DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Az ön által feltett kérdésben elhangzott tényekkel vitázni nem áll módomban, ezért nem áll szándékomban sem.
Valóban az Alkotmánybíróság 1996-ban úgy döntött, hogy az Országgyűlésnek 1997. június 30-áig be kell terjeszteni a párizsi békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos törvényt.
Szeretném tájékoztatni képviselő urat, hogy a törvényjavaslat előkészítő munkálatai a legutolsó stádiumban vannak, a tárcaegyeztetések befejeződnek, ezért minden esély megvan arra, hogy a parlament még az őszi ülésszak alatt megkapja ezt a törvényjavaslatot, azt meg tudja tárgyalni és el is tudja fogadni.
Önnek szóban nem volt módja, hogy feltegye azt a kérdést, amelyet írásban feltett. Engedje meg, hogy válaszoljak a feltett kérdésre, amely úgy hangzott, hogy "kit tartunk ezért felelősnek?"
Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni, annál is inkább, mert az ön kérdéséből is kiderült, hogy ebben a tekintetben tulajdonképpen mind a két kormány alkotmányos mulasztásban szenvedett, hiszen az 1947-es párizsi békeszerződés végrehajtásáról van szó, és, mondjuk, ha a demokráciát megelőző kormányoktól nem várhattuk el, magunktól valóban ezt a dolgot elvárhattuk.
Úgy ítélem meg, hogy az ok, amiért ez kialakulhatott, hogy az Alkotmánybíróság által megszabott határidő nem tűnt realisztikusnak. Ez nem bírálat, csak ténykérdés, hogy nagyon nehéz a kormány törvényalkotási programját egy külső szerv által meghatározott határidőhöz kötni.
(16.10)
Bízom abban, hogy ez a késlekedés nem fog súlyos érdeksérelmet okozni, és bízom abban, hogy a parlament mindannyiunk kölcsönös megelégedésére el fogja tudni fogadni a törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
