DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én azt hiszem, hogy az ön szóbotlásában semmi különleges nincs, mert azoknak a gyerekeknek, akikről szó van: a szorobános gyerekeknek, az intelligenciahányadosuk olyan magas, hogy attól tartok, hogy az egész parlament intelligenciahányadosa együttvéve nincs annyi, mint egy-egy gyereknek.
Arról van szó, hogy ők Magyarország képviseletében Japánba utaznának. Megható, ahogy az egyik négygyermekes anya leírja, hogy nekik volt egy Citronjük, azt elcserélik Trabantra, hogy a különbözetből előteremtsék az útiköltséget, de megírja, sokan még ezt sem tudják megtenni. Egyszerűen a legszegényebb, de legtehetségesebb gyerekek nem tudnak kiutazni. Itt olyan tehetségű gyerekekről van szó, akiket nem szabad magukra hagyni - ezért az ország nyilvánossága előtt a nekem szóló faxot, ha megengedi majd, miniszterelnök úr, hozzászólásom végén át fogom önnek adni -, mert én azt hiszem, éppen most a Magyarország 2000 rendezvény kapcsán is a résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy egy olyan országnak, amelynek nincsenek jelentős természeti kincsei, de van egy kiaknázható szellemi bázisa, annak erre a szellemi bázisra kell építkezni. E szellemi bázisnak kiemelkedő tehetségű képviselői a számítógépes, szorobános gyerekek, akik augusztus 3-15. között világtalálkozóra Jokotába, Japánba kaptak meghívást.
Én azt hiszem, ezeket a gyerekeket nem szabad magukra hagyni, mert egyrészt az az ország érdekei ellen való lenne, másrészt törést okozna ezekben a gyerekekben, hogy éppen a legkiválóbbakat hagyja magára az ország. Én azt hiszem, annyi mindenre tellett ennek az országnak, teljen ennek a néhány gyerekeknek a kiutaztatására is.
Kérdezem: hajlandó-e támogatni, miniszterelnök úr ezt a kiutazást? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
