DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban röviden szeretnék foglalkozni azzal, hogy a törvényjavaslat célja elérhető-e azokkal a jogintézményekkel, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. Másrészt szeretnék szólni néhány mondatot a bírói függetlenségről, azzal kapcsolatban, hogy a javasolt megoldás - nevezetesen az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása - valóban a bírói függetlenség tökéletes megvalósítását szolgálja-e vagy sem. És ha még marad időm a végén, a jogegységi határozatokhoz lenne néhány megjegyzésem.
Igen tisztelt Országgyűlés! Mitől lesz gyorsabb, hatékonyabb és jobb a magyar igazságszolgáltatás, ha ezt a reformcsomagot az Országgyűlés elfogadja? Ezt a kérdéskört a Magyar Demokrata Fórum a múltkori ülésnapi felszólalásaiban megpróbálta már körüljárni, ha nagyon érintőlegesen is. Kénytelen vagyok ismét visszatérni erre a kérdésre, mert véleményem szerint a jogkövető, valamint a bíróságokhoz forduló állampolgárok szempontjából ennek a csomagnak ez az egyik legdöntőbb, leglényegesebb kérdése. Másrészt pedig, mint országgyűlési képviselő felelősséget kell éreznem a tekintetben, hogy súlyos, milliárdokat jelentő költségvetési kihatások esetén döntésünkhöz rendelkezésre áll-e az összes információ vagy sem. Vannak-e megalapozott számítások, hogy a fórumrendszer átalakítása gyorsabbá, hatékonyabbá teszi az ítélkezést, vagyis az a ráfordított pénz, amit az ország erre a célra szánt, be fogja-e váltani a reményeket vagy sem.
Ez a kormányzat előterjesztett már olyan eljárásjogi törvénymódosításokat, amelyektől azt várták, hogy egyszerűsítik és gyorsabbá teszik az eljárásokat. Attól tartok, hogy ezek a remények nem teljesültek. Sem a polgári, sem a büntetőeljárás-jog korábbi módosítása nem eredményezett jelentős, számszakilag is értékelhető javulást az ítélkezésben. Akkor most föl kell tennem a kérdést: azáltal, hogy egy újabb fórumot hozunk létre, méghozzá szakaszosan - ami megállapításom szerint egy tragédia - jobb lesz-e és gyorsabb lesz- e az ítélkezés? Attól tartok, hogy nem. Mert nem magában a fórumrendszer adja a megoldás kulcsát, hanem a szakképzett bírói kar megléte.
A javaslat e tekintetben megpróbál különféle eszközökkel javítani a jelenlegi helyzeten. A legfontosabb eszköz, amiről időnként - egy kicsit szemérmesen is - hallgatunk, a bírói fizetések "rendezése". Nem biztos, hogy ez önmagában jó megoldás. Én még emlékszem azokra az időkre, amikor azt mondták, hogy kiemelkedő fizetést kell adni a bankvezetőknek, az ipari vállalatok vezetőinek, mert akkor várható el tőlük teljesítmény. És mint a számvevőszéki bizottság tagja emlékszem azokra a számvevőszéki vizsgálatokra, amelyek sorra megállapították, hogy a kiemelkedő fizetést kapó bankvezetők súlyos, milliárdos veszteségeket okoztak a magyar államnak, hasonlóképpen a vállalati vezetők. És a mai újságok közlik, hogy az ÁV Rt. kimagaslóan megfizetett vezetői, dolgozói ellen vádirat benyújtására készül az ügyészség. Ebből azért megállapítható, hogy a fizetések emelése önmagában nem garancia arra, hogy színvonalas munkát fognak végezni.
Jó lett volna, ha a jogi oktatásról is esett volna néhány szó. Hogy azok a személyek, akik egyáltalán elvégzik a jogi egyetemet, milyen szintű oktatásban részesülnek, és azt követően, milyen lehetőségeik vannak a tanulmányaik továbbfejlesztésére. Egészen biztos vagyok benne, hogy azáltal, hogy a kezdő bírói alapfizetés 160 000 forint lesz, nem fog bekövetkezni önmagában, hogy a legjobb jogászok választják a bírói hivatást és a bírói pályát.
De föl kell tenni a kérdést a másik oldalról.
(12.00)
A bíróságok személyi kérdéseinek a rendezése, a bírói fizetés emelése a társadalomban nem vált-e ki ellenkezést, más társadalmi csoportok - amelyek úgy vélem, joggal mondhatják magukról, hogy társadalmilag igen hasznos tevékenységet végeznek - nem teszik-e föl a kérdést, hogy az ő fizetésükkel mi lesz. Amikor a magyar egészségügyben a fizetések nagyon alacsonyak - és itt most a hálapénzt nem kívánom említeni -, amikor a magyar oktatásügyben a fizetések igen alacsonyak, akkor talán nem szerencsés dolog minduntalan a bírói fizetések emeléséről szólni és az ország gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyni.
Ahogy Áder képviselőtársam mondta, a fizetésemelés a magasabb beosztású bírók számára jelent egy komoly előrelépést. 400-500 ezer forintos ítélőtáblai bírói fizetések, legfelsőbb bírósági fizetések lehetnek majd, ha bevezetésre kerül ez a rendszer. Ami azért már nem egy rossz fizetés. Ez egyfajta ösztökélést jelenthet a kezdő bírók számára, hogy ha és amennyiben az előrelépés fokozatai megtörténnek, akkor odajuthatnak. De ez azt is jelenti, hogy a helyi bíróságokon dolgozó, jól dolgozó bírók számára a helyi bíróságokon történő maradásnak a feltételei nincsenek megteremtve. Ezzel a fizetési skálával arra ösztönözzük a helyi bíróságok bíróit, hogy minél hamarabb felkerüljenek megyei bíróságra, ítélőtáblára, Legfelsőbb Bíróságra, mert anyagilag ezek a különféle beosztási pótlékok teszik számukra vonzóvá a pályát. Ennek következtében a helyi bíróságokon továbbra is nagy valószínűséggel kezdő bírók fognak megmaradni. Ez nem szerencsés, mert a bíró elsőfokon az ügynek sok szempontból teljhatalmú ura; a bizonyítási eljárás levezetésével, a felek kioktatásával sok esetben már ott eldől az ügy, és nem is kerül másodfokra. Az igazságszolgáltatás tekintélye és kihatása az elsőfokú eljárások során a leglényegesebb. A közvetlenség elve az elsőfokú eljárásban érvényesül, kevésbé a másodfokú vagy a harmadfokú eljárásban. Meggondolandó álláspontom szerint, hogy a helyi bíróságok esetében nem kellene-e a nagy szakképzettséggel, szakmai tapasztalattal és múlttal rendelkező bírák megtartását anyagilag is vonzóvá tenni.
A fórumrendszer átalakításának egy kérdését az ügyfelek szempontjából okvetlenül meg kell említeni, és ez a költségek növekedése. Ha a megyei bíróságok kapnak meg több esetben elsőfokú jogkört, akkor az ügyfeleknek, a jogi képviselőknek az utazási költségei növekedni fognak. A táblák esetében még inkább. Ezt tényként lehet közölni a magyar állampolgárokkal, hogy a fórumrendszernek ez az átalakítása, ha beváltja a gyorsabb eljárásnak a reményeit, még akkor is azt fogja jelenteni, hogy anyagilag megterhelőbb lesz számukra az eljárás.
Igen tisztelt Országgyűlés! Az országos igazságszolgáltatási tanács esetében, úgy gondolom, úgy vélem, egy fügefalevél az, hogy a tanács tagjainak az összetétele megosztott. Többségében bírák vannak benne, bekerül a legfőbb ügyész úr, bekerül az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az igazságügy-miniszter, valamint két országgyűlési képviselő. Ők egyébként idegen személyek ebben a testületben, mert aki megnézi, hogy a testületnek mi a jogköre, az egyszerűen fel kell hogy tegye magában a kérdést: mi köze van ehhez az ügyvédi kamara elnökének? Például a testület jogkörében az van, hogy közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését: talán nem jó dolog, ha az ügyvédi kamarának az elnöke adott esetben betekinthet a pénzügyi ellenőrzésbe. Ellátja a központi oktatási feladatokat: egy országgyűlési képviselő, aki a költségvetési bizottság tagja, ugyan hogyan fog hozzászólni ehhez a kérdéshez? De az OIT-nek a tagjai rendelkeznek majd olyan felkészültséggel, hogy költségvetési ügyekben meg tudjanak ítélni bizonyos dolgokat? Egészen biztos, hogy nem.
Ez a testület az előterjesztéseket valójában a hivatal előterjesztései alapján fogja eldönteni, nagy valószínűséggel a többségben levő bíráknak a véleménye alapján. Ha már úgy hozza létre az Országgyűlés ezt a testületet, hogy az abszolút többséget a bírák számára biztosítja, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy bármiféle észrevétel vagy ellenvélemény hatályosulni tudna ebben a testületben. Egészen biztos, hogy ez nem a függetlenséget fogja megteremteni, hanem - és az ügyvédi kamara elnökénél ez óhatatlanul is előtérbe kerül - egyfajta befolyásolási lehetőségre is fórumot kíván biztosítani. Másrészt azzal a megoldással, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak az igazgatási ellenőrzése nem kerül az OIT hatáskörébe, a bírói függetlenségnek a sérelmét akkor fölvethetik a megyei bíróságok, az ítélőtáblák, a helyi bíróságok is, hogy ők mennyivel kisebb szintű bíróságok adott ítélkezési szempontból, a bírói függetlenség szempontjából, mint a Legfelsőbb Bíróság.
Igen tisztelt Országgyűlés! Egyetlenegy mondat még az úgynevezett jogegységi határozattal kapcsolatban. Számomra megnőtt veszélye annak, hogy ez a megoldás az esetjogi rendszert fogja bevezetni a magyar jogrendszerbe, a precedensjogot teremti meg, kontroll nélkül. Az Országgyűlés jogot alkot, a bíróságok jogot alkalmaznak. Abban az esetben, ha a jogegységi határozat bevezetésre kerül, meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a bíróság jogalkotói tevékenységet ne folytathasson. Az esetjog alapján pedig, ha rossz döntés született bármilyen fórumon, akkor a jogegységi határozat felekre kiterjedő hatályának oly módon való szabályozása, hogy büntetőeljárás esetében lehet visszaható hatály, polgári eljárás esetében nem, nagyon kétséges. Azért kétséges, mert ha egy kisebb súlyú bűncselekmény esetén, ahol felfüggesztett pénzbüntetésre ítélték a vádlottat, az esetjognak lesz visszaható hatálya, és utóbb föl kell menteni az illetőt, viszont egy több millió forintos polgári ügyben nem lesz visszaható hatály, és tudomásul kell venni mindenkinek, hogy több millió forintos ügyben rossz döntés született; az azt hiszem, nagyon rossz kihatással lesz ez a közvélemény számára.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
