a különtulajdon és a tulajdonos viszonya értelmezhető, a tulajdonos joga csak külön rendelkezésekkel korlátozható, a közös tulajdont a javaslat nem tudja kezelni. Ez adódik a következőkből is:
A sajátos magyar viszonyok a társasházak szinte robbanásszerű elterjedését hozták létre. A vásárlás által magántulajdonba került különtulajdon reáltartalma manifesztálódott, a hozzátartozó közös tulajdon elvontabb értelmezést kapott. A közös tulajdon mértékének és minőségének a különtulajdonérték-befolyásoló hatása a tulajdonos számára nem nyilvánvaló. A különtulajdon a tulajdonos számára közepesen likvid, a közös tulajdon likviditása számára nulla. Mindez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy a saját lakásukat, a különtulajdont rendben tartó, időnként felújító tulajdonos vonakodik a közös tulajdon felújításához hozzájárulni.
Az első pontban említett problémát a törvényjavaslat helyesen a különtulajdonos közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi jogának korlátozásával kívánja feloldani, de ez csak akkor lenne feloldható, ha tisztázná a törvényjavaslat, hogy a közös tulajdonra vonatkozó joga a különtulajdonosnak mely esetekben nem korlátozható, tisztázná a törvényjavaslat, hogy a közös tulajdon értékesítéséből, hasznosításából származó jövedelem milyen célokra fordítható.
Problémák merülnek fel a szavazati jogot illetően. Meg lehet határozni a tulajdoni hányad alapján, a különtulajdon számának alapján, de egyik megoldás sem tökéletes. Feltehető, hogy anyagi jellegű kérdésekben - például költségvetés elfogadása, felújítás s a többi - a tulajdonhányad alapján, belső kérdésekben - például házirend - a különtulajdon arányában illesse meg a szavazati jog a tulajdonosokat.
A törvényjavaslat foglalkozik a lakáshasználat céljának alapító okiratban lehetővé tevő meghatározásával. Ezt kötelezővé kellene tenni, és az attól való eltérés csak az alapító okirat módosításával legyen lehetséges.
Lehetővé kellene tenni, hogy az alapító okirat kikösse a különtulajdon értékesítésénél a többi tulajdonos elővásárlási jogát. A különtulajdonban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek adásvételi szerződését a szerződő felek a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének kötelesek bemutatni a vevő, az új tulajdonos személyi adatainak nyilvántartásba vétele céljából. Ugyanis ha az új tulajdonos lakását lezárja és személye ismeretlen, előfordulhat, hogy kötelezettségeit nem teljesíti, s a lezárt lakásban keletkező műszaki hibák - például csőrepedés s a többi - javíthatatlanok, következésképp az ismeretlen tulajdonostárs a lakóközösségnek beláthatatlan károkat okozhat.
Szintén támogatandó az az indítvány, hogy a közös képviselővel szemben a követelményrendszert növelni kell, vagyis a közös képviselőtől meg kell követelni az erkölcsi bizonyítványt, a közös képviselőre - amennyiben ezt vállalkozásban végzi - szintén vonatkozzanak azok a megkötések, hogy ne rendelkezzen adóhátralékkal, tb-tartozással.
A 12. és a 15. §, a "Különtulajdon" és "Közös tulajdon" című fejezetek nem foglalkoznak a kizárólag különtulajdonból megközelíthető nyíló, járható födém, másként tetőterasz tulajdonviszonyaival. Ugyanis ezen épületrész kizárólagos használója a különtulajdonban lévő lakás birtokosa, noha a terasz egyben épületszerkezete a közös tulajdonnak, mivel alatta lakások vannak. Kinek a tulajdona tehát a különtulajdon birtokosa által kizárólagosan használt tetőterasz? Meghibásodás esetén a felújítás kit terhel és milyen arányban? Köztudott, hogy a nagyméretű teraszok a társasházak legkisebb lakásaiból nyílnak. Kizárólagos használóik gyakran egyéb célra használják, tönkretéve az alattuk lévő lakásokat, tehát maga a törvénytervezet ezt a kérdést nem oldja meg.
A közösség védelmét szolgálja az a módosító indítványom, amely szerint, ha a közös képviselő nem ismeri az új tulajdonos személyi adatait, és ha a lakásban bármilyen műszaki hiba előfordul, de a tulajdonos másutt lakik, nem tudja az ismeretlen tulajdonostársat értesíteni és ezzel a többi lakónak kárt okozhat, köteles az intézőbizottság elnökének bemutatni személyes adatait.
Ugyancsak rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy a hátralékos tulajdonos különtulajdonára milyen eljárási rendben lehet jelzálogjogot bejegyezni, arról azonban nem szól, hogy milyen körülmények között és ki kezdeményezheti a jelzálog törlését. Ez a hiányosság komoly érdeksérelmet okozhat és visszaélésre adhat alkalmat, ha a tulajdonostárs kifizeti hátralékát. Ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni az a módosító javaslatom, amely azt célozza, hogy a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke a tudomására jutástól számított három napon belül köteles a hátralékba került tulajdonostárs különtulajdonára bejegyzett jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni, ha a tulajdonostárs bizonyítja, hogy a hátralék összegét megfizette.
Az önkormányzatok sok esetben egy társasházat hoztak létre akkor is, ha a korábbi közös tulajdon műszakilag több társasház létrehozását is lehetővé tette volna. Így gyakran előfordul, hogy teljesen más problémákkal rendelkező lakóközösségek kénytelenek egy társasház keretei között élni. Ez számtalan társadalmi problémához vezet, mert mint arra az általános indoklás is rámutat, a korábbi társasházi alapító okiratok módosítása csak százszázalékos szavazati aránnyal érhető el, ami a gyakorlatban lehetetlen. Átmeneti rendelkezésként ezért a jogalkotónak kell felvállalnia, hogy ezt a társadalmi problémát rendezze azzal, hogy lehetővé teszi bírói kontroll mellett új társasház létrehozásának kötelezettségével a kényszertársasházak szétválását. Ugyancsak ezt szolgálja az a módosító javaslatom, amely szerint a tulajdoni hányad 5 százalékával rendelkező tulajdonostársak közössége a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kérheti a bíróságtól a társasházból való kiválás bírósági határozattal történő megállapítását, a különtulajdonból, valamint a közös tulajdonban lévő épületrészekből önálló társasház hozható létre. A társasházból való kiválás bírósági kérelmezése esetén a társasház közgyűlését nem kell összehívni. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló társasházra vonatkozó alapító okirat tervezetét, az új társasház alapító okiratát a bírósági határozat pótolja.
Ugyancsak támogatom azokat a felvetéseket, amelyek az adókedvezmények nagyobb mértékét vezetnék be. Ugyanis itt, Budapest XIII. kerületében, az Újlipótvárosban téli időszakban egy 80 négyzetméteres lakás központifűtés-költsége 17-18 ezer forint. Ehhez számoljuk a villany- és egyéb költségeket, plusz a közös költséget. Ez azt jelenti, hogy téli időszakban havonta több mint 30 ezer forint csak a rezsiköltség. Ezt egy idős, nyugdíjas ember, a középréteg már nehezen tudja teljesíteni, éppen ezért indokolt lenne a törvénytervezetben a központi fűtés költségeinek, mérésének adókedvezményekkel történő segítése. Ez mindenféleképpen indokolt és támogatom az előttem hozzászólóknak is ezt az indítványát, amelyet módosító indítványomban szintén felvetettem.
Ugyancsak felmerül a probléma a társasházakkal kapcsolatban, hogy a tulajdonosok általában egyéb bérlőknek adják ki lakásukat és nem lakás céljára hasznosítják. Az előttem szóló képviselő egy fogászati rendelőt hozott fel erre példaként, az én körzetemben általában szépségszalonok, ügyvédi irodák, munkaközvetítő irodák vannak, és ezek nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak le, ezáltal a társasházi tulajdonosoknak komoly költségei jelentkeznek, kaputelefon- és egyéb káresemények. Erre is kell valamilyen megoldást találni.
Szintén fontosnak tartom azt az előterjesztést, azt az előttem hozzászóló Filló és Juhászné Lévai Katalin képviselőtársaim által felvetett gondolatot, hogy meg kell alkotni a törvényességi felügyeletet, amely mindenképpen kontrollálja ezeknek a társasházaknak a működését, amely lehetővé, átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi ezeknek a működését.
(20.00)
Mindezek alapján a magam részéről ezt a törvénytervezetet támogatom a szükséges módosító indítványokkal együtt.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
