PANCZA ISTVÁN
PANCZA ISTVÁN
PANCZA ISTVÁN (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előterjesztett T/4514. számú törvényjavaslat általában vegyes érzelmeket kelt. Kétségtelen tény, hogy egyes technikai jellegű változások elősegítik a társasházak zavartalanabb működését, néhány tartalmi kibővítés célja és értelme azonban nem egészen világos és egyértelmű. Ezen túlmenően több ellentmondás és tartalmi meghatározatlanság is előfordul az anyagban.
A most előterjesztett törvényjavaslat sem szakított azzal a gyakorlattal, hogy egyes lényeges kérdések szabályozását, amelyekkel kapcsolatosan a javaslat tárgyalásakor alig állnak rendelkezésre információk, alacsonyabb szintre utalja. Ez esetben a közös képviseletről és a közös képviselőkről való rendelkezés jut erre a sorsra. A közös képviselő személye a társtulajdonosok számára igen fontos kérdés, mert a működésben és gazdálkodásban igen jelentős szerepe van.
Az utalásokból arra lehet következtetni, hogy valamilyen szelekció és korlátozás fog érvényesülni, ami csorbítani és korlátozni fogja a társtulajdonosok választási és döntési lehetőségeit.
Kissé szembeötlő, hogy a törvényjavaslat bevezetője szerint a törvény "a megváltozott politikai és gazdasági viszonyokhoz igazodó, korszerű szabályozás érdekében" vált szükségessé. Ez a megfogalmazás, bár a valóságban tényleg így van, eléggé érdekes törvénykezési stratégiát tükröz. Ebből legalább két ellentmondás következik. Egyrészt azt is kivehetjük belőle, hogy a törvény és a törvényalkotás eddig nem adekvát másrészt pedig, ami még komolyabb kérdés, hogy a politikai-gazdasági viszonyok megváltozása talán nem törvényes és szabályozott módon ment végbe.
Az előterjesztésben nem kap megfelelő hangsúlyt, hogy a társasház egy speciális közös tulajdon, amelyben jellegzetes és döntő súllyal a közös használat, valamint az ezt szolgáló közös üzemelés és fenntartás a meghatározó. Más a helyzet, ha a társasház nagyobb részében nem lakás célú különtulajdonokat foglal magában, és a funkcionálás célja is eltérő, főleg vállalkozási jellegű térség. A társasházban a tulajdonjog közvetlen jogosult a különtulajdont mind pedig a közös tulajdont illetően nemcsak kizárólag a társtulajdonos, továbbá a bérletek és szolgáltatások felhasználása is az ő rendelkezési körébe tartozik. (Sic!) Ezt a jogot semmilyen körülmények között nem lehet megsérteni. Mindehhez képest a társasház szervezetei technikai jellegűek, amelyeknek a vagyonjog lényegét érintően nincsenek döntési jogai.
A társasházhoz a működéshez szükséges ingóságok - pénz, értékpapír stb. - is tartoznak, és ezek tulajdonformájáról is célszerű rendelkezni, vagy a teljesség kedvéért megemlíteni ezeket.
A társasház fogalmát csak olyan épületekre volna célszerű értelmezni, amelyekben a lakás céljára épített helyiségek vannak túlsúlyban. Az irodaházakra, kereskedelmi stb. célú épületekre való kiterjesztés komoly bonyodalmakat fog okozni az egyéb szabályozási területeken.
A 2. § (1) bekezdése egy statikus szabályozást ad, tehát a 3. § (2) bekezdésére és a 18. §-ra való hivatkozás szükségtelen. A 2. § (2) bekezdésében és a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak ellentmondásban vannak egymással, illetve az utóbbiak nem pontos meghatározásokat tartalmaznak. A valóságban a tulajdoni hányadok arányában a közösen használt épületrészek és más dolgok is az egyes tulajdonostársak tulajdonában vannak. A különtulajdon és a közösen használt részek elidegenítésének és megterhelésének joga is az egyes tulajdonostársakat illeti, vagyis a társasház szervei a közösen használt dolgok felett sem, vagy csak igen korlátozott mértékben gyakorolhatnak tulajdonosi jogokat.
A javaslat szövege a társasház és annak szervei részéről a közös tulajdon felett megszorítás nélküli tulajdonjog-gyakorlást mond, ami téves, vagy ha ez a cél, akkor helytelen és időszerűtlen. Az elidegenítéshez tehát valamennyi tulajdonostárs teljes egyetértése szükséges, ami eléggé nyilvánvaló, hiszen ha a közös tulajdon egy része értékesítésre kerül, a tulajdoni hányad értéke csökken. Speciális és kevésbé ellentmondásos eset, ha a befolyt bevételt teljes egészében közös tulajdon létesítésére fordítják.
A társasház csak a jogkörébe utalt üzemelési, fenntartási feladatokkal összefüggésben járhat el önállóan. A társasháznak nincs tulajdona, ami a kvázi szuverenitást is megkérdőjelezi.
Az egyszemélyben történő társasház-alapításnak - 5. § (2) bekezdése - nincs értelme és logikája. Más helyeken a törvényjavaslat sem képes kezelni ezt a formát.
A szervezeti, működési szabályzat bevezetése felesleges. Az alapító okirat mint szerződés és annak módosítása alkalmas a lényeges kérdések kezelésére és meghatározására. Az ügyviteli és eljárási jellegű folyamatokat az adott feltételektől és körülményektől függően a közgyűlés bármikor szabályozhatja és változtathatja.
A közösen használt épületrészeknek, tárgyaknak egyes tulajdonostársak által történő birtoklása a 16. § szerint egészen korlátozott és csak a használathoz igazodó lehet. A tartós birtoklás másokat zárna ki a jogos használatból. A közgyűlés döntése alapján kizárólagos birtoklás is lehetséges - például pincerész -, ha az adott dolgot más tulajdonostárs egyáltalán nem kívánja használni, vagy a tulajdonostársak így egyeznek meg. Az ezzel kapcsolatos esetleges többletkiadást az érintettnek kell viselni. Az előzőekben említetteket is figyelembe véve a közös tulajdon megszüntetéséhez - 18. § - valamennyi tulajdonostárs beleegyezése szükséges.
A 20. § (3) bekezdésének előírása szerint csak hat lakás felett lehet társasházról szó, ez nem indokolt. A lehetőséget a kisebb társasházaknak is meg lehet adni arra, hogy ennek a törvénynek az előírásait alkalmazzák.
A társasháznak bevételei is lehetnek. A teljesség kedvéért ezt szükséges megemlíteni. A közös kiadásokhoz való hozzájárulás tartós meg nem fizetése esetén a jelzálogon túlmenően más érvényesítési lehetőségek is vannak. Ezekről is a közgyűlésnek kell döntenie. A tulajdonosok informálásával összefüggésben praktikus eljárás, ha a közgyűlés jegyzőkönyvét minden társtulajdonos hivatalból megkapja.
A közös képviseletre vonatkozó meghatározások részben feleslegesek, részben pedig nem egyértelműek. A tisztségekre célszerű büntetlen előéletű, megbízható, bizonyos gyakorlattal és jártasságokkal rendelkező személyeket megválasztani, de ezt a közgyűlés kizárólagos hatáskörében kell tartani. Díjazást a társtulajdonos vagy az ott lakó személy is kaphat, ha tisztségviselő.
(18.40)
Az összes szükséges műszaki, jogi, pszichikai, pszichológiai, pénzügyi, számviteli és a többi ismeretekkel rendelkező személy általában nem áll rendelkezésre. A különböző szakszolgálatok igénybevétele bizonyos esetekben amúgy is elkerülhetetlen, s ezek megkeresése nem igényel külön szakértelmet. Az oktatási és vizsgáztatási lobby érdekeit ezúttal figyelmen kívül kell hagyni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondott gondolatokat szerettem volna önökkel megosztani, amelyeket módosító indítványok megfogalmazásával már benyújtottam. Kérem azok támogatását.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Független Kisgazdapárt padsoraiból.)
