DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A koldulás ténye, a koldulással foglalkozó emberek számának emelkedése olyan jelenség, amely sok embert irritál, de az emberek többségét érzelmileg is megérinti - bevallom, engem is. Magától értetődő módon szívfacsaró látvány, amikor csecsemőjét ölében tartó kolduló anyát látunk, vagy kéregető, maszatos gyermeket.
(15.00)
Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy - adataink szerint - a főváros területén napi rendszerességgel néhány száz ember koldul, a nagy számú hajléktalan ember közül azonban minden ötödik próbálkozik alkalmanként koldulás útján is pénzt szerezni. A kéregetők körülbelül 10-15 százaléka gyermek. A gyermekvédelemben, valamint a szociális segítő szakmákban dolgozó szakemberek körében eléggé közismert tény, hogy az utcai kéregető emberek között azonban jelentős arányt képviselnek azok, akiknek a körülményei valóban indokolják az ilyen jellegű segítségkérést is, de az is köztudott, hogy sok esetben sajnos különböző, nem egyszer külföldi bűnszövetkezetek is felhasználják a kiszolgáltatott embereket. Az úgynevezett bérkoldulás jelenségére, amelynek gyakran áldozatai a gyermekek, már a médiák is több esetben ráirányították a figyelmet.
Akár saját elhatározásból, akár kényszer hatására kényszerül valaki ily módon az utcán megkeresni a kenyerét, mindenképpen áldozatnak tekinthető, aki szervezett segítségre szorul. Ennek eszközrendszere azonban a probléma rendkívüli összetettsége miatt nagyon bonyolult.
Ahogy említettem, képviselő úr, az esetek egy részénél - ahol a háttérben a bűnözés valószínűsíthető - szükségesnek tűnik a jelenleginél is erőteljesebb hatósági fellépés. De le kell választani a valóban krízishelyzetben élő rétegeket, és számukra valódi segítséget kell nyújtani.
A nagyvárosokban, különösen pedig a fővárosban erősíteni kell a családsegítő szolgálatok mellett működő speciális utcai szociális gondozói hálózatot, amelynek megszervezése részét képezi a települési önkormányzatok törvény szerinti kötelező szociális alapellátási tevékenységének. Sajnos ma még kevés azoknak a szakembereknek a száma, akik az utcán dolgozva intézményes segítséghez tudják juttatni a súlyos anyagi helyzetben lévő embereket, akik élelemre, gyógyszerre, gyermekeik eltartására, lakhatási költségekre próbálnak pénzt szerezni. A szociális munkások a segíteni tudó és akaró tehetősebb emberek alamizsnaosztásánál sokkal méltóbb formákat tudnának szervezni és ajánlani, éppen ezért a kormány a szociális területet nem tekinti létszámleadó ágazatnak, hanem további megerősítésével számol. Emellett természetesen gondolni kell arra, hogy az ezen élethelyzetek kialakulását akadályozzuk meg.
Amikor a parlament társadalombiztosítási, egészségügyi vagy szociális kérdésekről dönt, akkor nyilvánvalóan eszünkbe kell hogy jussanak az ilyen helyzetek. Ezért nagyon fontos elmondani itt is, hogy a kormány az 1997. évi költségvetés készítésénél is arra törekedett, hogy a családi pótlék, a gyes, a gyermeknevelési támogatás megőrizze reálértékét.
Emelkedett a jogosultság alapjául szolgáló jövedelemhatár, a családi pótlék összege pedig május 1-jétől átlagosan 25 százalékkal emelkedik. Május 1-jétől a háromgyermekesek családi pótlékának összege gyermekenként 5200 forint, egyedülálló édesanyák esetén ez 5600 forint. A gyes és a gyermeknevelési támogatás mértéke egyidejűleg 9600 forintról 11 500 forintra emelkedik.
Ma szavaz az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvény tervezetéről. Ez a tervezet bevezeti a rendszeres gyermekvédelmi támogatás intézményét, amely egy újabb pénzbeni támogatási lehetőséget nyújt a veszélyeztetett családok számára.
Mindezek figyelembevételével kérem képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypárti oldalon.)
